Mi a különbség a szerves anyag és szervetlen anyag között?

Szervetlen :alapvetően az elemek önmagukban,fém-oxidok,fém sók,stb...

Szerves: C,H,N,O vegyület kombinációi,amik megtalálhatók az élő szervezetek építőköveiként.

Régen azt nevezték szervesnek, ami az élő szervezetben megtalálható. Szervetlennek pedig, ami az élettelen környezetet alkotja. Szervesek tehát a fehérjék, nukleinsavak, szénhidrátok, zsírok, míg szervetlenek a különböző ásványi sók.

Ma már egyéb, élettelen anyagokat (pl. műanyagok) is sorolunk szerveshez és nincs is éles meghatározása a szervetlen-szerves különbségnek. Ami biztosan igaz, hogy a szerves vegyületek széntartalmúak.

de ez nem zárja ki, hogy szervetlen ne lehetne széntartalmú

pl. kalcium-karbonát

Pusztán tudománytörténeti, és emberi okai vannak a szerves-szervetlen felosztásnak.

a szerves anyagok, amik a testünket, vagy épp más élőlények testét (állatok, növények, gombák, stb.) felépítik a régi idők embere számára olyannyira különbözőnek tűnt az élettelen környezeti világ anyagaihoz képest, mint a víz, a kőzetek, a fémek, hogy külön csoportba tette.

A különbözőség magyarázatára a vis vitalis elméletet eszelték ki, ami annyit jelentett hogy lennie kell valamilyen "életerőnek", ami áthatja a szervetlen anyagokat, és szervessé "változtatja" azokat, új tulajdonságokkal látja el őket.

Mert azt már régen is észrevették, hogy a növények víz, levegő, és kevéske élettelen talaj felhasználásával, napfény jelenléte mellett élő anyagot állítanak elő (önmagukat), és ezt az élő, szerves anyagot már más élőlények is el tudják fogyasztani.

Aztán egy Wöhler nevű német vegyész teljesen szervetlen anyagok felhasználásával, vegyészeti eljárásokkal képes volt karbamidot előállítani, amit addig csak az emberi vizeletből tudtak kivonni.

Tehát létrehozott szervetlen úton egy szervesként ismert anyagot. Itt dőlt meg a vis vitalis elmélet, hisz semmi csodát nem vitt bele a kisérletébe.

A mai korban meg már szó szerint bármit tudnak szintetizálni egyszerű szénhidrogénekből, vízből, szén-dioxidból, ammóniából, szervetlen savakból kiindulva. A legjobb példák a rettenetesen szerteágazó neurotranszmitter molekulák, drogok (pl LSD) vagy egyebek szintézise.

Szóval semmilyen nagyszabású különbség nincs egy szerves vagy szervetlen anyag között. Mármint, maga az anyag összetétele persze más egy fehérjének, és egy darab sókristálynak, de az atomok alapvetően ugyanolyan szabályok mentén viselkednek mindkettőben.

Szervesnek a modern kémia azokat a vegyületeket tekinti, amikben van C-H kötés.

Ebből következik, hogy a mezei metán is a szerves vegyületek között van számon tartva. (CH4).

Mindannak ellenére szerves vegyületként van számon tartva, hogy még a Szaturnusz egyik holdján is, a Titánon hatalmas mennyiségben van metán. Pedig ott semmi élő nincs, aminek a szervezete állította volna elő.

Elég ha van szén és hidrogén a vegyületben, és kötésben állnak egymással, az már szerves. A serpenyő teflon bevonata is szerves, a benzint alkotó sokféle szénhidrogén is szerves, a PVC cső is szerves.

Ezen felül aztán adhatunk hozzá kén, nitrogén, foszfor, oxigén atomokat is, és eljutunk a zsirokhoz, fehérjékhez, cukrokhoz.

Nagyon jó választ adott az előző, én pl. nem tudtam volna így megnevezni a C- H kötést, mint a szerves vegyületek sine qua non- ját, de mégis meg tudom mondani egy molekukáról, hogy szerves, vagy nem. Tkp. teljesen biztosan. És mindig egyet is értünk ebben olyanokkal, akik egyetemen tanultak szerves kémiát. Valahogy tudjuk, hogy melyik szerves, melyik nem.

Egy kicsit olyan ez, mint a nyelvek. Egy ismeretlen szóról is a legtöbb esetben meg tudjuk mondani milyen nyelven van, ha ismerjük azt a nyelvet.