Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Milyen hasznos dolog van,...

Milyen hasznos dolog van, amit egyértelműen az evolúciós teóriát felhasználva hasznosítunk, fejlesztettünk ki stb?

Figyelt kérdés
Azaz mi az ami, ha nem lenne ez a teória,akkor most ez a dolog nem lenne jelen a világunkban?
2019. júl. 22. 12:41
1 2
 1/13 anonim ***** válasza:
97%

A teória ugyan nem kell hozzá, de a tenyésztés, nemesítés csak azért létezhet, mert az evolúció működik.

A modern egészségügy jelentős részének képzik alapját az evolúciós ismeretek.

[link]

Az evolúció működését mesterségesen szimulálva sokszor az informatikai, mérnöki munkák is megkönnyíthetőek (avagy a hatásfokuk növelhető).

[link]

2019. júl. 22. 13:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/13 anonim ***** válasza:
83%

Például a tavalyi kémiai Nobel-díj:

"Idén, hárman kaptak megosztva: Frances H. Arnold, George P. Smith és Sir Gregory P. Winter. A szakértők az evolúciót irányító tényezőket, így a genetikát és a természetes kiválasztódást alapul véve olyan fehérjéket hoztak létre, melyek hatékony kémiai katalizátorként működnek. Arnold irányított evolúciót hajtott végre enzimeken. Ezen enzimek felhasználásával olyan kémiai reakciók idézhetőek elő, melyek többek közt bioüzemanyagok és gyógyszerek előállítására is alkalmasak. Smith olyan eljárást fejlesztett ki, mellyel a bakteriofágokkal, azaz a baktériumokat fertőzni képes vírusokkal lehet új proteineket létrehozni. Winter pedig gyógyszereket állított elő, amelyek, semlegesítik a toxinokat, alkalmasak az autoimmun betegségek kezelésére, és hozzájárulhatnak az áttétes daganatok gyógyításához."

2019. júl. 22. 14:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/13 anonim ***** válasza:
89%

Autótervezésben ez ma már mindennapos, és pl. antennát terveztek így, amelyik jobb bármelyik, ma létező antennánál.

Robottervezésben is használják.

2019. júl. 22. 14:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/13 A kérdező kommentje:
Köszik! Amúgy magát a genetika kialakulását mennyire köszönhetjük az evolúciós kutatásnak? Függetlenül jöttek rá a génekre és dns-re az örökítés szempontjából, vagy ezért kezdték ezt kutatni?
2019. júl. 22. 14:46
 5/13 anonim ***** válasza:
78%

#4 A genetika és az evolúcióbiológia egymástól teljesen függetlenül alakult kis és fejlődött, egészen a XX. századig, amikor a kettőt ötvözték a neodarwinizmus, majd a modern szintézis formájában.

De a későbbiekben az evolúcióbiológia nagy hatást tett a genetikára is, leginkább a populációgenetikára gondolok (de pl. az EvoDevot is ide lehet sorolni). Meg az evolúció minden biológiai jelenség értelmezésében nélkülözhetetlen (legalábbis manapság). De a legnagyobb hatást -ha már tudományágaknál vagyunk- szerintem az őslénytanra fejtette ki. Sokáig az őslénytan abból állt, hogy kiásták az ősmaradványokat, majd nehéz latin neveket adtak a fajoknak. Ha megnézel pl. régi ábrázolásokat dinoszauruszokról, akkor elég nevetséges lesz. De ebben a tudományban ugye rendkívül fontos volt az evolúció (és viszont), mert a felfedezett fajokat valamilyen rendszerbe tudjuk helyezni. És itt jutunk el a rendszertanhoz, amely szintén teljesen megváltozott az evolúció óta. Linné még főként morfológiai jegyek alapján osztályozta az élőlényeket (főleg növényeket). Ellenben ma már kizárólag evolúciós alapú rendszertanokat fogadunk el.

2019. júl. 22. 15:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/13 anonim ***** válasza:
45%

Azért ez egy kicsit bonyolultabb kérdés. Maga az evolúcióelmélet egy 90%-ban történeti tudomány, mint a történelem vagy a bűnügyi nyomozás. Ez utóbbiak is arra keresik a választ, hogy mi történt. A bűnügyi nyomozásnál a cél nyilván a tettes előkerítése, de a történelemtudománynál az "általános ismeret" és a "múltunkból való tanulás" mint motiváció mellett nehéz lenne bármilyen "hasznot" kinyerni. Azon kívül, hogy a múltunkra vonatkozó igazságot önmagában értéknek tekintük (így vagyunk huzalozva mi emberek), és ez alapból igaz az evolúcióra is: önmagában is érték az, hogy tudjuk, honnan jövünk.

