Valaki világ körüli útra?

Kedves Kérdező, ezeket a sorokat mintha csak én írtam volna. :) Én is hasonló dolgokon gondolkodtam úgy tinédzser korom óta. Szóval, azért hadd nyugtassalak meg nem vagy egyedül eszement ötleteddel. :)

Bár, azt hiszem a válaszolók reakción sincs mit csodálkozni... nagyjából az én környezetem is így reagált...

És talán még az én eszemen is átfutott kicsit, amikor elindultam és gőzöm sem volt róla, hogyan érek oda... és először vettem ki a táskámból a szépen előre megírt stoppolós feliratomat, felettem a közelgő viharral, hogy "hát, lehet, hogy tényleg nem vagy normális"... :)

Különösebben bele nem is szeretnék menni, mert azért túl rutinos és tapasztalt stopposnak nem mondanám magam. Csak kétszer utaztam így módon, Milánóba és Erdélybe. És csak magyarországi területen stoppoltam. De azért hallomásból tudom, hogy nem egy ember van aki bejárta így egész Európát vagy akár fél világot. Én ezt jó angol híján nem mertem bevállalni, de azért annyit elmondhatok, hogy még manapság sem lehetetlen stoppolással utazni. Senkit nem akartam megölni és engem sem akart senki megölni. Mondhatni, hogy kellemesen csalódtam az emberekben.

Persze, abban igaza lehet az előttem szólóknak, hogy nem kockázatmentes. És szerencse(vagy ki ahogyan hívja) kell hozzá. De azért szerintem arra tekintettel kellene lenni, hogy valakinek talán ezek az álmai... másoknak meg mások. Egyesek szerint ez egy beteg, őrült dolog. Ahogy néha én (és gondolom a hozzám hasonló gondolkodásúak) meg egyszerűen korlátoltnak látják ezeket az egyeseket. Valószínűleg sokan nem is élveznének egy ilyen utazást, én meg azt nem amire ti vágytok. Mindenki más, mindenki másra vágyik. Ez szerintem így van jól. Legalábbis szerintem.

Esetleg azt megkérdezhetném tőled, hogy kb. mekkora anyagi tőkével tervezed ezt? Persze, annak tudatában, hogy nem luxus körülmények. Csak kíváncsiságból kérdezem. Hogy vajon kinek milyen elképzelései vannak arról mennyiből lehet ezt megvalósítani. Persze az nyilvánvaló, hogy ez nagyon sok mindentől függ(hova megy az ember és mennyi időre, egyáltalán az egyéntől). Lehetséges, hogy valaki a semmiből is képes megvalósítani. Szóval ez biztos változó.

De mégis, ha nem túl indiszkrét a kérdés, pl. te mennyivel vágnál neki egy ilyen útnak? Bár az én anyagi tőkém jelenleg erősen a nullához közelít, azért mégis érdekelne más véleménye is erről.

Szia megkaptam az üzidet, de nem tudok válaszolni mert nem engedi, sikertelen...Május/Júniusban indulok, és talán jöhetnél velem, vagyis velünk mert én egy fiúval megyek...Májusba lesz a záróvizsgám...Útlevelem már van...Pénz van, évek hosszú hosszú spórolásaképpen, plusz van egy pár euróm is :D ...de még melózok és még rengeteg cuccomat eladom nap mint nap, minilaptop...meg mindenféle dolog az egész szobámat kiürítem gyakorlatilag. Címek és telefonszámok gyűjtése és angol fejlesztés is folyamatban! Szóval készülök ezerrel. Dejó...Megkérdezhetem mi a csillagjegyed? Az enyém NYILAS, szóval bennem genetikailag kódolva van az utazás utáni vágy...legyen az bármilyen utazás. Maradjunk kapcsolatban, nem tudom miért nem küldi el az üzenetet, persze lehet hogy elküldte közben...

24L

Dejó lenne ha te is tudnál jönni velünk! Mármint 2 fiúval már biztosabban tudnénk nekivágni a VILÁGNAK...persze még van egy lány ismerősöm, szóval lehet hogy ő is jön még. Róla azt kell tudni, hogy nagyon szegények és ő egész életébe bárhova ahova akart stoppal jutott el. És mindig elvitték, sosem érte baj, a testvére aki az ikertestvére, ő meg gyalog ment el , gyalog! nem viccelek Budapesttől Athénig...Szóval nagyon jófej az a lány...Igazi stoppos, nagyon erős, határozott jellem. Elment Krakkóba, Ukrajnába, Riminibe, ahol napokig a tengerparton aludt, meg most nyárok kistoppolt Spanyolországba, mivel ő spanyolul beszél, neki az a második nyelve....És hallod tudod mi volt? Stoppol és felvették vagy 10en, mert nem volt már pénze vonatra...és az egyik spanyol öregbácsi kifizette a szállását és a kajáját, aztán következő megállóba meg egy komplett család vette fel magukhoz kertésznek és 3 hétig ott dolgozott...aztán meg talált magának egy kinti Erasmus kolóniát, ők meg befogadták és lakhatott nálunk, hazafele Magyarországra, Barcelónától szintén stop 23 napig tartott...Kérdeztem, hogy nem fél-e, és mondta, hogy sosem, mert ő megérzi az embereken, hogy milyenek...Szóval neki rohadt nagy a rutinja, át is úszta a Balatont, megmászta a Tátrát...minden, csak ő most azért bizonytalan mert beteg a szeme, valami hártyája szakadt ki.

