Megérné lakást venni ilyen feltételek mellett?

2-es, szerintem neked még nincs nagy tapasztalatod az ingatlan piacon: nem volt ám olyan nagyon régen (2008-2010 környékén), amikor üresen álltak a külföldiek által befektetésnek vásárolt lakások és bizony nem volt bérlő... 5-6 évnek kellett eltelnie, hogy felfussanak az árak és bérlők jelenjenek meg - szóval a mindig ki lehet adni nem feltétlenül igaz - még jó lokációval sem.

Még valami: kb. ugyanebben az időben a balatoni ingatlan tulajdonosok nem győztek szabadulni az ingatlantól, mert nem tudták fenntartani.

Ráadásul az ingatlanba fektetett pénz nem könnyen mozgatható, nem likvid - így akár bent is ragadhat az ember pénze.

4,6,7,8-al értek egyet, ki kellene még várni, valóban fél-1 év múlva kezd majd kiderülni, milyen hatása van ennek a járványnak.

Ingatlanozó ismerősöm is azt mondja, kb. 1 év múlva fog kiderülni, mi lesz a lakásárakkal (szerinte csökken vmennyit)

Kérdező, egy nagyon fontos dologról még nem beszéltünk:

-mennyi önerőd van?

-mennyiért akarsz lakást venni?

Ha ugyanis csak 20 % önerőd van, akkor óva intelek a lakásvásárlástól, ugyanis a bank nem biztos, hogy megadja a 80 %-ot (inkább 70-el kellene számolni), valamint a lakásvásárlás után 4 5 vagyonszerzési illetéket is kell fizetni, ami mondjuk egy 20 milliós lakásnál már 800 ezer ft tud lenni + adásvételi szerződés ügyvédnél, tulajdoni lap lekérése, költözés, az új lakásban esetlegesen valamilyen dolog kiderül (letörik a csap, stb) - számtalan plusz kiadás.

Szóval, ha nagyon ki vagy számolva, akkor semmiképpen nem javaslom még.

Rövid leszek: Azokra, akik kerek perec kijelentették, hogy az árak nőni vagy csökkenni fognak, azokra ne hallgass, mert a piacról nem lehet ilyet tényszerűen kijelenteni, ergo nem értenek hozzá.

Én azt tanácsolom, hogy számolj a legrosszabb forgatókönyvvel és ha abból ki tudsz jönni nyertesen (kompromisszumokkal), akkor vegyél lakást, ha nem, akkor marad az albérlet vagy kockáztatsz egy nagyot.

Én is hasonló cipőben vagyok mint te, és szerintem is nagyon fontos a mielőbbi saját ingatlan vásárlása, ahogy a családtagjaid mondják.

Az nagyon jó, hogy gyűlik az önerőd, de ha meg tudod tenni, hogy nem nyúlsz hozzá és nem költöd, akkor én még lehet picit kivárnék, hogy mi történik. Most még nem látszik semmi egyértelműen, de a kereslet az leesett. Az eladók tartják az árakat, várják, hogy mi lesz, de ha huzamosabb ideig túlkínálat van, az hozhat némi enyhülést a piacon.

Úgy vettem ki a szavaidból, hogy egyeedülállóként szeretnél hitelt felvenni, így a 30-35% önerő klassz, de lehetséges, hogy kicsit többel jobban járnál..

Mekkora fix nettó kereseted van, és milyen szektorban dolgozol?

Ha csak épphogy megvan az önerőd, akkor várnék még, amíg plusz kb. 6 havi megélhetésre elég pénzt vésztartaléknak össze tudok szedni. Ilyen helyzetben vésztartalékot nem tartani nem felelőtlenség, hanem egyenesen őrültség.

Az eredeti témához - itt mindenki csak az anyagi oldalról beszél. Az egy dolog, hogy az önerő megvan az önerőre, de a lakásvásárlás jóval több ennél.

Biztos hogy a következő 15-20 évben ott akarsz élni? Nem jöhet szóba, hogy munka miatt máshová költözöl? Tudod mekkora lakás kell, milyen lesz az élethelyzeted a kövi 20 évben? Egyezik a mostani döntésed azzal a tervvel, amit előzőleg az életedről elképzeltél?Milyen buktatók lehetnek? (válás, szülő esetleges korai halála, munkahely elvesztés stb.) Mit gondolsz a választott környék jövőjéről (mennek fel az árak, népszerű avagy épp nyugdíjasok által lakott, lepusztuló stb.)

Ilyeneket kell elsődlegesen végiggondolni szerintem. Remélem segítettem.

Elmesélem a mi történetünket, mert szerintem tanulságos. 2017 nyarán vettük a lakásunkat. Úgy 2016-ig ezeket a lakásokat 12-13 millió között dobálták az ember után. Amikor mi megnéztük 17 ért hirdették, 16-ra alkudtuk le (sürgős volt az eladónak). Felfelé ívelt éppen az ingatlanpiac, várható volt, hogy növekedni fognak még az árak, de szerintem azt senki nem gondolta, hogy ennyire. Olvasgattam itt, olvasgattam neten, kikértem ismerősök véleményét. Zömében az volt a reakció, hogy "hülyék vagytok, hogy éppen most vesztek, ha vártok pár évet úgy is lemennek az árak". Mégis beleugrottunk anélkül, hogy akkor is bárkinek lett volna üveggömbje, amiből megjósolja a várható helyzetet. Mi jól jártunk, a lakásunk ma 27-8 milliót ér.

