Igaz vagy hamis, hogy a napszél a Nap légkörének légmozgása?

Nem egészen.

Az igaz, hogy légkör, meg az is, hogy mozgás.

Csakhogy, mire ideér, addigra már nem a Nap légköre, csak onnan indult.

A Nap folyamatosan veszít a légköréből, és EZ a napszél.

Ezen kívül jobb lenne, ha a házi feladatodat a HF kategóriában kérdeznéd - ha már nem te mész utána.

Vannak források, amik szerint a bolygók mind a Nap légkörében keringenek, de praktikusan ennél szűkebben szokták értelmezni ezt a légkört. Általában a koronát tekintik a felső légkörnek, de ahogy föld légkörének, ennek sincs éles határa. A koronából kiinduló nagy sebességű anyagáramlás a napszél.

A "Nap légkörének légmozgása" ennél kicsit több dolgot jelenthet, kb. igaz a fotoszféra feletti jelenségekre, amik viszont többek, mint a földi légmozgás, főleg a mágneses jelenségekkel való szoros kapcsolatuk miatt.

[link]

[link]

"

Helioszféra

A helioszférikus mágneses tér alakja és elhelyezkedése a Naprendszerben

A helioszféra nem tekinthető a naplégkör részének, ám bizonyos szempontból mégis az: a napkoronán túl elterülő térrészt a Napból származó és folyamatosan pótlódó részecskék töltik ki. A nap magjától kifelé folyamatosan csökken az anyag sűrűsége, ez a folyamatos csökkenés folytatódik tovább a koronán túl is, a Naprendszer egészét kitölti a napszél gázárama és az általa hordozott részecskék. Fizikai szempontból tehát a Nap anyaga egész a Naprendszer gázdinamikai határáig, a heliopauzáig tart. A helioszféra tehát a napkorona és a heliopauza közötti térrészt, azaz a bolygóközi teret jelenti.

A heliopauza hozzávetőleg 100 CsE távolságban van, így a helioszféra egy ilyen méretű buborékot jelent, amelyet a Nap anyaga és gravitációs, mágneses, elektromágneses sugárzási hatásai uralnak. Ez a méret, a buborék alakjával együtt folyamatosan változik, függően a csillagszél nyomásától (amely a napciklussal változik) és a szomszédos csillagok csillagszeleinek nyomásától. A „buborék fala” nem más, mint a napszél és a külső csillagszelek erejének kiegyenlítődését kirajzoló vékony gömbhéj, a lökéshullámfront. A heliopauza határát hamarosan eléri a Voyager–1 szonda, majd később a Voyager–2 is.[56][57][58]

"

Nézőpont kérdése. De én is azt a nézőpontot osztom hogy a bolygóközi tér amiben napszélről beszélünk még valóban a nap légköréhez sorolandó.

Már csak azért is mert aktív kapcsolatban van a föld légkörével (Meg az összes többi bolygóéval is.), jelentős hatást gyakorol rá.

Tökéletesen hamis, mert fogalmakat keverünk össze.

A nap légköre a nap körül van és mi nem vagyunk benne. Ezért a nap légkörének mozgását semmiképpen nem érzékelhetjük (mellesleg nem is létezne élet ilyen körülmények között).

A napszél, mint neve mutatja, egyfajta, szélhez (levegő, tehát molekulák mozgása) hasonlító jelenség (napSZÉL), és ezt a nap generálja (NAPszél).

A nap rendkívül intenzív elektromágneses működést mutat, ezért belőle hatalmas energianyalábok jönnek ki stabilan de rendszertelen intenzitással. A hozzánk is elérő részecskék eme hatását nevezzük napszélnek.

#6: nem igaz.

Éppen azért, mert éles határokat maximum definíciókkal lehet a világra erőltetni, de attól még nem léteznek.

"A nap légköre a nap körül van és mi nem vagyunk benne."

Nem? Az egész naprendszert átjárja a napból kibocsátott részecskék felhője.

"mellesleg nem is létezne élet ilyen körülmények között"

Ez egy sima hétköznapi gondolkodású következtetés, amiben a nap légköre fogalom egyet jelent a világító és forró gázzal, plazmával, pedig ez még a hagyományos értelemben vett naplégkörre sem teljesen igaz.

"A napszél, mint neve mutatja, egyfajta, szélhez (levegő, tehát molekulák mozgása) hasonlító jelenség (napSZÉL), és ezt a nap generálja (NAPszél)."

