A Föld nyelvei szinkronizáltnak tekinthetőek a tekintetben, hogy kb egyformán szeletelték fel a világ dolgaira mutató kifejezéseiket?

He?

Nyilván azért lesz az alma almafa, almamag minden névben hasonló tőről fakadó szó, mert összetartoznak.

Nem hívhatják ablaküvegnek, ha egyszer az almafán van. .pl

Az ember szeret dolgokat elnevezni, szétszedni. Alapvetően determinált hogy mit lehet elnevezni, ami a látásunkra, észlelésünkre van kihegyezve, ami biológia.

Pl. valaminek a kezdete és vége, határa, jól körülhatárolható dolgok, stb.

Ha infravörösben látnánk, jóval több színünk lenne például.

Így az első kérdésedre a válaszom, igen is meg nem is.

Pl. kulturális és éghajlati különbségek vannak, kölcsönösen lefordítható, vagy lefordíthatatlan szavakkal.

Ha azt mondom neked hogy van egy olyan eszkimó szó hogy 'az a hó amit már egyszer letapostak, de azóta belepte a szűzhó', akkor itt egy különbségről van szó, ami a másik nyelvben nincs meg, ezen túl mondjuk skandináv nyelvekben, meg a számi nyelvben van vagy 300 különálló szó a hó különböző fajtáira, míg mondjuk egy másik, mondjuk kongói nyelvben csak 1, mert más éghajlaton élnek a nyelv beszélői.

Illetve, ha nincs haszna, akkor nem adok külön nevet valami nem körülhatárolható "dolognak". Pl. azt mondom, adjál már egy almamagot. Lehet szó almamagra héj nélkül meg héjjal, de konkrétan minek rá új szót kreálni, ha nincs haszna elnevezni, így a köznyelvben se terjed el, és más népek se veszik át.

Elvileg elképzelhető egy olyan kultúra ami egy szót használ az alma magjaira és a gyökérzetére, ha nem ad külön funkciót a két dolognak, vagy ha nem tapasztalja lényegi különbözőségüket. Mint az alma magja ami megnőve táplálja a növényt, jó példa, elgondolkodtatott.

De ha ez a kultúra találkozik praktikusabb megoldásokkal, akkor azt átveszi, honosít, tükörfordítással átveszi a nyelvbe (a magyarban rengeteg a német tükörfordítás, pl. Schadenfreude - káröröm, jó, ez egy absztraktabb, érzelemmel kapcsolatos szó, angolban nincs rá külön szó, ahogy izomláz sincs az angolban, illetve pl muss sein - muszáj elég hasznos, jó kis szó pl).

Biztos megnézted az Érkezés című filmet, nekem tetszett.

Nem lenne egyértelmű sok minden számu(n)kra, pont ez a film lényege.

Ha az a kérdésed, hogy lehet-e egy egyetemes szabályt találni a világegyetemen belül, ami szerint a nyelvészet operálni tud, azt nem tudom megmondani. De azt tudom, hogy egy fejlett civilizációnak tudnia kell különbséget tennie anyag és űr között, így elkülönítve dolgokat egymástól, illetve képesnek kell lennie egyszerre globálisan látnia dolgokat, illetve azokat az ész-szerűség határain belül szétbontania. Itt biztos vagyok benne, hogy érvényesül a szabály, hogy aminek nincs értelme, haszna az nem marad meg a nyelvben sem.

Illetve biztos vagyok benne, hogy az emberi nyelvekre jellemző szabályszerűségek: nyelvtani kategóriák, nyelvre vonatkozó szabályok máshogy működnének, esetleg nem is léteznének.

Példák a megértési problémákra:

- egy bolyban élő idegen civilizációban az "én" kérdése, ott ahol csak "mi" van

- egy mágneses vagy elektronikus teret látni képes lény, vagy a fény más spektrumait látó lény által tapasztalt világ

- egy teljesen más hangképzéssel rendelkező fajjal való kommunikáció (esetleg a hallható/érzékelhető hangterjedelmen kívül)

Fizikailag elkülöníthető tárgyak és elhatárolható részletek esetében logikus, hogy hasonlóan tagolódnak teljesen függetlenül fejlődött nyelvek. Az is egy dolog, hogy mondjuk az afrikaiaknak nyolc szavuk van a zsiráfra az eszkimóknak meg egy sincs. Ez igazából nem logikai különbségtétel, csak hát ami ott nincs, az nincs.