És a kétkedőknek üzenem, hogy rengeteg ember beutazta már ilyen módszerrel a világot, nézzenek utána! És elég szomorú hogy ma az utazás a legtöbb embernek csak annyit jelent, hogy befizetem az utat, felteszem a seggemet a buszra vonatra repülőre, megnézem a nevezetességeket és meghallgatom az idegenvezető sokszor helytelen szövegét. Közbe mindent a seggem alá tesznek, ugyanazokat a dolgokat csinálom, amiket itthon, vásárlás...Hát ez nem utazás, rohadtul nem...Én blogot is fogok róla csinálni, amit internetkávézókból és wifiről fogok tolni, tele fényképekkel. Nem csak fizikai hanem lelki utazásra is készülök, mivel én már gyerekkoromba is úgy terveztem az életemet hogy utazni fogok. Meggyűlöltem a rutin, azt hogy tankönyvekből tanulok, bezárva, és semmit sem tudok a világról, csak amit a tvbe adnak....de már azt se már kezdek ráállni a tvmentes életre, újságmentesre...mert ezek a dolgok manipulálnak. Magam akarok lenni, szabadon a világon, mindent átélni még azt is amit nem lehet. Sok értelmetlen fóbiát akarok leküzdeni....Másik barátom végigcsinálta az El Caminot...ő is már csak annyitól rengeteg gazdagodott. Számomra sosem volt probléma sem a bőrszín, sem az életkor, sem más kultúrák, sosem zavartak, sőt érdekeltek...mindig...

SZóval senkinek sincs joga lehurrogni azt aki szeretne belevágni egy ilyenbe...pénz,pénz,pénz...Ez a barátnőm aki végigcsinálta 50,000 forintot kapott összesen ami 3 nap alatt ment el és utána az emberek kérés nélkül támogatták...Az ilyen hozzászólok vakon akarnak térképet rajzolni...Élő példa...Az El Caminos barátaim is akik oda mentek, ők tisztességgel gyalog csinálták végig! De láttak egy csomó elkényesztett külföldit, akik autóval mentek végig és luxusszállodákban szálltak meg...A barátom még nyelvtudás híján is rengeteg emberrel összeismerkedett, némettel, aki öngyilkos akart lenni többször is és még is élt, Sao Paolo-i val aki magyar volt ugyan, de ott kint újságot csinált, és vietnámi lányoknak főztek paprikáskrumplit, neki meg a születésnapjára osztrák kukta készített helyi olcsó alapanyagokból finom születésnapi tortát, a szerzetesek főztek hagymalevest nnekik, ami hagyma és víz volt kábé, de jólesett nekik. És ott ők találkoztak egy Japán emberrel 70 éves volt, aki Japánból gyalog indult el...csak így fogta magát és elindult...és őt mindenütt tisztelték, még hajóval is átvitték, de az út nagy részét járva tette meg..

Külföldön pedig most "divat" a sabbatical year, amikor cégvezetők hagynak hátra mindent a puritán körülmények öröméért..

Olyan izé ez a lehúzás, ami itt megy, de nem baj, teher alatt nő a pálma...

Ilyen külföldi ismerősök nekem is jól jönnének akiknél meg lehet szállni, mert én azért nem stoppolnék, viszont utiköltség meg szállás egyben már elég húzós lenne, pláne h nem 1-2 napról lenne szó. Így is szoktam járni erre-arra de ilyen hosszadalmas körút félét sajnos nem tudok emiatt megvalósítani :(

De am sok sikert nektek :)

24 L nekem is a lelkemből szóltál. Én vagyok a 21-es és 24-es válasz írója és örülök, hogy már többen is vagyunk, akik hasonlóan gondolkodnak az utazásról. :) Bár én is szívesen csatlakoznék ilyen hasonló gondolkodásúakhoz, sajnos most én is ahhoz a kérdezőhöz hasonló „szomorkás” anyagi helyzetben vagyok. Bár, ahogy 24L én is hallottam olyanokat, akik szinte a semmiből bejárták a világot, azért minimális tőkével én is szívesebben nekivágnék. És mivel hogy a gitározási ismereteknek és külföldi rokonoknak is híján vagyok, azt hiszem jobb ha ráállok a gyűjtögetésre.

Mindenesetre jó volt ilyen válaszokat is olvasni.