Ha mindenki 70-80k Ft ért vásárol átlagosan ajándékot akkor hol van Magyarországon szegénység ?

Én nem tudom mondjuk, hogyan lehet 80 ezer forintból kihozni a karácsonyt (a cikk szerint ebben nem csak az ajándékok, hanem a bevásárlás is benne van).

Ha csak a szűk családomat veszem, van feleségem, kisfiam, két szülőm, két testvérem, egy sógornőm (meg egy sógorom, de ő egy bunkó), és az ő gyerekeik, összesen négyen.

Vagyis tizenegy személy.

A feleségem családja ebben benne sincs, mert ők mindenfelé élnek Európában, tehát ezzel tényleg nem mondtam magas számot.

Ez csak a szűk családom. Nincsenek benne a keresztszüleim, és az unokatestvérem. Velük már 15-en vagyunk.

(De ha tényleg leszűkítjük ezt egy házaspár legszűkebb családjára, a két-két szülő mindkét oldalról, mindkét oldalon egy, vagy több testvér, az ő házastársaik és a gyerekeik, plusz a saját gyerek, vagy gyerekek, ha vannak, akkor is könnyen belátható, hogy 15 személy abszolút reális, kanadai nagynénik és svájci harmadunokatestvérek nélkül is.)

Na most, ha nem valami filléres vackot veszek, ami méltatlan a karácsonyhoz (lehet ezért mindennek nevezni engem, de számomra a karácsony nem arról szól, hogy adok egy pár zoknit, igenis legyen olyan ajándék, ami túl drága ahhoz, hogy az illető azt maga megvegye saját magának, de igazából szeretné - egy zoknit bárki meg tud venni magának évközben is), akkor ennyit lehetetlen 80 ezerből kihozni (pláne ha a bevásárlás is beleszámít!).

Amikor nagyon nem volt pénzünk, akkor próbáltuk tartani a fejenként 5000Ft/fő értékhatárt, annyi rugalmassággal, hogy a gyerekeknél mehet kicsit feljebb, máshol pedig spórolunk egy picit másik ajándékon, de már egy üveg sima Jim Beam whiskey is 8 ezer Ft. És ez tényleg nem egy nagy valami.

Ráadásul az akkoriban tartott költségvetésünk még a jelenben ránkszakadt giga infláció előtti években volt, most ugyanazt nem lehetne már kihozni ennyiből, mint akár csak tavaly ilyenkor.

Apunak szóda streamer 26 ezer Ft. Keresztszüleimnek egy kétfős stand-up est vacsorával 20 ezer forint. Feleségemnek társasjáték 10 ezer Ft.

Rögtön 56 ezernél járunk, és még csak négy személyről van szó. (Hozzáteszem ismét: ráadásul a 80 ezer forint a bevásárlással együtt értendő).

És akkor még csak nem is a legdrágább ajándékokat soroltam fel ehhez. Egy közepes méretű Lego készlet már eleve 40 ezer Ft (és nem, nem a gyűjtői, többszázezres készletekről van szó, "csak" a játékra tervezett, gyerekeknek szánt készletekről). Lego-t meg kb szerintem minden gyerek kap karácsonyra, minthogy a hazai top10-es listán is dobogós volt. Még a pici dobozosakat sem lehet megúszni 20 ezer Ft alatt.

Egyáltalán nem a kimondottan drága ajándékokról beszélek itt, mint egy új iphone, vagy játékkonzol, amik önmagukban ennek az összegnek eleve a többszörösét kiteszik, csak tényleg a minimumról. Ha egy Sthümer konyakmeggyel meghúzzuk a határt, már az is 5000 Ft. Őszintén csodálom, aki bevásárlással együtt kihozza mindezt 80 ezer Ft-ból.

És akkor még ott a fenyőfa. Mi idén a kertből vágtuk, így arra most nem kellett költenünk, de amennyiben igen, abból is egy 2,5 méteres fa (attól függően, hogy luc vagy normann) 15-20 ezer Ft.

Jó, legyen kisebb a fa. És akkor 10-12 ezer. Legyen műfenyő. Akkor nem kell arra sem költeni. Viszont már eleve ígyis meghaladtuk az összeghatárt a korábbiakkal.

De hol van akkor még a hal, a bejgli?

Szerintem ennél sokkal több az általános, csak az átlagban az ilyenkor semmit sem költők, és a milliókat elverők is benne vannak, az átlag szó jelentése nem azonos az általánossal.

"Áruhitel?"

Hitelt is csak az vesz fel (főleg ajándékra...), aki megengedheti magának, hogy aztán még többet fizessen vissza (hiszen kamat is van).