Sokkal inkább elvontabb nyelvi elemek, szerkezetek, kifejezések, vagy pedig nehezen körülhatárolható fogalmak, cselekvések, jelzők azok, amik nincsenek szinkronizálva, nem pont ugyanaz az átfedés közöttük.

Pl. egyik a nyelvben a személyes névmás kifejezi, hogy nő vagy férfi az illető, viszont azt nem, hogy gyerek vagy magázandó felnőtt. Másik nyelvben pont fordítva. Nehéz ilyenkor fordítani, mert mögöttes tartalom veszik el. Van akiknek kétféle "mi"-je van, aszerint, hogy akihez épp beszélsz, az részese-e az emlegetett csoportnak, vagyis minekünk, vagy sem, ő kívülálló. Aztán régebben Eurázsia szerte illett megkülönböztetni, hogy ketten (men+k, mink) vagy többen (men+sz, miz, biz) vannak-e a csoportban. Egyik nyelvben "él" és "lakik" ugyanaz az ige, másik nyelvben él-van-válik ugyanaz az ige illetve megáll-fekszik-lakik ugyanaz az ige. Szeretet, szerelem, tetszés, kedvelés fogalomköre is mindig problematikus egyik-másik nyelv között. Szóval nem épp ugyanott határolódnak el a fogalmak. Ha minden nyelvben ugyanott határolódnának el, akkor egy nagyszótár nyolc-tíz oldalon elférne, mindössze párokban jönnének a szavak és a megfelelőjük, nem pedig minden szó után egy fél oldalas magyarázkodó szövegtenger.

Az általános az, hogy egyik szóból következik a másik, mint a kérdésedben az alma és almafa és ez a kialakítás többnyire valami hasonló a nyelvekben, de kivételek mint írták azok vannak. A kérdés végét is figyelembe véve, nekünk földlakóknak ez praktikusnak tűnik. :)

Érdekesség az, hogy magyarul is vannak olyan példák amire kérdezel, mint ez az almafa és alma eset, mégis teljesen más szavakkal kifejezve.

Angolban hiába is világnyelv nincs külön szó a nővér és húg megfelelőire, csak lánytestvér van aki lehet idősebb vagy fiatalabb. Ugyanígy a fiú testvérre is csak egy szavuk van és vagy fiatalabb, vagy idősebb. Tehát a magyarban is akad példa, csak nem az almafa és alma esete az, hanem a lány és fiú testvér mégpedig életkor viszonylatában kifejezve más, így mi tudjuk mondani egy szóval azt, hogy húg és nővér. Angolul ez az alábbi szerint alakul.

angol - magyar

sister - lánytestvér

younger sister - fiatalabb lánytestvér (húg)

older sister - idősebb lánytestvér (nővér)

Szóval létezik amit felvetettél egyes esetekben és nyelvenként eltérő is természetesen.

Mesterségesen előállított dolgoknál is van példa arra amikor az egész és részei elnevezései teljesen eltérőek.

- számítógép

- hardver

- szoftver

- processzor

Ilyen a kéz és az ujj is, ami lehetne kézujj is az almafa mintájára, mégis csak kéz és ujj, más a két szó, pedig egyben lévőek és összetartozóak.

Más nyelvekben is vannak olyanok ami meg a magyarban nincs meg, ilyen az olaszban a culaccino, ami nedves pohár által hagyott nyomot jelent, pl asztalon ami szokott lenni. Erre nekünk nincs szavunk, de gyanítom a legtöbb nyelvben nincs. Írd be ide a SZTAKI olasz magyar szótárba és fordítsd le, látni fogod, hogy magyarázó szöveg is tartozik hozzá. - culaccino

[link]

Oroszoknak meg pl van külön szavuk a kékre és világoskékre. :) Pápuák külön szavakkal tudják mondani, ha valaki evett és látták, vagy csak hallották, vagy kikövetkeztették és még egyéb esetekben is, ha ott a maradék és ha már nincs ott.

Olyan nyelv ami csak ilyenekből állna szerintem nincs, max elképzelhetőnek tartom.