Mi a tudományos álláspont ma azzal kapcsolatban, hogy az emberi agy miért lett ilyen fölöslegesen nagy, és ez mire jó?

Egyébként az igaz, hogy feltehetőleg csökkent a térfogata 20-30 ezer évvel ezelőttől.

Viszont mint írtam, az agyméret nem függ teljesen össze a kognitív képességekkel. Vannak hatalmas agyú állatok pl.

Az ősember agya is teljes kapacitással ki volt használva.

Abban igazad van, hogy mi már nem pontosan arra használjuk az agyunkat, amire az elődeink, hiszen a szervezettség, a technológia, hogy mást ne mondjak a komputer sok mindenben tehermentesít bennünket, de ettől virágzanak más jellegű területek, mint a kultúra, a művészetek, a szórakozás egyes intellektuális módjai, vagy a sport, vagyis tevékenységünk bővült, szélesebb körű lett.

Az ősembernek még csak barlangrajzokra futotta, ami Michelangelo korára már azért másképpen néz ki, de a modern kor kihívásai is éppen eléggé leterhelik az agyunkat, kevesen ülnek magukba roskadva és unatkozva, annyi a lehetőség hogy kihasználhasd az agyad kapacitását, hogy fogadom, jelentős részéről te is lemondasz, amit pedig szeretnél csinálni, már csak időhiány miatt is, mert választanod kell, minek adsz prioritást.

Az ősembernek minden nap olyan szinten kellett kihasználnia az agyát mint amikor te a lehető legnagyobb erőfeszítéssel tanulsz, koncentrálsz és gondolkodsz, mintha egész életében másnap lenne élete legfontosabb, mindent eldöntő vizsgája, mert szó szerint az életben maradása múlott rajta. A barlangrajzokban meg azért állt kezdetleges szinten, mert nem volt ilyen "haszontalan" dolgokra ideje, nem véletlen, hogy csak a letelepedés és a mezőgazdaság kialakulása után kezdtek le fejlődni a művészetek, mert az embereknek volt szabadideje és energiája ilyesmivel foglalkozni.

Illetve "Egyrészt ismertek azok a klinikai esetek, hogy szinte teljesen neormális életet él és mozgásában is alig észrevehető, ha például a kisagya hiányzik valakinek." Ez teljesen ki van zárva, mert kisagy irányítja, hangolja össze a mozgást, ráadásul az nem is egy fejlett, "új" terület, szóval nincs köze az agymérethez.

@Kérdező: "Számos tény mutatja, hogy az emberi agy minden más szervhez képest az egész állatvilágban túlfejlődött"

Én nem tudok egy ilyenről se (arra gondolsz, hogy az agyunk 10%-át - vagy mennyit - használjuk? - aki ezt kitalálta, biztosan megengedi, hogy a nem használt területet az agyából "kikanalazhassuk" :D ). Mi a bánat tudta volna túlfejleszteni az agyat, és milyen iránymutató szerint? És az égvilágon semmire se jó túlfejlettséget kiszolgáló agyterületek többlet-energiafelhasználása nem hozta jó nagy hátrányba az agytulajdonost?

@Kérdező: "Az ősember agya kb ugyanaz volt mint a miénk"

Ezt te mégis honnan tudod? Ma is hatalmas különbségek mutathatóak ki szellemi teljesítményben két szemre ugyanolyan emberi agy között, amit pedig alig kimutatható szervi másságok okoznak csak, és amik nem hagynak nyomot a koponya belső falán. Ám más esetben meg igen. Pl. ez történt az agy anatómiáját alkotó sulcus lunatus vonal "vándorlása" során is, ami fokozatosan vissza húzódott a mai majmokéval szemben, és ami az agykéreg, vagyis a gondolkodás központjának növekedésével járt, anélkül, hogy maga az agyméret igazán növekedett volna. Ezt látjuk az Australopithecus africanus előember-ősember esetében is.

Elég ha 10000 éve sokkal nagyobb volt a mai szerkezetű butuska és okoska agy aránya a butuska előnyére, és máris mondhatjuk, hogy az akkori agy-minőség a maihoz képest jóval alacsonyabb szinten állt. Persze ez az állítás jó nagy marhaság is lehet, ha mondjuk cserébe az ősember agy ezerszer jobban olvasott a természeti nyomokból, mint most bármelyikünk, vagy a szagokból milliószor jobban kombinált...stbstb.