"Rögtön 56 ezernél járunk, és még csak négy személyről van szó. (Hozzáteszem ismét: ráadásul a 80 ezer forint a bevásárlással együtt értendő)."

De fejenként 80 ezer, nem családonként.

Siman kihozhato olcson. Pl ajandekokat venni teljesen felesleges, majd megveszitek januarban ami kell olcsobban.

Nem ertem miert vannak csaladok 3-4 gyerekkel. Es azok szulnek meg 3-at mert azt hiszik ez teszi oket boldogga. Mi siman kihoztuk 80 ezerbol 4-en a karacsonyt pedig nem vagyunk raszorulo csalad.

#14

Egy család általában közösen ad ajándékot, nem hiszem, hogy a házaspárok külön-külön, sőt, azoknak gyerekei külön-külön vennének mindenkinek ajándékot a rokonságban (gyerekek esetén elég vicces is lenne ezt feltételezni).

A cikk arról szól, hogy háztartásonként mennyit költenek a magyarok ajándékozásra karácsonykor.

#16

"Nem ertem miert vannak csaladok 3-4 gyerekkel."

Nem vagy egyedül, ezért csökken 40 éve Magyarország népessége, és tűnik el egy városnyi ember a demográfiánkból.

"Es azok szulnek meg 3-at mert azt hiszik ez teszi oket boldogga."

Vagy épp tapasztalják...? Hagyd meg ezt a választást mindenki döntésének.

A kérdés egyébként nem az volt, hogy az emberek nem tudják félnevelni gyerekeiket. Hanem hogy mennyit költ az átlag költés karácsonykor, és ez nagyon kevésnek tűnik, még amellett is, hogy a statisztika becsapós.

#19

Megértem a helyzetedet, de nem ez az általános Magyarországon, hogy enni sincs nagyon mit egy családban.

Mondom ismét: nem arról beszéltem, hogy drónt, PlayStation-t, elektromos rollert, vagy telefont adunk egymásnak, mert ezek külön-külön is százezres tételek (de ilyenek is forognak karácsonykor).

Ezt a nézetet, hogy "ilyenkor, karácsonykor együtt vagyunk", azért nem tudom osztani, mert ez - hála Istennek - az év minden napján így van nálunk. Számomra a karácsony nem ettől lesz tehát karácsony. Hanem hogy meglepjük egymást olyan kedvességekkel, személyre szólóan, amikből látszik a törődésünk, hogy ismerjük a másikat, minek örülne titkon, és olyan dolgokkal, amiket év közben megvon az illető magától, mert "drága, nem fér bele", de ilyenkor, egyszer az év egy napján a karácsony csodája okán minden lehetségessé válik. Hogy egész évben csak nézegetem azt a gyönyörű hajómodellt, de mindig lebeszélem magamat róla, hogy "nem, van máshova is költeni az árát, minek vegyem meg, hogy aztán porosodjon, stb", aztán a feleségem, vagy épp az anyám becsomagolva meglep vele a fa alatt, anélkül, hogy mondtam, kértem volna tőlük.

A karácsony egy olyan ünnep, aminek minden részét szeretem, a készülődést is, nem csupán az tesz boldoggá, amit kapok, hanem amit adatok a családomnak. Már egy-két hónappal előtte elkezdünk gondolkodni a feleségemmel, vajon az adott családtag minek örülne, kitalálom, megtervezem, beszerzem, már becsomagoláskor elképzelem, hogyan fog rá reagálni, aztán mikor ott áll és bontja, tűkön ülök, várva, betaláltam-e. És aztán az a jóleső érzés, hogy örül, amikor végre meglátja.

Nem az árban mutatom meg, hogy kit mennyire szeretek (vagyis nem teszem patikamérlegre, hogy mindenkinek ugyanannyiért legyen), bátyámnak sokkal többért vettem ajándékot, mint nővéremnek, nem azért, mert jobban szeretem, hanem mert amit neki kitaláltak, annyiba került, amit a nővéremnek, az pedig annyiba. Épp ez a lényeg, hogy ilyenkor nem a pénzt, hanem a benne lévő figyelmességet nézem. Hogy az legyen egyforma. Emiatt nem gondolom, hogy elanyagiasodott volna számomra a karácsony. Mert az, hogy nem törődök a pénzzel, pontosan azt mutatja, hogy nem a költött összegben élem ezt ki - de fordítva is igaz, ha valakinek kitaláltam valamit, megveszem, akkor is, ha sokkal drágább, vagy épp sokkal olcsóbb, mint a másik ajándék, mert nem az számít ebben.

Isten megadta, hogy mindenkinek meg tudjam venni, amit elterveztem, mindig épp annyi volt, amennyi kellett, tettem is érte, de mindig megsegített, amikor szükségem volt rá.