Honnan tudom, hogy egy anyag milyen rácsból épül fel?

Én nem a magolásra tenném a hangsúlyt...

Napjainkban 4 rácstípust különböztetünk meg, melyek közül csak a molekularácsot tartják össze másodrendű kötések, a másik háromban elsőrendűek működnek.

Összefoglalva: Ha elemi fémről (pl. vasrúd, cinkdara, rézdrót) van szó, FÉMRÁCSról beszélünk. Ha olyan szóval találkozol, ami egy fém nevével kezdődik, és egy ion nevével zárul, IONRÁCSról van szó. Ha a vizsgált anyagod szobahőmérsékleten légnemű vagy maga a víz, akkor MOLEKULARÁCSban fog kiépülni. És ha a vizsgált anyagodra az előbbi három nem jellemző, akkor ATOMRÁCSos.

Kifejtve:

1. Fémrács: AZ ÖSSZES ELEMI FÉM (tehát tiszta állapotú) ebben kristályosodik. Még a higany is! A higanyban az elektronszerkezete miatt gyenge a fémes kötőerő, továbbá másodrendűek (van der Waals) is megjelennek benne.

lásd: [link] --> "(22)"

2. Ionrács: Az I., II. (és esetleg III.) főcsoport fémionjai kötődnek egyszerű ionhoz (halogén, nitrid, peroxid stb) vagy összetett ionhoz (szulfát, szulfit, permanganát stb)

ÍGY ISMERED MEG ŐKET: nevük elején a fém neve, végén pedig az ioné --> lítium-nitrid, kálium-tioszulfát, magnézium-klorid, nátrium-hipoklorit, rubídium-perjodát stb.

3. Atomrács: SZOBAHŐMÉRSÉKLETEN SZILÁRS NEMFÉMEK ÉS VEGYÜLETEK

FONTOS PÉLDÁK ELEMEKRE: A szén módosulatai (grafit, gyémánt, fullerén) a kőszén mintájára atomrácsosak. A germánium is atomrácsos, mivel ő nem egy fém, hanem egy félfém!

ÍGY ISMERED MEG AZ ATOMRÁCSOS VEGYÜLETET: nevének vége egy ion neve, az eleje pedig egy olyan fém, ami nem az I., II. vagy III. főcsoportban van (bór-nitrid, szilícium-oxid, wolfrám-karbid stb).

4. Molekularács: FŐKÉNT A GÁZNEMŰ ANYAGOK ÉS A VÍZ. Ugyanis, ha a szobahőmérsékleten gáznemű anyagot megfagyasztjuk, akkor épül ki a rács, mert részecskéi elég közel kerülnek egymáshoz. De mivel a fagyasztás során e részecskék nem esnek szét, nem jutnak hozzá szabad elektronokhoz, amikkel elsőrendű kötést lehetne kialakítani. Marad a másodrendű kötőerő, ami a molekularács ismérve.

FONTOS PÉLDÁK: A nemesgázok rácsának rácspontjain atomok helyezkednek el (He, Ne, Ar stb). A halogének gázait kovalens kötés tartja össze, és molekularácsban kristályosodnak, rácspontjaikon kétatomos halogéngázokkal (most kerestem rá, hogy a szilárd jód is molekularácsos, noha atomosnak is gondolhatnánk). A szén-dioxid -78 fokon szárazjéggé válik, szintén molekularácsban, rácspontjain CO2 molekulák.