Ezen kívül viszont baromi nehéz megmondani, hogy milyen egyéb járulékos haszonnal járt az evolúció felismerése, amit amúgy nem kaptunk volna meg, vagy csak sokkal később. Azt lehet tudni, hogy a történelemtudomány kutatása kéz a kézbeb jár például szociológiai felismerésekkel, és ezen keresztül olyan (társadalmi, politikai) döntések meghozatalát segítheti, ami jobbá teszi az emberek életét. Például azáltal, hogy tudjuk, hogy a kezdeti (vad)kapitalizmus hogyan működött, milyen problémákat okozott stb, tudunk olyan szabályozásokat kitalálni, amik ezeket a kiküszöbölik. Ha nem lenne leírva a történelmünk, akkor ma simán valaki jöhetne azzal a zseniális ötlettel, hogy ne legyen szabályozva a piac egyáltalán, és senki nem tudná megmutatni, hogy helló, az ötletet kipróbáltuk, ez meg ez lett a vége.


Most az egy nagy kérdés, hogy ha a lényekre ma is úgy tekintenénk, mint amik kész és mai formájukban lettek megteremtve, az mennyire engedné meg bizonyos kutatások létrejöttét. A "megengedés" alatt inkább azt értem, hogy ha ez lenne a meghatározó "eszme" vagy "általános nézet", akkor bárkinek is eszébe jutna-e monduk irányított vírusevolúciót vizsgálni, bárki megértené-e a koevolúciót fajok között. Nyilván az evolúciós algoritmusok működnének akkor is, ha az élővilágott teremtettnek hinnénk, de vajon eszébe jutna-e bárkinek leprogramozni őket. Lehetséges, hogy létezne genetika akkor is, de egy csomó olyan oldalága, ami pont az evolúció módjait vizsgálja, nem jött volna létre. És hogy mi származik ezekből az oldalágakból ma (akár kriminalisztikai genetika terén, akár otthoni DNS-vizsgálat, akár génterápia stb terén), azt lehetetlen visszafejteni.

2019. júl. 22. 15:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/13 anonim ***** válasza:
60%

"Azért ez egy kicsit bonyolultabb kérdés. Maga az evolúcióelmélet egy 90%-ban történeti tudomány, mint a történelem vagy a bűnügyi nyomozás."

Ez nem igaz. Az evolúciókutatást két részre osztjuk: mikroevolúció és makroevolúció (továbbá a két folyamatot összekötő speciáció). A mikroevolúció a populáció szintjén lezajló evolúció, és szerinted ez teszi ki a 10%-ot, ami nettó hülyeség. A mikroevolúciós mechanizmusok modellezése komolya matematikát és informatikai ismereteket igényelnek. Erős az átfedés a biostatisztikával, biometriával, elméleti biológiával, stb. Továbbá enélkül a makroevolúciós mintázatok is értelmezhetetlenek.

A makroevolúció a szintén nagyon fontos, de azért nem ez tesz ki a 90%-át az evolúcióbiológiának. Csak nyiss ki egy tankönyvet.

2019. júl. 22. 15:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/13 anonim ***** válasza:
13%

" A mikroevolúció a populáció szintjén lezajló evolúció, és szerinted ez teszi ki a 10%-ot, ami nettó hülyeség. "


Ilyet nem mondtam, kérlek ne adj szavakat a számba, mert az nettó sunyiság. Azt mondtam, hogy az evolúció tudománya 90% történeti tudomány (mi történt, melyik faj melyiknek a rokona, mikor ágaztak el stb). Nyugodtan nyiss ki tankönyvet te magad, vagy előbb tanulj meg olvasni. Függetlenül a mikro/makro dologtól, az evolúció kutatása nagyon kevés konkrét előrejelzést tartalmaz (ez meg ez fog történni ezzel meg ezzel a fejjal), és nagyon is arra koncentrál, hogy mi mikor hogyan történt. A múltban.


Nem tudom mi ez a harcimarci kirohanás részedről, ezt tartogasd nyugodtan a kreósoknak, amikor feltűnnek majd.

2019. júl. 22. 15:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/13 anonim ***** válasza:
66%

Nem vagyok dühös, csak zavar a tudatlanságod. Attól, hogy leírod többször ugyanazt, még nem lesz igazad. Arra gondoltam, hogy szerinted 10%-ot tesz ki a mikroevolúció kutatása (mivel szerinted a makro 90%, és ugye 100-10=90). De akkor javítok: Szerinted az evolúcióbiológiai kutatások 90%-át teszi ki a makroevolúció tanulmányozása és 10%-ot a mikroevolúció és a speciáció kutatása. Így már megfelel? Igazából teljsen mindegy, mert akárhogy csűrjük-csavarjuk, akkor is hülyeség lesz.

