Miért vagyunk itt mi emberek?

Rossz helyen tetted fel a kérdést.

A miértekre ne tudományos oldalon keress választ, hanem filozófia esetleg vallás témakörben.

A tudomány a hogyanra keresi a választ. Hogyan alakult ki a világegyetem, mi történt az Ősrobbanáskor, milyen az állapota jelenleg, merre fejlődhet tovább, milyen törvények írják le a működését, hogyan alalult ki az élet...? Ezekre keressük a választ, nem az általad feltett kérdésrekre.

"Miért van inkább valami, hogy nem inkább semmi?"

Téves, antropocetrikus megközelítés.

Ha a véletlen úgy hozta volna hogy nem lenne semmi, akkor senki se tehetné fel ezt a kérdést.

Ha a véletlen úgy hozta volna h kialakul a világegyetem de nem alakul ki értelmes élet, szintén nem lenne aki feltegye ezt a kérdést.

Olyan mint amikor vki megnyeri a lottó főnyereményt és azt hiszi hogy ez egy személyes csoda. Pedig erről szó sincs, csupán bekövetkezett egy nem 0 valószínűségű esemény, mint az univerzum és az értelmes élet esetében.

Jó, hogy a tudományok kategóriába tetted a kérdést. A vallások kategória már kezdene téríteni. Az ezotéria meg nyomná a spirituális agymenéseit.

Itt legalább logikusan, józan ésszel válaszolhatunk a kérdésedre: Nem tudjuk! :)

És valószínűleg sosem fogunk választ kapni ezekre a kérdésekre! Az univerzum látszólag kaotikus és értelmetlen...

-"Miért van inkább valami, hogy nem inkább semmi?"

-Téves, antropocetrikus megközelítés.#12

Nem nagyon tudunk másfajta kijelentést tenni, mint aminek van alanya, jó esetben a kijelentő az alanya.

A "véletlenről" való eszmefuttatás is [téves] antropocetrikus megközelítés :)

[Gyurkovics Tibor drámájának címe Albert Einstein gondolatát idézi:

Isten nem szerencsejátékos.]

T.Máté fent kitűnő tömör, lényegre-törő tudományos esszét írt:

Nem tudjuk.

Mindenek előtt, ha tudományos választ akarsz, nem ezoterikusat vagy vallásost, a világban semmi természetes dolog sincs céllal, ami van, annak létét és milyenségét a természeti törvények "írják elő", ezeket meg még csak részben ismerjük. Ugyanígy nem ismerjük teljesen azt sem, hogy a természeti törvények miért ilyenek, szinte végtelen sorba rakható ok-okozati láncban okozzák a természeti törvények az újabb természeti törvényeket.

A nagy ultimatív kiindulási törvény, amire minden alapul, nem ismert. És az a vicc, hogy talán nincs is, simán csak véletlenszerű alapokon létrejött világegyetem-verziókból ez éppen egy véletlenül stabil önépülő rendszer, de végtelen variáció lehet, ami keletkezett, keletkezhetett volna, de instabil révén elvetélt. Mint ahogy az asztalra szórt ezer darab ötforintosból egy véletlenül állva marad az élén.

Nem tudjuk.

De azt simán látjuk a már ismert természetből, hogy megvan ez az ok-okozati, egymásra épülési lánc, egyszerűen csak nem látjuk a kezdeti végét. Ha van egyáltalán.

Ez nem misztika, csak olyan, mintha a láthatár felé haladva mindig újabb területet tudsz a térképedre rajzolni, de mind mögött ott van a még nem belátott terület, nem ismered, de tudod, hogy ugyanúgy térképezhető lesz, mint az eddigi.

Ennél mélyebbre nem lehet elmerülni a kérdésedben, mert sajnos a hétköznapi megszokásaid megkötik a használt fogalmaid értelmét, a semmi-valami kettősség mögött már nincs tudományos tartalom, így tudományos válasz sem.

Az alapprobléma mindig abból fakad, hogy az ismeret egy strukturált valami. Ez azt jelenti, hogy egy dolog megismeréséhez feltétel sok egyéb dolog megismerése.

Na már most, ha olyan valamit akarunk megismerni, aminek a megértéséhez szükséges egyéb ismeret (legyen mondjuk x darab különböző ismeret) kell, és ebből mondjuk y darab hiányzik, akkor két eset van. Előbb megszerezzük az y darab ismeretet, ekkor lehetőségünk lesz ezt a következőt is megérteni. Előfordul, hogy erre vagy időnk nincs, vagy kedvünk, vagy meghaladja a képességeinket. Ekkor következik be a második eset.

Itt is két eset lesz. Vagy belezavarodik a próbálkozó, vagy félreérti és egy hamis kép lesz a meggyőződése.

Jelen esetben a belezavarodásról van szó. A "miért" szó ember nélkül értelmezhetetlen. Az űr (vagy a föld, hold, kő, akármi) van, mégpedig bizonyos fizikai és más szabályok következtében. Oka nincs. A semmi a valami ellentéte. Arra használjuk, hogy tagadjuk a valami jelenlétét. Van pénzed? Semmi pénzem nincs. Ha volna nálad akármilyen picike pénz, akkor már nem lenne semmi.

A végtelen valóban egy bonyolult fogalom, de megérthető, őhozzá is valami másik y darab ismeret kell. Például a végtelen és a növekedés két független dolog, ennek tudása is benne van az y darabban.

A dimenzió és a végtelen és két független dolog. Az űrön túl, ha ennek van egyáltalán érelme, semmiképpen nem "dimenzió" van.

De itt probléma van "független" fogalmával is, az itt valami olyasmit jelent, hogy egyik is lehet ez-az, másik is lehet ez-az, és ezek nem befolyásolják egymást. A végtelem a világűr és hasonló fogalmak esetén a "növekszik" fogalom pedig egészen mást jelent, nem azt, mint amikor egy lufit fújsz és nő.

Igen kérdező, jól mondod. Tényleg kiéghetsz (azért még nem megy az ilyen gyorsan). Ezért egyetlen használható tanáccsal tudok csak szolgálni. Ne foglalkozz ilyesmivel. Annyi mindent kellene megtanulni a megértéshez, hogy erre - mondjuk - egyszerűen nincs időd. Vagy türelmed. Ezért belezavarodsz majd az újabb kísérletbe, és a századikba is. Ennél csak az lehet rosszabb, ha végül elfogadsz valami tetszetős de hamis magyarázatot, ami látszólag egyszerű. Onnantól viszont a hülyeségből kirobbantani sem lehet majd téged.

El kell fogadnod, hogy a világon és az életben vannak dolgok, amelyeket nem ismerünk. Bíznunk kell abban, hogy lesznek, akik ismerik, jóra használják a tudásukat, és végül mi is profitálhatunk ebből (gondol arra, a mobilod pontos működését se érted, de azért vígan használod).