Hogyan lehetne elképzelni a degenerált anyagot a valóságban és milyen közvetlen hatással lenne ez az anyag a környezetére?

1 #

Engem még mindig érdekelne ettől függetlenül a degenerált anyag működése. Hogyan lehetne ezt elképzelni a valóságban?

(Egyszerű, teljesen hétköznapi dolgokat hozva fel példának. Pl. hogy van az atom, ami egy futballstadion és az atommag, ami egy rizsszem a stadion közepén. Viszont a degenerált anyagnál az egész stadion és annak az összes tömege bekerül a rizsszem belsejébe - ilyen példákra gondoltam.)

# 5

Ez az, köszönöm szépen!

Tehát ha a "degenerált anyag" "normális anyagot" szippant magába, az ugyanúgy "degenerált anyag lesz".

Tudom mit jelent a Pauli-elv nagyjából - még akkor is ha nem vagyok atomfizikus.

Viszont én akkor is jobban szeretem az ilyen fizikális dolgokat egyszerű, hétköznapi példában látni.

(Hogy legalább kielégíthessem a kíváncsiságomat, hogy milyen érzés lehet, ha az ember "bolyong a csillagok között" és néha-néha megáll és rácsodálkozik egy-egy érdekes objektumra a csodálatos Világegyetemből.)

Az a baj, hogy én nem ismerem a degenerált anyag fizikai tulajdonságait. Tehát nem tudom, hogy ha egy fehér törpe, ha leadta minden - a csillag pusztulásakor - megmaradt energiáját és "kihűl" (a TUDÓSOK állítják hogy ki tudnak hűlni), akkor a megmaradt degenerált anyag a belső nyomás miatt mennyi hőt képes generálni magának, ill. hogyan reagál a környezetével?

Létrejöhet-e egy nóva egy fekete törpéből? Ugyanis a tömegvonzása azonos a fehér törpével, ugyanúgy létrejöhet akkréciós korong - ha a kísérő egy csillag - de akkor nem a törpe felszíni hője, hanem a létrejövő hihetetlen nyomás által gerjesztett hő indítja be a magfúziót, vagy nem?

Mi van akkor, ha nincs kísérő csillag, de a "fekete törpe" mégis egyre több és több anyagot szív magába szépen, lassan és eljut addig a pontig, hogy már nem bírja megtartani a saját súlyát?

NA EKKOR MI VAN? Hiszen a degenerált anyag magától nem tud magfúziót létrehozni. Legfeljebb csak összeroskadni a gravitációs nyomás és a hatalmas súly alatt és még sűrűbb anyagot képezni (ld.: neutroncsillag). Kérdés, hogy elméletben tényleg erre kéne számítani?

Viszont ott van az IA típusú szupernóva elmélete: A szoros rendszerekben keringő fehér törpék kísérőcsillaguktól – amely többnyire egy vörös óriás – akkréciós korong közvetítésével – anyagot kapnak. Az idők folyamán több nóvakitörés is előfordulhat, melyek során a felhalmozott gázokból a hidrogén fuzionál és a magfúzió végtermékei visszamaradnak. Ez a folyamat egészen addig tart, amíg a fehér törpe át nem lépi a Chandrasekhar-határt (a Nap tömegének 1,44-szerese) és a saját gravitációja alatt össze nem roppan. Az ekkor beinduló szénfúzió a csillagot teljesen szétszakítja, így e jelenséget termonukleáris szupernóvának is nevezik.

Oké, de mi van, ha nincs kísérőcsillag? Persze, amíg egy fehér törpe eljut eddig az IA robbanásig csillag nélkül, addig már több milliárd vörös törpe fog kihunyni és - amennyiben a degenerált anyag nem gerjeszt hőt magának, ill. nem változik meg a szerkezete a milliárdszor milliárd év alatt - a fehér törpék annyira kihűlnek, hogy a felszíni hőmérsékletük eléri majd az abszolút nulla fokot.

A (majdnem végtelen) idő alatt magukba szívott anyagtól azonban kérdés, hogy mi fog történni a "fekete törpékkel"?

Felrobbannak vagy összeroskadnak a hihetetlen nyomás és gravitációs súly alatt?

"Magyarán, ha valami olyat szeretnél, ami még a világ végén is ott lesz, akkor költözz oda."

Szívesen, de sajnos nincs oda helyi járat. 🙂

Ezt leszámítva a fontosabb kérdésekre adott értékes válaszokért pozitívan értékelek!