Ha az ősrobbanás előtti állapot egyetlen atom méretébe volt összesűrítve, akkor az mitől lett ilyen kicsi?

Vegyük elő a jó öreg sarokba dobott szót : isten ?

Persze ez csak elmeleti kérdés.

Igen, sántít.

A lineáris időszemlélet a probléma. Ezt még nem sikerült meghaladni. Pedig ugyanaz a helyzet, mint annak idején, amikor nem tudták, hogy a Föld geoid alakú. Azt hitték, hogy lapos és vannak szélei. Most ugyanez a helyzet az idővel is. Azt hiszed, hogy van eleje meg vége. Holott ha a Földön elindulsz egyik irányban, akkor nem érkezel el a Föld széléhez, hanem visszatérsz a másik irányból. Ez ugye tök evidens ma már. Furcsamód az időt még mindig úgy érzelmezzük, mint a középkor embere a Föld alakját.

Szóval a lényeg, hogy a világnak nincs eleje és nincs vége. Sem időben, sem térben. Az egész visszatér önmagába.

Ősrobbanásról elmélkedni olyan, mint 1000 évvel ezelőtt arról, hogy a Föld szélére ha odaérsz, akkor ott mit fogsz látni, és ha teknősbéka tartja a Földet, akkor a teknősbékát is tartania kell valaminek, de mégis hogyan, stb... Teljesen ugyanezt a játékot játszod az ük-ősrobbanásoddal.

"Valami hatalmas robbanás képes csak ilyen nyomást létrehozni,"

Nem feltétlenül. A jó öreg gravitáció elméletileg bármekkora nyomást képes létrehozni (ha van elegendő anyagmennyiség hozzá). Innentől pedig a következtetésed (kell lennie ük-ősrobbanásnak) sem feltétlenül következik a gondolatmenetből.

Mellesleg, senki sem mondta, hogy egy atomnyi nagyságú volt az ősrobbanásban részt vevő anyagmennyiség. Megfigyelés, hogy az univerzum anyaga (nagy léptékben) távolodik egymástól. Az is megfigyelés, hogy ami kétszer olyan messze van, az kétszer nagyobb sebességgel távolodik (uugyancsak nagy léptékben számítva). Ebből már csak egyetlen lépés azt feltételezni, hogy ha elegendően messzire megyünk vissza az időben, akkor minden egy pontból indult ki. De minél távolabbi múltba próbálunk visszatekinteni, annál kevesebb részletet tudunk megfigyelni, annál ködösebbek a múltbéli történések. Ma azt gondoljuk, hogy minden anyag egy pontban sűrűsödött valamikor, mert ma még nem ismerünk olyan körülményt, ami ennek ellentmondana.

De ettől még egyáltalán nem biztos, hogy nincs is ilyen körülmény. Lehet, hogy van, csak ma még számunkra ismeretlen az ilyen körülmény. Csak hát ugye ismeretlen hatásokat nehéz egyenletbe foglalni. Tehát nem azt mondjuk, hogy így volt, hanem azt, hogy jelenlegi ismereteink alapján ez a legvalószínűbb forgatókönyv.

Kérdező:

nincs olyan, hogy te majd a karosszékedből jól rájössz valamire, amire a tudósok nem gondoltak.

Vagy esetleg felfedsz valami turpisságot, amivel az összes létező tudós csal.

Szóval fölösleges itt okosnak hinni magad. Tanulj inkább.

Azt, hogy az ősrobbanás kezdete mitől lett ennyire sűrű, nem tudjuk.

De pl. egy lehetséges magyarázat: egy olyan világból szakadt ki, ahol minden ennyire sűrű.

Vagy egy másik világból szakadt ki, ahol valami ennyire összesűrítette, és így lett belőle egy új világ.

Pl. hasonló dolog, hogy egy fekete lyuk is ennyire sűrű, és magától lett ilyen sűrű.

"Ha az ősrobbanás előtti állapot"

Ilyen nem volt, az ősrobbanás pillanata előtt nem volt semmi, sőt még semmi sem volt.

Vannak a mai tudásunkkal megválaszolható kérdések - és vannak olyanok, amelyek jelenleg NEM válaszolhatók meg.

Ha te az elsőre vagy kíváncsi, akkor maradj a gumilabdánál.

Ja, és csak szólok: az ősrobbanás kezdeti mérete SOKKAL kisebb volt, mint egy atom. Sőt: nem csak atomok, de még atommagok sem léteztek benne, mert

1: azon a hőmérsékleten mind elpárolgott,

2: nem is fért el.

"...akkor az mitől lett ilyen kicsi?"

Mi az, hogy "ilyen kicsi?

"Nagy" a "világegyetem"?

Ja. De "mihez" képest? Mérhető-e "valamihez"? Nem.

Nem nagy, és nem kicsi. Olyan, amilyen.

Egyébként meg nem beszél az "ősrobbanás elmélet" az "előtti" állapotokról. Sőt, a a nulla "időpillanatról" sem. (Az elfogadott fizikai szemléletnek nem része az "előtt" és a "nullpont".)

Vagyis: A "Ha az ősrobbanás előtti állapot egyetlen atom méretébe volt összesűrítve, akkor az mitől lett ilyen kicsi?" kérdést nem vizsgálja a jelenlegi - és szerintem a "későbbi" - fizikai szemlélet sem.

Egyébként meg: Ha az a problémád, hogy "mekkora térfogatba zsúfolható be az "anyag", akkor azt mondható, hogy ez nem olyan egyszerű...

Ugyanis..."lefelé is van elég hely". Azaz nem kell a "hétköznapi szemléletet" alkalmazni a határterületek fizikájára.

De. Ezt azért meg kellene nézni (meghallgatni). Vagy nem?

https://www.youtube.com/watch?v=0yE6EBFwxR8

dellfil