Miért olyan szépek a falvak külföldön?

Az általad említett országok falvaiban leginkább helyben, akár otthon van megélhetési forrásuk az embereknek. Idehaza a földbirtokok koncentrálása jellemző, vagyis egy-két volt elvtárs kezében koncentrálódik az akár 300 hektárnál is nagyobb föld, a falvak többi lakója meg mehet közmunkásnak vagy ingázhat egyik multi városi gyárába szintén "szocialista" színvonalú fizetésért.

Az említett országokban a föld több családnak nyújt megélhetést, nem csak egy ember tulajdonában van. Ugyanígy a többi falusi gazdaság is. Ők már rájöttek hogy a feudalizmus nem járható út. Mi meg visszahoztuk a feudalizmust új földesurakkal és közmunkásokkal.

A tőke koncentrálása a szocializmusban is halott ügy volt. Az is tőkekoncentrálás volt csak akkor állami kézben. Ezért a 70-es években szorgalmazták a háztáji gazdaságokat, és működött, az az időszak volt egy virágkora az országnak.

-Egyrészt vannak olyan részek külföldön (pl. hegységek), ahová szívesen költöznek be tehetősebb családok tömegei. Érdemes végigjárni az Alpok mese falvait, ahol minden kerítés mögött 30 millió egységnyi jármű parkol.

-Másrészt magasabb az életszínvonal. Például a magyar felső-közép osztály alig éri el az osztrák alsó-közép osztályt. Ez statisztikai tény, nincs mit szépíteni ezen.

-Harmadrészt pedig nincs elég tőkeerő. A mezőgazdaságnak legfeljebb az idősebb generációnál volt szerepe, manapság kevés embert tud eltartani, és a sok embert igénylő munkák is többnyire idénymunkák, vagy pedig alulfizetettek. Szerintem kevés az olyan ember, aki első állásban mezőgazdasággal foglalkozik, így kissé elévült dolog mindig ezt felhozni.

Szolgáltatóipar a kis települések környékén korlátozott. Ha van város a közelben, akkor az azért fel tud szívni sok embert ezen a területen. És akkor maradt az ipar, ami még sok embert tud foglalkoztatni.

Na, itt vannak olyan falvak, amelyek körül nem alakult ki rendes közlekedési infrastrutúra, illetve nincs a körzetükben semmilyen beruházás. Ezek azok a falvak, amiket tipikusan elhagynak a fiatalok, inkább felköltöznek a legközelebbi város köré. Sok olyan példa is van, hogy csupán egyetlen településsel költöznek arrébb az emberek, mert már így is jobbak a lehetőségeik.

Akadnak olyan helyek is, ahol a 70-80-as években rengeteg új ház épült, aztán a rendszerváltás környékén kezdtek csődbe menni a vállalkozások, és egyre inkább meg kellett küzdeni az állásokért. Például van a környékünkön olyan 2000 fős község, ami lényegében egy nagy ipartelep miatt jött létre. Na, ott most vakarják a fejüket, mert a többség 15-20 éve még ott dolgozott, ma pedig már nagyon nehezen tudnak elhelyezkedni jó állásban.

Lényegében ez a gond. Az önkormányzatok kezében nincs pénz, továbbá az emberek sem igazán építkeznek, mert 10 év múlva már alig érne valamit az ingatlan, és egyébként sincs rá nagy keretük.

Akad azért sok község, akiknek sikerült városiasodniuk, illetve a falvak közt is van pár hely, ahol vannak fiatalok, fejlesztés, és perspektíva, de érthető, hogy rengeteg falu miért is van nehéz helyzetben.

AZ első nettó hülyeséget ír. Nem attól szépek a falvak, hogy van helyben munka (nincs elég), hanem mert az emberek tesznek érte, nem lusták és nem igénytelenek.

Igen, magasabb az életszínvonal, de nem csak ezen múlik.

A falu, ahol élek Németországban gyönyörű, két dob között a domboldalakon és völgyben, de munkalehetőség itt se nagyon van és nem is ez a jellemző (van 1-2 cég, pár áruház de korántsem elég lehetőség 2-3000 keresőnek).

A legtöbb ember ingázik napi 30-50 km-t közeli kis-és nagyvárosokba, és nem esik nehezükre. Nem elvárják, hogy a munka jöjjön hozzájuk, hanem ők mennek a munka után.

Ami széppé teszi a falusi életet persze, hogy itt van bank, posta, biztsító, általános és középiskola, sportcsarnok és pálya, könyvtár, felnőttképzés az iskolában, szupermarket és több kisebb-nagyobb bolt (ruha, cipő, drogéria, stb.), vannak éttermek, kávézók, van benzinkút, stb. és ami megdöbbentő egy magyar számára, hogy ezeknek párezres falvakban forgalma is van.

De a legnagyobb különbség a mentalitás. Itt fontosabb az, hogy szépen le legyen nyírva a pázsit, mint az, hogy a tévé előtt dögölhessenek sörözve.

Itt fontosabb az, hogy le legyen festve a ház, kerítés annál, hogy mennyibe kerül.

Itt fontosabb a rendezett, normális környezet a pénzél és a bele fektetett energiánál. MAgyarországon meg pont fordítva van. Aki megtehetné sem törődik sokszor a kertjével, háza külsejével, mert jó az úgy.