A piac alakulását tekintve SENKIRE ne hallgass, csak is magadra, a saját megérzéseidre és számításaidra! Senki nem fogja tudni megjósolni a jövőt. Lehet, hogy most összeomlást jósolnak, de az is lehet, hogy jön valamilyen döntés közben, ami tovább segíti a hitelesek életét a moratórium után. Lehet, hogy csökkenni fognak az ingatlanárak, lehet hogy nem. Senki nem lát a jövőbe és ha te meghozol egy ilyen mértékű döntést, akkor az csakis a saját döntésed legyen, mert utána a saját lelkiismereteddel kell elszámolnod bármi is történjen.

Én nem hiszek abban a teóriában sem, hogy az albérlet jobb, mert nem vagy röghöz kötött. És abban sem, hogy ha az albérletből menned kell, még mindig hazamehetsz a szülőkhöz. Én vidékről származom, nem tehetem meg, hogy hazasétálok. 30 éves fejjel amúgyis illene megoldanom a saját életemet.

Azt kell végig gondolnod, hogy mennyi hitelre van szükséged, milyen fix kiadásaid lesznek, mennyi megtakarítást tudsz képezni, számíthatsz-e valakire, mit tudsz tenni esetleges betegség esetén, milyen szakmád van, előfordulhat-e, hogy hónapokig nincs állásod. Ha nincs állásod, akkor meddig tudod kihúzni a megtakarításaidból. Érdemes-e hiteltörlesztési biztosítást kötnöd, vagy akár egészségpénztári számlára gyűjtögetni az önsegélyező zsebbe? Egy szóval, hogyan tudod biztosítani magadat afelől, hogy ha törik, ha szakad, az adott fix havi törlesztőrészletet mindig ki tudd gazdálkodni és mellette a megtakarításaid se csappanjanak meg.

Abba sem gondolnak bele sokan, hogy egy lakást nem 2 hónap alatt adnak végrehajtásra. Mi anno erre is rákérdeztünk, nekünk azt mondta egymástól függetlenül két ügyintéző is, hogy ha megszorulunk, akkor a banknak az a lényeg, hogy ne tűnjünk el. Lehet velük egyezkedni, 1-6 hónap fizetési haladékot kérni egyedi elbírálás alapján, stb. Szeretik, ha egy bajba került adós kommunikál és a bank is máshogy áll így a helyzethez, mintha egyszerűen előkeríthetetlen vagy és nem fizetsz. Előbb adják az utóbbi ügyeket behajtásra. Normál helyzetben amúgy is eltelik 2-3 hónap fizetés nélkül, mire az első komolyabb felszólítást kapja az ember. Mire végrehajtás lesz belőle, az évek. Na most egy albérletben nem igen héderelhetsz 2-6 hónapig fizetés nélkül. Nyilván nem erre kell alapozni, de ha választottál hitelező bankot, érdemes rákérdezni, hogy mivan ha átmenetileg nem tudnál fizetni, mi az ő eljárás módjuk és te hogyan cselekedj.

Legeslegutolsó zárójeles megjegyzésként pedig még azt is érdemes felmérni, hogy milyen mentőháló van alattad. A szülőkre, tesókra számíthatsz-e ha átmenetileg megszorulsz. Én pl. zokszó nélkül besegítenék a testvéremnek és tudom, hogy ő is megtenné ugyanezt. Igyekszünk úgy alakítani, hogy soha ne legyen erre szükség, de ez is egy plusz biztonság tudat.

Kezdj el nézelődni a piacon és tájékozódni a bankokban. Idővel le fog tisztulni mit szeretnél.

Én se értem a lakásellenességet. Nekem nem volt opció, hogy otthon maradjak, így a párommal elköltöztünk egy Budapesttől nem túl messze lévő kisvárosba, ahol olcsók az ingatlanok. 2 évig albérletben voltunk, mellette ezerrel raktuk félre a pénzt, és 2 év után beszálltunk egy kicsi lakásba, aminek a forgalmi értéke akkor 6-7 millió volt. Nekünk fontos volt, hogy már a fiatalságunk se teljen azzal, hogy más zsebét tömjük, ezért beszálltunk egy 5 milliós lakáshitelbe. Azóta a lakásunk 13-14 milliót ér, és majdnem a hitelünk dupláját félretettük, úgyhogy röhögve kifizetnénk, mellette a lakást is kb dupla áron tudnánk eladni (el is akarjuk, mert hamarosan babát szeretnénk).

Úgyhogy az előző válaszoló jol mondja, a jövőt nem lehet megjósolni, azért albérletben nyomorogni, mert félsz attól, hogy utcára kerülsz a hiteled miatt, hát nem tudom.. Nekem paradoxon. Végig kell gondolni, áldozatot hozni (mi se ugrottunk egyből a nagy kertes házba 40 milliós hitellel) és növelni a bevételt évről évre (tanulás, munkahelyváltás). Nekünk ezek váltak be.