Normálisak a tudósok ősrobbanás ügyben?

Fizikai alapismeretek nélkül engedd el a inkább a témát.

Ez nem foteltudósoknak való vidék...

1. Az ősrobbanás elmélete leírja, hogy mi történt a világegyetem keletkezése utáni folyamatban. Azt, hogy mi okozta az ősrobbanást - már ha egyáltalán értelmezhető ott az ok, mint fogalom -, arra nem adott és nem is próbált soha választ adni. Erről tényleg annyit tudunk, és valószínű jó ideig annyit is fogunk tudni, hogy „valami” történt. A tudomány olyan, hogy amire nincs modellje, arról nem mondja azt, hogy tudja.

2. Képzelj el egy tűzijátékot. Az felrobban. De hol volt az a pont, ahol felrobbant? Nyilván van egy külső viszonyítási pont, amihez mérten azt lehet mondani, hogy itt és itt robbant fel, ettől a ponttól ez a kis darabka ilyen ilyen irányban és ilyen távolságra van. De itt a világegyetemről van szó, nincs külső viszonyítási pont, nincs széle az univerzumnak, így bármelyik pontot nézzük, az pont annyira középpont, mint bármelyik másik pont. Képzelj el egy végtelen gumivonalzót. Azt tapasztalod, hogy a gumivonalzó nyúlik. Bár az egyes rovátkák nem mennek sehova, mégis egyre nagyobb és nagyobb a távolság közöttük, egyre több és több rovátka kerül a már meglévő rovátkák közé. No de melyik pontból indul el ez a „robbanás”, vagy inkább tágulás? Ha a gumivonalzó végtelen hosszú, akkor mindegyik pont ilyen. Már ezt nehéz elképzelni a végeshez szokott agynak, pláne ha ugyanezt egy háromdimenziós térrel kell elképzelni. Olyan kicsit, mintha egy ötdimenziós kockát akarnál elképzelni. Nem nagyon lehet. Aki jó matekból, az megtanul számolni vele, de elképzelni? Nem nagyon tapasztalunk ilyet a hétköznapokban, nyilván nincs felkészülve az agyunk ennek a megértésére.

3. A gumivonalzós példánál te ott állsz a vonalzó x pontján. Béla meg 1 méter távolságban ott áll a gumivonalzó x+1 pontján. De a gumivonalzó nyúlik, Béla egyre távolabb és távolabb kerül. Ha elég távol van eleve, akkor nagyon gyorsan távolodni látszik tőled. Mennél is feljelenteni Bélát, hogy megszegte a sebességkorlátozást. Remek, csak Béla meg azt mondja, hogy ő bizony nem ment sehova, továbbra is a gumivonalzó azon pontján áll, amin addig is, és ő meg úgy látja, te szegted meg a sebességkorlátozást.

4. Nem elhinni kell a szavukat, hanem megérteni. Nyilván ez a fizikának azért eléggé a mélyvíz területe, valódi megértés csak akkor lesz belőle, ha leérettségizel fizikából, elmész egyetemre, ott tovább tanulod, majd eljutsz addig, hogy lesz elegendő tudásod, hogy megértsd. Egy-egy ilyen „ismeretterjesztő” dokumentumfilm nem fogja veled megértetni, hogy hogyan működik a fizika ezen ága, maximum csak átadja azt, hogy mi az, amit megtudtunk, vagy kedvet tud csinálni ahhoz, hogy fizikát tanulj. De nyilván mással is így van, aki nem tanult némi fizikát, az nem fogja érteni, hogyan működik a rádió, vagy a számítógép. „Rádió? - gondolja Pistike - Méghogy hullámok, meg elektromosság? Egy szavukat nem lehet elhinni, hiszen hullámokat csak vízben láttam eddig, az elektromosság meg a konnektorban van, nem a levegőben.” Hát kb. ezzel egyenértékű a felindultságod és kb. ennyi súlya is van.

> Egyazon műsorban is ellentmondások vannak.

> 1 - Az első másodper után már minden megvolt , amit a mai univerzumban is ismerünk.

> 2 - Az ősrobbanás után 9 milliárd évvel megszületett a napunk.

Hol itt az ellentmondás? Tegnap volt egy csomó dolog itthon: tojás, liszt, cukor. Aztán ma délután meg sütöttem belőlük egy tortát. Délelőtt még nem volt torta. Viszont megvolt minden, amiből tortát lehet sütni.

Igen, a Napunk, ha nem is 9, de 4 és fél milliárd éve állt össze csillaggá. Akkor született. De a napot alkotó anyag már megvolt előtte is, csak előtte még nem állt össze a mi napunkká.

"Kezdem azt hinni, hogy ezek idióták."

Minden jogod megvan hozz! - mint a hangyának, ami a természet félresikeredett teremtményének tartja a kétlábú, gerinces embert.

(A hangya sokkal fejlettebb, hiszen ha megbotlik, akkor sem esik pofára, gerincferdülést nem kap, csípő-fájdalmai sem lesznek.)

.

Az ősrobbanással kapcsolatban még csak ELMÉLETEK vannak. Az elmélet tartalmazhatja a bizonyosság egy részét, de összességében NEM BIZONYOSSÁG.

Találgatások, hogyan történhetett.

Nem kizárt -sőt nagy az esély- hogy több elmélet összegyúrásával adódik az igazság.

Vedd figyelembe:

"Minden tézis magában hordja antitézisét, mígnem feloldódnak a szintézisben!"

Sajnos ma elég elterjedt gondolkodás a "nem értem = hülyeség".

Le kell szokni róla sürgősen.

Marhára be tudja magát égetni vele az ember, ha nem a kocsmapultnál a 6 általánosos árokásók közt veszi elő.

Mondok durvábbat is. Egy elemi részecske, elektron, foton stb. képes egyszerre több helyen lenni.

Ugye mekkora marhaság?

És mégis igaz.