Értelmesebb-e az a logika, amiben a hamis -1?
Definiáljunk két olyan komplex fuzzy-logikát, amely közül az egyikben (a hagyományosban) 0 a hamis, 1 az igaz, míg a másikban -1 a hamis és 1 az igaz. A köztes értékeket számoljuk lineáris interpolációval, tehát teszem azt az 50%-os igazság az az első logikában 0.5, a másodikban 0... sat. .
Mindkét logikában az úgynevezett azonosítást (amit kettősponttal jelölök) definiáljuk szorzásnak.
Pl. nézzük az első logikát:
P1 : "Ez a kijelentés igaz."
Tételezzük fel, hogy igaz, hogy P1 a fenti kijelentés:
(P1 : "Ez a kijelentés igaz.") = 1
(P1 : P1 : 1) = 1
P1^2 = 1
P1 = +1, -1
Ergo a fenti kijelentés logikai érték vagy igaz, vagy -1 (ami még hamisabb, mint a 0 hamisság, ez picit értelmetlennek tűnik).
P2 : "Ez a kijelentés 25%-ban igaz."
(P2 : "Ez a kijelentés 25%-ban igaz.") = 1
(P2 : P2 : 0.25) = 1
P2^2 = 4
P2 = 2, -2
Ergo a fenti kijelentés egyik lehetséges igazságértéke túlmutat az egyszerű igazságon.
P3 : "Ez a kijelentés végtelenül igaz."
(P3 : "Ez a kijelentés végtelenül igaz.") = 1
(P3 : P3 : végtelen) = 1
P3 = 0
Tehát az a kijelentés, hogy ez a kijelentés végtelenül igaz... biztosan hamis.
P4 : "Ez a kijelentés közel 100%-ban hamis."
(P4 : "Ez a kijelentés közel 100%-ban hamis.") = 1
(P4 : P4 : |0|) = 1
P4 = +végtelen
Vannak itt még olyan egyenletek is, amiket eddig megoldhatatlanoknak gondoltunk:
x és nem x = igaz = 1
x * (1 - x) = 1
x^2 - x + 1 = 0
x = 0.5+i*gyök(3)/2, 0.5-i*gyök(3)/2
Érdekes módon az (x vagy nem x) = hamis = 0 egyenletnek is pont ez a megoldása, bár nem tudom pontosan, hogy értelmezzük a komplex logikai értékeket.
Most megnézhetjük a második logika alapján is ezeket a kijelentéseket és egyenleteket, de általában más eredményeket fogunk kapni!
P1 : "Ez a kijelentés igaz."
Itt mondjuk pont nem!
P1 = 1, -1
De más az értelmezés, mert -1-nek itt már több értelme van: hamis!
P2 : "Ez a kijelentés 25%-ban igaz."
Ha ezt az értéket lineárisan interpoláljuk -1 és +1 között, akkor -0.5-öt kapunk:
(P2 : P2 : -0.5) = 1
P2^2 = -2
P2 = i*gyök(2), -i*gyök(2)
P3 : "Ez a kijelentés végtelenül igaz."
Itt is 0 lesz az eredmény, viszont ez nem hamisságot, hanem bizonytalanságot jelent.
P4 : "Ez a kijelentés közel 100%-ban hamis."
(P4 : "Ez a kijelentés közel 100%-ban hamis.") = 1
(P4 : P4 : -1) = 1
P4^2 = -1
P4 = i, -i
Összegezve szerintem a kijelentéseknél a második logikának van több értelme, viszont az egyenleteknél, mint pl x és nem x az igaz, ott a második logikában - én személy szerint nem tudtam megoldani, mert nem tudtam visszavezetni az operátorokat egyszerű összeadásra, szorzásra, szóval ott meg az első logika a nyerő.
Szeretnék egy egységes logikát, amibe jól működik ez is és az is. Lehet ilyet kreálni?
Köszönöm a konstruktív válaszokat!
Apropó kedves #2!
Épp most futottam bele egy kb. félévvel ezelőtti beszélgetésünkbe. Újraolvasva az egészet még mindig nem látom, hogy mire gondoltál, amikor azt írtad, hogy keverem az axióma és a definíció fogalmát. Elég frusztráló. :(
(A százalékról nem fogsz felismerni, ez másik reg.)
Ezt ismered?
Illetve: "Many-valued logic was developed by many researchers, particularly by Jan Łukasiewicz and allows extending logical operations to truth-values that include uncertainties."
Mármint az készség, hogy meg tudom különböztetni a két (általad kiemelt) fogalmat? És ehhez kevés a fél év komoly tanulás? És a két fogalom jelentését nem tudom elsajátítani úgy, hogy valaki közli velem, én meg megjegyzem? Ha tényleg így gondolod, akkor bizony nem csak az én látok homályosan...
Egyébként pedig azt írtam, hogy nem látom, hogy TE mire gondoltál. Sejtésem van arról, hogy mi nem tetszhetett neked, de egyrészt ez nem jelenti azt, hogy tudom is, másrészt az én oldalamról tekintve, ha jól gondolnám, akkor még lejjebb süllyednél a szememben, ezért inkább nem merek biztos lenni magamban. És mielőtt újból a kompetenciámat kritizálnád, ha az előbbi kérdéseimre nem a válasz, az éppen azt demonstrálja, hogy nem ragaszkodsz túl szigorúan a kontextushoz, így hiába várod, hogy magamtól megértselek.
dq, természetesen igen.
Másik válaszoló, te már a legutóbb is egy utolsó senkinek tartottál, ez a sablon válaszod mindenre, amit nem értesz. Nem kell mindig újra közölni, tudom magamtól is.
Öm. A kérdésre "válaszoltam". (Nem válasz, de na.)
Viszont te mennyire ismered?
Mi az, hogy "természetesen"? Ez valami ismert/használt dolog lenne?
Akkor bocsi, azt hittem, a beszélgetéshez kapcsolódnál ezzel a témával.
Algebrai geometriával foglalkozom, ez (különösen algebrailag nem zárt testek fölött) gyakran jár logikai meg főleg modellelméleti eszközök használatával. Ez konkrétan, amit linkeltél, nem egy olyan eszköz, amit használnék, de azt hiszem, hasonló témájú alapozó kurzusoknál a legtöbb helyen szokás lehet megismerkedni vele.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!