[link]

[link]

Ezt itt a teljes neuronszám összehasonlítás, valamint az agy és test tömegarány... Szárazföldön a csimpánz és gorilla dobogósok az emberhez közel hasonló testméret-tartományokban, vagyis ha nem lennének emberek a Földön, akkor kénytelen lennél azt leírni, hogy a csimpánz "agy minden más szervhez képest az egész állatvilágban túlfejlődött".

Ráadásul elárulom, hogy bizony a csimpánzoknál is pont ugyanúgy jelentkeznek azok a nehézségek szüléskor, mint az embernél, csak nem olyan nagy mértékben, és már náluk is az ember után hosszúra nyúlik ki ebben a testméretben a szülői gondoskodás (8-9 év). A szexuális érettség náluk is csak tizenéves korban alakul ki, és bizony szintén magyarázatra szorul, hogy miért nőtt olyan nagyra az agyuk, amikor az pedig igen energiaigényes szerv. 20-25 millió éve még a legfejlettebb majomszerű lénynek is kisebb volt az agya mint egy teniszlabda.

[link]

Még alább van egy diagram (ezen a közös ős korából származó fosszíliák, és az újonnan felfedezett leletek sem szerepelnek):

[link]

Tehát a valóságban sokféle emberszerűsödő lény agya növekedett az emberi evolúciós ág mellett (ezek mind kihaltak mára, csak az emberé maradt fenn), és mindegyikre mondhattad volna egytől egyig, kivétel nélkül, hogy az agyuk "minden más szervhez képest az egész állatvilágban túlfejlődött".

Egyszóval azok az állításaid, amik miatt szerinted az emberre egyedülállóként kellene tekinteni, azok mind, mind hamisak.

Ja.. még...

@Kérdező! Ezt állítod: "Vagy ott van például Kiki esete, a pápuai fió, aki kőkorszaki körülmények közül kikerülve rövid idő alatt elvégezte az orvosi egyetemet."

Én ezzel szemben erre tudok rámutatni, annyi különbséggel, hogy én alá is támasztom a mondókámat.

"Ishi, ​az utolsó vadember" ( [link] )

Ha elolvasod ezt a könyvet, megtudhatod, hogy Ishi igazán sohasem volt képes beilleszkedni a modern társadalomba, és a valóság az, hogy a legtöbbször mindig ez is történt az ilyesmi emberekkel, vagyis Kiki esete igencsak kivétel lehetett.

A dolog nem elképzelhetetlen, de a fentiek tükrében ez semmiképpen nem tekinthető reprezentatív mintának. Másrészt semmit se tudok-, és semmit se találtam erről a Kiki féle történetről. Nem ártana, ha valami autentikus forrásból megerősítenéd az állításodat.

#3: "hogy nem az agy túlméretessége miatt fér ki alig a szülőcsatornán a gyerek, hanem a felegyenesedett járásmód miatt összeszűkült medence miatt."

Hát azért nem véletlenül vannak azok a nagyszámban elhelyezkedő kutacsok az emberbaba koponyáján, amik azért mozdulnak el születéskor, hogy a baba feje kiférjen a... És bizony ez sokszor jelent problémát, legalábbis többször, mint mondjuk a csimpánzoknál. Az emberbaba feje tényleg rendkívül nagy, és ha ekkora fejűek lennének a csimpánzbébik is, alighanem a csimpánzmamáknak is több bajuk lenne.

****

@Kérdező! Még a Kiki ügyben...

Az nem lehetetlen, hogy ha nagyon korai gyermekévei során került Kiki ki a civilizációba, akkor elvégezhette az orvosi egyetemet. Nagyon nagyot tévedsz, ha azt hiszed, hogy a felnőtt agy egy valamiféle kész terv mentén alakul ki. Az agy teljesítőképessége alkalmazkodik, változik a környezetének kihívásai tükrében (persze ennek teljesítőképessége is emberenként eltérhet), de ez csak egy bizonyos ideig lesz igaz, vagyis ha egy gyermek kezdetben nem kapja meg a kellő oktatást, ha nem kap kellő mennyiségben szociális ingert, stimulációt, akkor később már betokosodik, és nem képes az általunk megszokott egyedfejlődést produkálni. Egyetlen egy állatok között nevelkedett több éves gyermek sem volt képes később teljes értékű tagjává válni a modern civilizációnak (tudtommal), mert szó szerint az agyfejlődése a kellő emberi ingerek hiánya miatt visszamaradt.

