Minden szilárd anyag megolvasztható?
Pl egy darab papír is folyékonnyá alakítható elégés nélkül? Vagy egy darab faág?
Vagy vannak olyan szilárd halmazállapotú dolgok, amik nem olvaszthatók meg?
Pont ezt akartam írni mint utolsó, hogy a halmazállapotok változásai során a nyomás szintén egy meghatározó paraméter a hőmérséklet változtatása mellett.
Nem mindegy hogy légköri nyomáson, vagy annak kétszeresen, százszorosán, esetleg vákuumban végzünk el egy melegítést. Ritkított levegőben, amiben a nyomás töredéke a légkörinek, a víz már 30 C°-on forr.
Amúgy a kérdés kapcsán nekem is először a szárazjég ugrott be, de aztán megnéztem az angol Wikit, mert nem tűnt hülyeségnek az hogy lehetséges lenne folyékony állapota is.
És lám, aki keres talál:
"Liquid carbon dioxide forms only at pressures above 5.1 atm; the triple point of carbon dioxide is about 5.1 bar (517 kPa) at 217 K (see phase diagram). The critical point is 7.38 MPa at 31.1 °C.[25][26] Another form of solid carbon dioxide observed at high pressure is an amorphous glass-like solid.[27] This form of glass, called carbonia, is produced by supercooling heated CO
2 at extreme pressure (40–48 GPa or about 400,000 atmospheres) in a diamond anvil."
Összegezve aki nem ért olyan jól angolul:
A szén-dioxid csak 5,1-szeres légköri nyomáson, tehát 5,1 atmoszféra felett válik folyékonnyá, mindehhez -56 C°-ra való lehűtésre van szükség.
Az úgynevezett hármaspont (ez egy anyagra jellemző nyomás és hőmérséklet függvényében vizsgálható pont, ahol a halmazállapotok találkoznak) 72,8 atmoszféra (72,8 atm = 7,38 MPa) nyomáson és 31C°-on éri el a szuperkritikus folyadék állapotot.
Szóval jól sejtettem, itt is kell játszani kicsit a nyomással és hőmérséklettel, és elő lehet állítani folyékony CO2-t is.
Persze vannak komplex vegyületek, amiknél szerintem jellemzőbb az alkotóelemekre bomlás.
Szerintem egy bitang nagy, száz-kétszáz-ezer atomból felépülő fehérje, neurotranszmitter, vagy egyéb óriásmolekula nem fog feltétlenül olvadt állapotba jutni, inkább bomlik.
#7, #8 Válaszadók bingó!
Sok anyag halmazállapot változását úgy jellemzik, szublimációs pont légköri nyomáson xx °C, olvadáspont leforrasztott üvegcsőben yy °C.
Szóval inkább a vizsgált anyag bomlása az akadálya annak, hogy bármit megolvasszuk.
( Lehet hogy van kivétel, de most kapásból nem jut eszembe.)
.
.
Talán az üveg. Mert azt sokan eleve folyadéknak tekintik, de ezen lehet jókat vitatkozni. ( Az üveg olyan viszkózus folyadék, hogy fejbe kólinthatod vele a kocsmai vitapartneredet. (:D))
** Végy egy borosüveget, tedd napos meleg helyre! Ha kitartóan figyeled kb. egymillió évig, láthatod ahogy először megrogyik, majd elfolyik. ** (:P)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!