Milyen az élet Angliában?

Erre én is kíváncsi lennék... jómagam is mostanság gondolkodtam ezen.

Én 3 hónapja vagyok itt, jelenleg pincérként dolgozom egy kávézóban, de a továbbiakban szeretnék elhelyezkedni a saját szakmámban(ami az informatika). Mivel kevés tartalékom volt, ezért elvállaltam az első adandó munkát, ami a pincérkedés volt. A kiérkezésemet követő héten már dolgoztam is. Jelenlegi órabérem 7 font.+borravaló. Heti 5 napot dolgozom és általában napi 8-10 órát. Az tény, hogy most nehezebb állást találni, de aki igazán akar dolgozni és elvállal minden adódó (legális) lehetőséget, az dolgozni is fog. Minden lehetséges módon állást kell keresni.(regisztrálni az agencykben, várost járva keresni, +interneten küldeni az önéletrajzokat.) Azt ne várjad, hogy itt majd nagyon megszeded magad, mert a minimálbérből vagy egy kicsit többől saját magad el tudod tartani(még félre is tudsz tenni), de hazaküldeni és otthoni családod eltartani nem fogsz tudni. Nekem eddig tetszik az élet itt kinn. Ami a legfontosabb az a nyelvtudás!

Nyugodtabb, mint otthon. Nincs sírás, rívás, mindenki teszi a dolgát, nincs politizálás, színes kúltúrális értelemben), változatos. Az itteni élet önállóságra tanít, arra, hogy megold a dolgaidat, arra, hogy bármi lehetséges, csak akarni kell.

Én már 6 éve élek kint a családommal. (Két gyerek + férj) Nagyon jól beilleszkedtünk. Tényleg jóval nyugisabb, mint otthon. Vannak lehetőségek a továbbtanulásra, olyanok hogy csak nézek. Tényleg minden munka lehetőséget meg kell fogni, nem fog az öltedbe pottyanni semmi! Ha már van munkád, minden szép és jó, de az ember ennyi idő után elgondolkodik mit is akar tulajdonképpen, a honvágy baromi nagy, és az angolok nem igazán fogadnak be, tehát az összes barátunk magyar. Mondjuk ha fiatal vagy, érdemes belevágni és megtapasztalni, csak később jönnek a problémák hogy hova is tartozik az ember igazából? Sok szerencsét.