Vannak olyan tudományos kijelentések, amik igazak is, meg nem is?

Pl egy tudományos cikk (állítás) úgy születik, hogy kimondod az állításodat, majd kötelezően alá kell támasztanod a bizonyítékokkal, számításokkal,modellekkel - mások által is érthetően, megismételhetően.

Ezt követően beadod egy tudományos lapba, ahol a bírálók szétszedik. Bekérhetik az összes háttéradatot, akár visszadobhatják az egészet. Sokszor egy év is eltelik amíg elfogadják... utána publikálhatod, és ezt követően is bárki megtámadhatja, ha hibát talál benne.

Nyilván nem fogsz olyat leírni, aminek a bizonyítékok ellentmondanak. (Ha van ilyen, azt nem írod bele). Ez egy elfogadott tudományos álláspont. Persze ez változhat a későbbiek folyamán. A tudományban nincs állandóság és örökérvényű kinyilatkoztatások.

Természetesen vannak olyan tágabb elméleti dolgok, cikkek, viták, fejtegetések, amik ellentétesek lehetnek egymással... ilyenkor az idő eldönti később, hogy kinek van igaza... lehet senkinek, mert egy harmadik elmélet kerül igazolásra.

Ja és én nem hallottam tudományban még a kijelentés szót. Szerintem ilyen nincs is.

Kijelentés, kinyilatkoztatás semmiképp nincsen, hiszen a lehetőség adott, hogy bárki cáfolhassa.

Elmélet, tudományos állítás, vagy tudományos elmélet van (ami jóval erősebb mint amit általában elméletnek hívunk magyarul. Pl a Theory of gravity, Theory of evolution)

Van rengeteg amik bizonyos helyzetben igazak, vagy általában igazak, vagy gyakorlat szempontjából igazak csak elmélet szempontjából nem teljesen.

Gondolj a newtoni fizikára például. Igaz, meg tök egyszerűen használható, de ha űrutazást tervezel akkor viszont nem igaz.

Ez a mondat igaz. <- felvehet igaz és hamis értéket is.

Ez a mondat hamis. <- se igaz, se hamis nem lehet.

Tudományos kijelentések ilyenek nincsenek. Olyanok vannak, amelyek egy adott pillanatban igazak, mert még senki sem cáfolta, az alátámasztása pedig hitelesnek tűnik. És esetleg lesz egy pillanat, mikor mégis cáfolják, ettől a pillanattól az állítás hamis. Nincs is-is.

Olyan viszont van, hogy egy állítást (amelyről esetleg valaki azt állítja, tudományos) egyesek igaznak tartanak, ugyanakkor mások hamisnak. Megkockáztatom, itt a gyakorin ez az alapeset. Különben minden válasz vagy §% vagy 100% lenne. Ez tehát sok ember vélekedése valamiről, de a vélekedés nem mond semmit az állítás igazságtartalmáról.