Milyen hasznos dolog van, amit egyértelműen az evolúciós teóriát felhasználva hasznosítunk, fejlesztettünk ki stb?

#6: "Azért ez egy kicsit bonyolultabb kérdés. Maga az evolúcióelmélet egy 90%-ban történeti tudomány, mint a történelem vagy a bűnügyi nyomozás...de a történelemtudománynál az "általános ismeret" és a "múltunkból való tanulás" mint motiváció mellett nehéz lenne bármilyen "hasznot" kinyerni."

A múltunkból való tanulás nem hoz konkrét hasznot, meg egy bűnügy felderítése? Pl. jobb zárat készítünk a betörés módját felismerve..stbstb. Ahol látjuk pl. hogy a környezet változásai milyen biológiai evolúciós változásokat okoztak, vagy vice versa? Vagy..stbstb

Bocsáss meg, de én azt látom, hogy leírsz egy halom dolgot, amiből baromira konkrétan lehet profitálni, majd közlöd, hogy mégse.

#6: "És hogy mi származik ezekből az oldalágakból ma (akár kriminalisztikai genetika terén, akár otthoni DNS-vizsgálat, akár génterápia stb terén), azt lehetetlen visszafejteni."

Lényegtelen, de tudjuk hogy van korreláció. Bocsika, de úgy látom, hogy nagyon kedveled a mindent relativizáló filozofálgatást. Sajnos másodszori olvasásra se értettem meg, hogy mire akarsz kilyukadni, ami persze lehet, hogy az én hibám.

Pl. az ilyenek miatt érthetetlen számomra...

#6: "akkor bárkinek is eszébe jutna-e monduk irányított vírusevolúciót vizsgálni"

Ha eszébe jutna, és tapasztalná az evolúciót, akkor máris beszélhetünk arról, hogy van evolúciós gyakorlat, és ami a gyakorlatban létezik, az előbb vagy utóbb kell, hogy kézzel fogható hasznot is hozzon.

Vagy:

#6: "Nyilván az evolúciós algoritmusok működnének akkor is, ha az élővilágott teremtettnek hinnénk, de vajon eszébe jutna-e bárkinek leprogramozni őket."

Töménytelen mennyiségben léteznek tudományos felfedezések, amelyek ismerete azelőtt nem létezett, így abból hasznot se húztak (vagy legalábbis nem értő módon). Mi a bánat köze van ennek ahhoz, hogy ha ismerjük az evolúciós elvet (és ebből indul ki a @Kérdező is), akkor abból milyen hasznot csiholhatunk ki? Ha nem ismerjük, akkor nyilván nincs haszon belőle, ill. nem értő jellegű haszonszerzés lehet csak... Na és?

Milyen tudományos tézisre nem volt ez igaz, amíg fel nem fedeztük?

És ha teremtették az összes lényt, amik később evolválni kezdtek, akkor a teremtés utáni szakaszban lejátszódó evolúciós ismeretek miért is nem kecsegtetnek minket haszonszerzési lehetőséggel?

Ne haragudj, de vagy én vagyok ehhez az általad boncolgatott témához nagyon sükebóka, vagy...

#10: "Amit én állítok az az, hogy az evolúcióbiológiai kutatások túlnyomó többsége olyan dolgokra vonatkozik, illetve olyan adatokra alapul, illetve olyan folyamatokat modellez, amik a múltban zajlottak le."

Hát igen. De nekem bőven elég az a rész is, amit te lekicsinyelsz, ha abból én vagy bárki más is haszonnal profitál. Tudod, 100 millió forintból én 1 milliót is remekül tudnék hasznosítani, és kifejezetten elégedetté tenne a dolog gyakorlati háttere is.

#10: "nos, ezek túlnyomóan - múltbeli adatok és események feldolgozásán (és viszonylag kevés kísérleten) alapulnak,"

Kevés kísérleten? Mihez képest kevés??? Tudod mit! Megcáfollak. Rengeteg kísérleten alapulnak.

Nem gondolod, hogy ez az érved enyhén szólva is szubjektív? Mellesleg bőven elég egy sikeres kísérlet is ahhoz, hogy az evolúció működését igazoljuk, ha abban az történik, aminek az evolúció forgatókönyvében kell történnie.

#10: " - múltbeli folyamatok lezajlását modellezik

- a modelleket múltbeli eseményeken tesztelik

- és a kimenet is múltbeli események (mint a mikro) pontosabb megértését eredményezi."

Hát tudod, a büntetés végrehajtásban az ilyen ismeretek alapján, halálos nyugalommal ki merték jelenteni egy bűnüggyel kapcsolatban, hogy ki a tettes, vagy ki nem, és ezt bátran tényként is kezelték, olyannyira, hogy ezért ki is szabták a megfelelő büntetést, akár a legsúlyosabbat is. Sőt! Ma is ez történik.

Kifejtenéd nekem, hogy a csillagászat, geológia és még töménytelen más hasonló tudományág (ami kb. a tudományunk 90%-át teszi ki) mennyiben jár más cipőben? Még a kémiában is vannak olyan folyamatok töménytelen mennyiségben, amik lejátszódásához egyszerűen szükséges 1000 vagy akár 1 millió év is...

