Hogy kell elképzelni a Föld "dõlöngését, ,?

Az nem a "dőlöngélés".

Ez épen azért van, mert a Föld forgástengelye az ekliptikára nem merőleges, szög alatt áll és mindig ugyanarra néz. Éppen ezért amikor a Nap egyik oldalán jár, a felső sarok lát rá a Napra, a pálya másik oldalán meg a déli.

Illetve nem tökéletesen ugyanarra áll a tengely, na itt van egy kis dőlöngélés. :)

Annak viszont nem az évszakokba van beleszólása, de mondjuk a jégkorszakokba van.

Ugyanis ez a dőlöngélés baaaromi lassú.

[link]

.

Épp az, hogy a Föld nem dölöngél, hanem mindig ugyanarra dől a világűr terében. (Tengelyével a Sarkcsillag irányába.) Így amikor fél év alatt átkering a Nap túloldalára, akkor az a félteke, ami addig a Nap felé dőlt, épp elfelé fog dőlni a Naptól.

Persze az már nem a mi életünk, de van egy 26000 éves periódus, ami alatt ez a dőlésirány búgócsigaszerűen tesz egy kört, vagyis dőlés és tél-nyár mindig lesz, csak 13000 év múlva hülyén szólva nyári dátumkor lesz tél és télin lesz nyár, mert a keringési pálya másik oldalán fog az északi félteke épp a Nap felé dőlni. Az ember persze - ha még lesz egyáltalán - feltételezhetően a nyarat fogja nyárnak hívni, és ehhez idomítja majd az életritmusát, naptárát, a különbség csak annyi, hogy a "téli csillagok" lesznek láthatóak ezeken a nyári estéken.

A Föld egy adott pontja az év folyamán különböző szögben kapja a napfényt.

[link]

(winter=tél, summer=nyár, 6 months later=hat hónap múlva)

Emiatt a Nap más pályát jár be az égen, és változó időt tölt a látóhatár felett.

[link]

A földtengelynek van egy dőlése. Ez biztos okés. Ami kialakítja az évszakokat, az a földtengely iránya a földpályán a Naphoz képest.

Nézzük előbb ahogy nem áll a földtengely a Nap körüli keringés során, nem úgy áll, mintha fel lenne függesztve a tengelynél a Föld a Nap fölött. Hanem van a tengelyferdesége ami mindig a Sarkcsillag felé néz, illetve majdnem pontosan a Sarkcsillag felé. Nézd meg képen, mert úgy egyszerűbb, mint így magyarázni, tehát keringés során a tengely ugyanarra néz:

[link]

Egy kép, hogy hosszú felvételen, amin látszik milyen pályát írnak le a csillagok. Majdnem a középpontnál az a Sarkcsillag és az a földtengely iránya is:

[link]

Az említett precesszióra is van jó kép, amin egyszerűbb talán, de a precesszió meg a földtengely nagyon lassú imbolygása, ami 26 000 évenként ír le egy kört. Ez azt jelenti, hogy most a Sarkcsillag felé néz a földtengely, de 13 000 év múlva a Vega csillag felé fog. Majd ha eltelt a 26 000 év, akkor megint a Sarkcsillag felé fog nézni.

[link]

[link]

Az évszakok váltakozása és a földpályán való keringés közben a Nap az égen más ívet ír le. Télen alacsonyabban delel és rövidebbek a nappalok, míg nyáron magasabban és hosszabbak a nappalok:

[link]

" ...csak 13000 év múlva hülyén szólva nyári dátumkor lesz tél és télin lesz nyár, mert a keringési pálya másik oldalán fog az északi félteke épp a Nap felé dőlni..."

Na ez így azért nem igaz. A Föld forgástengelyének dőlési szöge változik, de az évszakokért alapvetően felelős tengelydőlés "alapiránya" a keringési síkhoz viszonyítva nem változik meg! Nincs szó tehát az évszakok felcserélődéséről, pusztán az átlagos hőmérsékleti értékek változnak. Azaz, hol szélsőségesebbek lesznek az értékek a telek és nyarak között (a nyarak forróbbak lesznek a telek hidegebbek), vagy éppen hogy csökken a különbség (a nyarak hűvösebbek lesznek a telek meg enyhébbek). De a hőmérsékleti viszonyok (Nyár melegebb,forróbb, tél hűvösebb, hidegebb) megmarad.