Szabadesésben miért nem tud az ember "úszni" a levegőben?

> „végül sikerül, de igen sokáig evickélt”

Tekintve, hogy a levegő körülbelül 1000-szer ritkább, mint a víz, tényleg azt is várjuk, hogy 1000-szer kisebb legyen a gyorsulása, ha ott mozog. (Mondjuk hosszútávon emiatt 1000-szer nagyobb sebességet tudna elérni, mint vízben, de ugye az űrhajóban nincs annyi hely, meg ez olyan sok idő lenne, hogy még az úszástól függetlenül is elálmosodna, mire felgyorsul.)

Tehát ha vízben mondjuk 1 másodperc kéne, hogy 1 méterrel arrébb lebegj, akkor a levegőben 1000 másodperc, ami már negyed óra. (Ami miatt talán nincs ennyi, az az, hogy a vízben a közegellenállás már kis sebességeknél is jelentősen lassít, még levegőben ez a hatás csak lényegesen nagyobb sebességeknél érezhető. Ha a víz lassításától eltekintünk, akkor nem 1 másodperc kéne ott sem az 1 méterhez, hanem mondjuk csak 0,1-0,2; de még a 2-3 perc is hosszú evickélés.)

Szóval lehet úszni, de azért ugye érthető, hogy sokkal-sokkal kisebb gyorsulással?

Fentebb leírták, + kb. amiatt, ami miatt egy motorcsónaknak kisebb és más kialakítású hajócsavarra van szüksége, mint egy mocsárjárónak.

[link]

Ha az űrhajósoknak nagyobb tér állna a rendelkezésére, ahol nagyobb eséllyel maradnak lógva a terem közepén, tutira lenne az alapfelszerelésükben két pingpong-ütő.

Annak már van értelmes felületmérete, némi nevetséges szárnycsapkodással kulturáltan lehetne vele haladni.

Nem mondom, hogy az űrhajós átmenne kerecsensólyomba, de reális idő alatt lehetne sebességet produkálni.

Szerencséea a légellenállás a felülettel és sebességgel nem lineárisan hanem kb. négyzetesen nő, úgyhogy a tenyér méreténél négyszer nagyobb pingpongütővel minimum 16-szoros eredményre lehet jutni.

"Természetesen linárisan nő. Két pingpongütővel kétszer akkora, és nem négyszer akkora erőt fejtesz ki."

Ez aerodinamikailag nem igaz.

Ha a felület nagyságát nem is nézzük, a formája miatt sem.

Balneológiailag is igaz.

Egy pingpongütő felületével lineárisan nő az erő, amit adott sebesség mellett ad, és nem négyzetesen.

Kijavítom már magam:

> „Mondjuk hosszútávon emiatt 1000-szer nagyobb sebességet tudna elérni, mint vízben,…”

Inkább gyök(1000)-szer, mert a végsebesség a közeg sűrűségének gyökével arányos. Viszont még a 30-szor akkora sebesség is rettentően nagy lenne, de annak az az oka, hogy nagyon kitartóan kéne úszni, még olyan sebességnél is, aminél a közegellenállás már összemérhető a vízbelivel.

De az egy érdekes kérdés, hogy levegőben úszva mekkora lehet az ember végsebessége, amit önerőből el tud érni ilyen körülmények között. Békalábakkal mondjuk egy jó biciklis sebességre tippelek…

#(: Igaz, maga a felület lineárisan szerepel a képletben, csak a sebesség négyzetes.

Ahonnan a tévedésem származik, az már a cv érték nagy különbsége. A pingpongütő teli lapja sokkal jobb "akadály" a levegőnek, mint a kézfej-tenyér, akármilyen mértékben szétterítve is.