Nyilvánvaló, hogy a 10000 évvel ezelőtt élt ősemberek is hasonló cipőben tántoroghattak, csak azzal a különbséggel, hogy ott senki se kapott modern-, mai civilizációs nevelést és oktatást, így még ha az ősember kisbabák agya születésekor eredendően ugyanolyan állapotból is startolt, mint most a miénk, akkor se alakulhatott ki náluk olyan összetett szervezettségű agy, mint manapság az embereknél.

Az egyik embernek hosszú a keze, a másiknak meg a lába.

Az egyik fajnak hosszú a keze, a másiknak meg a lába.

Ahol jut kaja 400 millió fajnak, ott jut 400 millió-egy fajnak is. Még az olyan nagyfejűek sem halnak ki, mint a homo sapiens.

Érdekes kérdés, hogy az ősember volt-e az okosabb, vagy a mai ember. Bőven lehet, hogy mondjuk az írás megjelenése jelentősen visszavetette egy csomó agyi funkció szükségességét.

Mindenesetre a csimpánzok (de legalábbis Ayumu) simán jobb az embereknél memória játékban, szóval erről ennyit.

De most komolyan. Néhány majom fogott egy botot és két lábon járkált a szavannán, ehhez mire kellett neki ekkora fej? Egy csomó állat használ botokat meg köveket, egy csomó madár képes beszélni, rengeteg emlős tanítható zsonglőrködni vagy egyensúlyozni vagy bármi.

Semmit nem tudott az ősember, amire ne látnánk ezer meg ezer példát sokkal kisebb agyú teremtményektől.

Mindenesetre nem volt annyira nagy, és akkora hátrány, hogy kihalt volna.

Lehet hogy csak előrelátóak voltak az őseink, és arra gondoltak hogy milyen jól fog jönni majd fizikaórán? (Csak viccelek, az agyunk nem igazán alkalmas egy s=vt jellegű összefüggés végiggondolásához.)

#18: "Bőven lehet, hogy mondjuk az írás megjelenése jelentősen visszavetette egy csomó agyi funkció szükségességét."

Ugyan, kérlek! :) Helyette viszont sokkal több lehetőséget, és sokkal bonyolultabb helyzeteket teremtett.

Megjelent a mobiltelefon, ami miatt a korábban fejben tartott telefonszámokat csaknem mind elfelejtettem, de cserébe sokkal jobban megdolgozza az agyam a mobil kezelése, és a mobilban rejlő számtalan lehetőség, valamint az emberi kreativitást is milliószor jobban megmozgatja.

Az ősember pedig a korábban emlegetett okok miatt semmiképpen nem lehetett szervezettebb/összetettebb agyú, mint a mostani agyak. Ám az könnyen lehetett, hogy más téren okosabbak és fejlettebbek voltak, de ezek stimuláló hatásai összességében nem lehetettek olyan összetettek, mint egy mai világban nevelkedő gyermeket érő elképesztően bonyolult és hihetetlenül változatos ingerhálózatok agy-kondicionáló hatásai.

Nézd! A 2,6 millió évvel ezelőtt talált emberi szerszámok alig-alig fejlődtek (kis túlzással) 8-9000 évvel ezelőttig. Fejlődtek, tagadhatatlanul, de azért ha azok az ősemberek olyan okosak lettek volna.... :)

#18: "Mindenesetre a csimpánzok (de legalábbis Ayumu) simán jobb az embereknél memória játékban, szóval erről ennyit."

Távol álljon tőlem, hogy lenézni akarnám a csimpánzok teljesítményét (sőt, csodálatos, hogy sokkal intelligensebbek, mint korábban hittük), de azért ugye te sem azt állítod, hogy összességében Ayumu intelligensebb lenne az általa ebben a tesztben legyőzött embereknél. Igen. Ilyesmikben tudhatott többet az ősember is a mai embertől, de a mai átlagember mégis összességében tuti legyőzte volna őt egy szélesebb kört befoglaló intelligenciateszten, mint ahogy legyőzné magasan Ayumu-t is.