Milyen sűrűek a csillagközi ködök és hogy kell őket elképzelni közelről?

Vannak gáz és vannak por ködök is, mindkettő rendkívül ritka, igazából a vákuum környékén van a sűrűségük, 1 - 100 000 részecske/cm3 és csak a nagy kiterjedésük és fényük miatt láthatóak.

A gázködök között van, amit gerjeszt a közeli csillagok fénye, ezért ténylegesen világítanak. Hőmérsékletük -260 °C - 10 000 °C. De mivel ritkák ez nem fedi a hétköznapi hőmérséklet értelmezését teljesen, inkább ritka, de nagy energiájú részecskéket kell elképzelni.

Aztán vannak a csak megvilágított ködök, azokat a csillagok fénye világítja meg, amik lehetnek gáz és por ködök is.

A porfelhőknél a részecskék mérete csupán néhány tízezred mm, és egy a Földünkével azonos térben van kb pár dl por, esetleg 1 liternyi.

A szupernóva maradvány ködök a nagy sebességű tágulásuk közben forrósodnak fel a csillagközi részecskékkel ütközve és azok is világítanak.

Érdemes lenne talán egy példát mondani, hogy ha ilyen ritkák, akkor hogyan látszódhatnak. Képzeljük el, hogy éjszaka kimegyünk egy nyílt területre. A távoli hegyeken, tőlünk 10 km-re elhelyezünk egy égő gyertyát. Na, annak nem látnánk a fényét. De más lenne a helyzet, ha 10 méterenként elhelyeznénk egyet, ami nagyon ritka, de távolról jól kirajzolódna a kirakott alakzat. Így a sok kicsi távolról jól látható alakot mutatna.

Másik, hogy ha benne lennénk, akkor vajon látnánk-e? Igazából látnánk, mert van fénye, de akkor is csak a távolabbi részeit látnánk. Egy űrhajóban, ha egy világító csillagködben lennénk, és kimennénk egy űrsétára, akkor teljesen tisztán látnánk az űrhajót, mert annyira ritka a sűrűsége a csillagködnek. Egy példával élve, ha elnézünk a távolban lévő hegyekre, akkor a hegy részletek nélküli, halványkék alakzatát látjuk. Ez összességében a levegő láthatósága, jó persze a levegőben vannak gázok, por és víz is, de összességében ez a levegő, amit a távoli hegyek kék színében látunk. A közelünkben viszont nem látjuk a levegőt, mert eléggé átlátszó, de a távolban összeadódik az, ami benne van, így a hegyeken már látjuk a légkört. Ugyanígy ha benne lennénk egy csillagködben, akkor a távoli részeit látnánk, közelről pedig teljesen átlátszó lenne a vákuum közeli sűrűségével.

A nagy sebességű átrepülés egy csillagködön nem lenne tanácsos a mai technológiával, mert elkoptatná az űrhajó burkolatát, akár a por, akár a gáz köd lenne az. Esetleg valami mágneses, vagy más energia pajzzsal lehetne átrepülni rajtuk, amik a filmekben vannak.