Hidd el, olvastam már evolúcióbiológiai tankönyvet. És a legtöbb két részre van osztva: az evolúció alapjai és a makroevolúciós mintázatok.

"Függetlenül a mikro/makro dologtól, az evolúció kutatása nagyon kevés konkrét előrejelzést tartalmaz (ez meg ez fog történni ezzel meg ezzel a fejjal)"

Ez valószínűleg azért van, mert az evolúcióbiológiának ez egyáltalán nem tartozik a tárgyába. Soha nem foglalkozott azzal, hogy mi lesz a sorsa konkrét fajoknak. Maximum azzal, hogy kipusztulnak-e, avagy sem. De azzal nem, hogy a jövőben pöttyösek vagy csíkosak lesznek el. Prognózisokat általában két dologra tesz:

1. egy nagyon jól ismert dinamikájú populáció méretére

2. ökológiai hálózatok átalakulása (ezek is absztrakt modellek, nem konkrét fajok, főként táplálkozási hálózatokra kell gondolni)

"Azt mondtam, hogy az evolúció tudománya 90% történeti tudomány"

Én meg azt mondom, hogy nem. Azért nem, mert ez nem teszi ki az evolúcióbiológia 90%-át. Vannak erre irányuló kutatások persze, de ez inkább a már említett őslénytanra "hárul". Erős elméleti alapja van ennek a tudománynak. A szűkös kísérleti lehetőségek miatt leginkább a matematikai és számítógépes modellek dominálnak. A mikro leírása pl. a XX. századi biológia egyik legfontosabb küldetése volt, nem igazán 10%.

Egyébként alapból keversz szerintem két dolgot: az evolúció mint egy történet, illetve az evolúció mint folyamat (persze a valóságban nem választhatók el). A Fajok eredetében te is olvashattad, hogy Darwin lényegében határozott alapelveket fektet le, majd ezeket bizonyítja rengeteg evolúciós példával.

2019. júl. 22. 18:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/13 anonim ***** válasza:

Akkor még egyszer nekifutok, mert láthatóan az önérzetes agressziód mellé nem társult szövegértés. (Egyébként a kommunikációd nagyon hasonlít egy aspergeres ismerősömére, ez sok mindent megmagyarázna.)


No a lényeg. Kérlek szavanként, LASSAN olvasd el.


Amit én állítok az az, hogy az evolúcióbiológiai kutatások túlnyomó többsége olyan dolgokra vonatkozik, illetve olyan adatokra alapul, illetve olyan folyamatokat modellez, amik a múltban zajlottak le. Ennek nyilvánvaló oka az, hogy az evolúció olyan lassú, hogy egyszerűen nincs igazán mód mondjuk két faj szétválását real-time megfigyelni a kezdeti állapottól a végéig. Másként mondva, nagyon kevés kivételtől eltekintve csak olyan "épp zajló" evolúciós eseményeket látunk, amiknek az előző lépése több tízezer éve volt, vagyis a mi szemünk előtt egy "bedermedt pillanatkép" van.


Vagyis - ahogy te is megjegyzed - a konkrétan lezajlott földi evolúciót (az élővilág kifejlődési történetét), és annak modelljeit nem lehet szétválasztani. Te valamiért azt hiszed, hogy amellett érvelek, hogy az evolúció kutatása egyenlő volna az őslénytannal, azaz mondjuk csontok kiásásával és csonttani változások leírásával (ez leíró történettudomány lenne).

Én viszont azt mondom, hogy az olyan kérdések, mint a

- hogyan zajlott

- mi mozgatja

- milyen modelleket lehet felírni rá

- milyen kritériumai vannak a speciációnak

- stb

nos, ezek túlnyomóan


- múltbeli adatok és események feldolgozásán (és viszonylag kevés kísérleten) alapulnak,

- múltbeli folyamatok lezajlását modellezik

- a modelleket múltbeli eseményeken tesztelik

- és a kimenet is múltbeli események (mint a mikro) pontosabb megértését eredményezi.


Ez az amit mondok. Nem értem hogy mi a bajod amúgy, talán nem ugyanúgy és ugyanazt böfögm vissza, amit a tankönyvekben olvastál, de én magam (is) biológus vagyok, és végigtoltam pár evo-kreo vitát már a neten 10 évvel ezelőtt is. Lehet hogy inkább a kreósokon kéne a piros gombra rágyógyult görcsöcskédet edzeni.


Ja és nyugodtan hozd az összes kamuprofilodat is lepontozni, lehet hogy csinálok én is párat. ;)

2019. júl. 23. 15:50
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!