Én úgy gondolnám, hogy pl. egy csillagász mind a tíz ujját megnyalná örömében, ha olyan részletességgel ismerné egy csillag kialakulását, mint amennyire az ember evolúciós útját ismerjük. Egy geológus nem tudja olyan részletes pontossággal elmondani egy barlang kialakulását, mint amennyire ezt már tudjuk pl. a szem kialakulása terén, aminek mindenféle egyszerű és bonyolult változata élőben is vizsgálható, és a fajok nukleinsavaiban tárolt dokumentáció jól tanulmányozható ez ügyben, és még ott vannak a fossziliák is, meg az egybevágó szoftveres szimulációk... stbstb... és mindezekből az evolúciós medicina is így-úgy profitálhat: [link]

Szóval szerinted jobb helyzetben van az a csillagász, geológus stb, aki képtelen egy igazi csillagot, vagy lánchegységet létrehozni laborban, míg evolúciós kísérletet röhögve lehet prezentálni bárhol és bármikor (kis költői túlzással)? Akár a jelenben is lehet tanulmányozni könnyedén evolúciós folyamatokat egy két hónap leforgása alatt (mikroorganizmusok), míg pl. egy lánchegység, barlang stb változását aligha. Vagy haszonnövényeket és állatokat lehet "azonnal" formálni..stbstb...

Plusz már akár az iparban hasznosítjuk az evolúció működését (pl. antenna gyártás, robotika, informatika, matematika...stbstb)...

Pontosan miféle olyan nehézségekről akarsz meggyőzni minket az evolúcióval kapcsolatban, ami ne létezne más történeti tudományágak esetén is akár sokkal jobban? Szerintem az evolúció ez ügyben egyáltalán nem küszködik nehézségekkel a többihez képest, sőt, szinte a legjobb pozícióban van, ha nem a legjobb helyzetben.

Háááát, nem tudom még megállni... egyúttal a @Kérdezőnek is...

#6: "Ezen kívül viszont baromi nehéz megmondani, hogy milyen egyéb járulékos haszonnal járt az evolúció felismerése, amit amúgy nem kaptunk volna meg, vagy csak sokkal később"

Baromi könnyű ilyen megállapításokkal dobálódzni, csak nem értem, hogy mire fel. Szerintem meg baromi könnyen szétválasztható, még akár a paleontológia terén is.

[link]

Ha elolvasod ezt, akkor megtudhatod, hogy a Tiktaalik-ot, mint átmeneti formát, baromira evolúciós szemléletben keresték, és nem véletlenül botlottak bele, hanem a kutatási helyszíneket az evolúciós elvnek megfelelően jelölték ki, vagyis elképzeltek előre egy átmenti formát a hal és a szárazföldi állatok között, és amely formavilágot és lehetséges megtalálási helyet extrapolálták az eddig meglévő leletekből és azok megtalálási helyéből, valamint abból, hogy az evolúció elve szerint ezek között kell lennie valahol "középúton", és így is lett. Ami egyúttal ezt is alaposan megcáfolja a részedről(#8): "...az evolúció kutatása nagyon kevés konkrét előrejelzést tartalmaz"

Szerintem meg dögivel tartalmaz ilyet, és szerintem minden evós kutatás valamely előre elképzelt koncepció tükrében történik. Pl. a Microraptor megtalálása előtt már jóval evolúciós számításokkal kikövetkeztették előre, hogy a madárvonal alakulásában ilyen négyszárnyú lénynek meg kell jelennie, és így is lett. És még lehetne beszélni ez ügyben a darázs-hangya átmeneti formáról...stb.

[link]

Szerinted hulla véletlenségből figyelték meg az itt kialakult evolúciós eredményt, vagy előre elképzeltek és létrehoztak egy környezetet, amiben nagy valószínűséggel az evolválásnak azt kell eredményeznie, amit végül is eredményezett?

Vagy, az "evolúció például utalt arra, hogy az emberek legkorábbi ismert (5 millió éves) ősei és az anatómiai értelemben modern emberek megjelenése (100 ezer évvel ezelőtt) között meg kell találni az emberszerű élőlények maradványait, melyeknél a tulajdonságok fokozatosan egyre kevésbé majomszerűek..."

És természetesen mindezek tükrében messze nem a Tiktaalik az egyetlen lelet, amire az evolúciós szemléletmód tükrében találtak rá.

Ha a teremtést vettük volna mérvadónak, akkor a Tiktaalik majdnem bárhol lehetett volna a Földön, és jó eséllyel soha, de soha nem találunk rá. Elég nevetséges lenne azt állítani, hogy ugyanannyi leletre leltünk volna a teremtés verziót elfogadva, és nem mellesleg konkrétan mérhető is, hogy sokkal de sokkal jobban megugrott a fosszíliák fellelésének mértéke az evolúciós elv elterjedése után.

Továbbá nem tudtuk volna értelmezni az indexfossziliák jelentését se, hiszen minden egy időben teremtődött, vagy, idézve Gáspár Zoltántól: "...ha például a kőolajkutató geológusok számára nagyobb segítséget jelentene az új lelőhelyek megtalálásában az özönvízelmélet, mint a jelenlegi tudományos nézetek, akkor azonnal áttérnének annak alkalmazására. Valójában az olajkutatók a földtörténeti lerakódások természetének első felismerői között voltak."

És még bőven bőven lehetne sorolni, ami nem lenne az evolúciót elutasító teremtésszemlélet mellett. A véleményem az, hogy el lenne maradva a tudomány így a jelenlegi szintjétől, és a lemaradás mértéke konkrétan iszonyú - a szavaiddal élve: baromi nagy lenne, ami egy halom más tudományágat is érintett volna igencsak hátrányosan, a geológiát, matematikát, informatikát... gyakorlatilag szinte mindent.