Ez a mondat nem cáfolt vagy bizonyított semmit. És még nem is teljesen igaz.

A napszél nem simán gáz, levegő, hanem ionok, szubatomi részecskék együttese.

Teljesen értelmezés kérdése, hogy hol húzzuk meg a naplégkör határát.

Egy általános vagy középsulis sima fizikai kérdésben persze rá lehet vágni, hogy nem, a napszél nem a naplégkör mozgása, a naplégkör határát meghúzva a kromoszféránál, már egy koronakidobódás is légkörön kívüli esemény.

"Teljesen értelmezés kérdése, hogy hol húzzuk meg a naplégkör határát."

hát azért nem teljesen.

pl. arra térrészre, ahol a részecskék átlagos sebessége (hőmozgás) meghaladja egy adott objektumra vonatkozó szökési sebességet én már biztosan nem mondanám, hogy az még az objektum légköre.

Wadmalac, azt hiszem a válaszod egy Don Quijote-i tett volt.

A határok nem élesek, de vannak, a józan ész mondja ezt. A föld esetén például senki nem vitatja, hogy a Mount Everesten van légkör (határon belül vagyunk), de kevesen állítják, hogy ennek tízszerese (ha keveselled, százszorosa) nincs a föld légkörén kívül. Vitát lehet generálni a határok szőrszálhasogatásával, de ettől még van ésszerű érték, amit a zöm elfogad.

A napból kibocsátott részecskék túlmennek a naprendszer határain, de senki nem gondolja, hogy ettől a nap légkörének határa is túl van a naprendszeren. Amit értelmesen naplégkörnek lehet tekinteni, ott bizony meleg van. A Merkurról azt gondolom (nálam okosabbak nyomán), nincs a nap légkörében, de a Vénuszon sem megy az élet, a mikroorganizmusok szintjén túl. Soha nem kívántam definiálni a nap légkörét, de igen, egy hétköznapi, azaz értelmes gondolkodás számára az bizony forró. Azt meg kérlek ne magyarázd bele, hogy én a légkört és a plazmát egynek tekintettem.

A napszélről nem vitatkozom. Nem azért, mert nem lenne mondanivalóm, hanem azért, mert nyilvánvalóan félreértett állítás kritikáját értelmes ember nem minősíti. Légkör és levegő az kettő. A földön egy. Az átvitt értelmű jelentése nem egy. Így a napon sem. Fölösleges ezt említeni.

Egy általános iskolai szintű sima fizikai megközelítés (nagyon remélem, még igaz, korábban az volt!) szerint is, a napszél nem a naplégkör mozgása! A naplégkör – mint más légkörök – mozgása periodikus, rendszertelen ugyan, de semmiképpen nem egyirányú. Ezzel szemben a napszél iránya – tetszik, nem tetszik – a naptól elfelé mutató vektor. Itt a lényeg az „elfelé” jelentésén van. Esetleg ajánlom figyelmedbe a középiskolás szintnél kicsit magasabbat: Marik Miklós napról írott kiváló ismeretterjesztő cikkeit (TIT előadásait).

"pl. arra térrészre, ahol a részecskék átlagos sebessége (hőmozgás) meghaladja egy adott objektumra vonatkozó szökési sebességet én már biztosan nem mondanám, hogy az még az objektum légköre."

Ez is lehet EGY meghatározás.

És még mindig szubjektív.

A Föld esetén a termoszféra 1200 K fölötti hőmérsékletű, egyben az ionoszféra is, az átlagos gázmolekula sebességről nincs adatom és őszintén most számolni nem tudok nekiállni, de gyanús, hogy megvan a tempó.

Akkor pedig az ionoszféra nem része a földi légkörnek?

Kár ezen vitázni, amiről én beszéltem, nem az ,hogy mi a "józan határ", amit "az emberek zöme elfogad", hanem hogy minden ilyen határszabás szubjektív.

Sehol sem állítottam, hogy pl. a komplett naprendszert a Nap légkörének KELL tekinteni. Sőt, még azt sem, hogy a Merkúr abban kering.

Egyszerűen csak lehet olyan definíciót is húzni, ami alapján ez bármelyik igaz. És még hitelesebbet is annál, mint hogy a Nap légköre addig tart, amíg forró.

A kérdező kérdése szempontjából mindez irreleváns, ezt is leírtam. A kérdés iskolai szintjén a kronoszférával véget ér a naplégkör, a napszél pedig légkörből kidobódott részecskék "csomagja", nem légköri légmozgás.