Most akkor van különbség az emberi rasszok intelligenciája között, vagy pedig nincs?

#9: "Először a humán kontextusban merült fel, hogy lényegében ez nem egy adekvát fogalom. Az embereknek nincs olyan tulajdonsága, ami szerint be tudnánk őket sorolni egy és csak egy rasszba."

Aha...

Szóval ami ránézésre is megy egy óvodásnak, az valahogy nem akar menni a tudománynak.

Bocsika, de nem vak létemre, sajna én látni vélem a rasszok közötti meghatározó különbségeket, így nagyon hiteltelennek tűnik az a kijelentés, hogy nem lehet se genetikai, se anatómiai differenciálással besorolni az ismert rasszok tulajdonságai alá az éppen vizsgált emberi egyedet.

Elég sokat olvastam erről a "nem indokolt a rassz szerinti felosztás" hittételről, de még egyetlen egy értelmes magyarázatra se bukkantam. Amennyiben elfogadjuk a rassz definíciójaként ezt: "Egy fajon belüli kisebb csoport, akik a többiektől különböző öröklődő sajátságokkal rendelkeznek." - akkor vannak emberi rasszok, és kész.

Hogy nagyon kicsik a különbségek, meg nagyon nem számottevőek, az nem érv. Esküszöm egy halom beijedt genetikus ilyen totálisan szubjektív érvekkel próbálja legalizálni az emberi rasszok nem létezésének hittételeit, és ezzel kíván leplezni egy tudományosan minden szempontból igazolható jelenséget, csak azért, mert a rassz szó az amúgy jóérzésű népekben rossz érzéseket indukál, mivel lazán összekeveredik a fejekben a rasszizmus és a rassz szavak jelentése. Ezek az elvakultságba átcsúszó liberális nézetek már az olyanokra is gyanúsítottként tekintenek, aki a rassz szót merik használni. Én spec. a butaságnak nem fogok behódolni, csak azon az alapon, hogy a tömeg csak jót akar, ám teszi ezt diktatórikusan. Sajna, a túlzó liberalizmusnak is megvan a maga sötét oldala.

Amúgy te milyen érveket tudnál sorolni "az emberek között nincsenek rasszok" tézised megvédésére? Kíváncsivá tettél...

@Kérdező: "Most akkor van különbség az emberi rasszok intelligenciája között, vagy pedig nincs?"

Biztos hogy van, de nehezen lehetne kereken megfogalmazni, hogy ki az intelligensebb, és ki nem.

Már a nők és férfiak között is vannak jellemző különbségek bizonyos intelligenciát meghatározó feladatmegoldások eredményei között (és meglehetősen szembetűnő is olykor a különbség), ugyanakkor tényleg kiegyenlítheti egymást a sok "ők ebben, mi meg abban vagyunk jobbak", de ennek arányát kimerítően senki se fogja soha tanulmányozni, egyrészt mert szinte lehetetlenül nehéz lenne meghatározni a férfi és női intelligensebbség kérdésének a küszöbértékét, másrészt ez olyan kényes téma, hogy aligha fog ebben a tudomány egységesen tanítható véleményt kialakítani.

Pláne nem fog ilyet tenni a tudomány soha a rasszok vizsgálata során, ráadásul tuti lesz mindig minden eredményt megcáfoló/visszaigazoló jobbára inkább érzelmi alapú kirohanás a szakmai körökön belül is.

Láthatod! A tudományt képviselő egyes nézetek már a rassz szót is inkább sírba akarják tenni, és mellé a bizonyítékokat, mint a nagy harcos teteme mellé a kedvenc lovát... :D

@9

Áhh... Bocsánat! Van mégis egy érved.

#9 "Egyszerűen annyira sok ember tartozik az ármeneti típusokba, hogy teljesen értelmetlenné változik a rassz fogalma."

Sok átmeneti??? Nem az számít inkább, hogy az átmenet és nem átmenet aránya mennyi? És honnan tudod, hogy vannak átmeneti formák? Csak nem azért mert első ránézésre is szembetűnő?!

Írod: "ugyanis a biológiában már rég nem használjuk a rassz fogalmát"

Szóval nálad működik, hogy valamiről meg tudod állapítani az átmeneti voltát (amely megállapítást mégis értelmetlennek találsz), de a biológusokból ez az érzék hiányzik. Értem.

Mellesleg akkor amúgy már a biológusokat a fajok közötti átmeneti formák sem izgatják? Ha mondjuk jó sok van ezekből, akkor ezek vizsgálatát is értelmetlennek találják? Netán nem is vesznek ezekről tudomást?

Azt gondolnám, hogy evolúciós perspektívából tekintve minderre, a rasszok esetében is pont ugyanaz a helyzet, mint a fajok esetén, vagyis a bizonyos szempontok szerint felállított osztályozás nem azt deklarálja, hogy van egy rassz, vagy faj, majd következik egy nagy űr, azután meg jön a másik faj, vagy másik rassz, hanem az űrt kitöltik átmeneti formák, és minderre nem úgy tekintünk, hogy tíz átmeneti formáig még értelmes a dolog, de 100 átmeneti forma felett már az egészről tudomást sem kell venni.

Tehát ha meg tudom állapítani pl. hogy van a etiopid rassz, az azért van, mert tudom, hogy milyen külön a negrid-, meg milyen külön az europid rassz, és ha mindkettő jellemző jegyeit látom egy egyedben, akkor felmerülhet a gyanú, hogy a két utóbbi rasszhoz köze lehet, de ha ügyes vagyok, még azt is meg fogom tudni állapítani, hogy ez egy átmeneti rassz, vagy csak kevert rassz, ugyanis pl. a negrid és az europid kevert rassza a mulatt.

Szóval szerinted semmi értelme a biológiában, hogy meg tudjuk állapítani melyik rassz kevert, vagy átmeneti, vagy nagyrassz, vagy melyik alakult ki előbb, vagy utóbb ebből, vagy amabból???

Ezeket az ismereteket és kutatási koncepciókat kukázzuk, mert kitaláltátok, hogy nincs értelme a rassz fogalmának??? Mé' nem mindjá' az egész evolúció elméletét is dobjuk ki vele együtt az ablakon a kreacionizmus nagy örömére??? :D

Kedves Pombe!

Már megbocsáss, de nem egésze értem a 9. válasz elleni kirohanásodat. Amennyire tudom, ténykérdés, hogy elég sok kutató megkérdőjelezi a rassz fogalmának használatát az ember biológiájában. (Én legalábbis többel is találkoztam találkoztam.)

A rassz ugye eredendően egy rendszertani kategória lenne. Viszont elég kevéssé teljesíti azt, amit egy rendszertani kategóriától elvárnánk.

A manapság általában használatos kladisztikai szemlélet szerint egy taxon a törzsfa egy-egy ága (kládja, azaz monofiletikus csoport). Itt rögtön két gondunk is akad. Egyrészt a mai emberi populációkat nem igazán lehet egy törzsfán elhelyezni a csoportok közötti jelentős génáramlás miatt. (Persze ez a probléma más faj alatti kategóriáknál is megjelenhet, de tudtommal a rasszoknál elég jelentős.)

[link]

(Tudom, nem tudományos szakcikk, de elég alapos, és az írója is biológusnak tűnik.)

Emellett a kladisztikus definíció szerint problémát jelent az is, hogy nagyon úgy tűnik, hogy a rasszok (legalábbis részben biztos) nem monofiletikusak. A fekete afrikai népesség (negrid rassz) populációi között sokkal nagyobb a genetikai változatosság, mint az össze többi népcsoport populációi között. A cikkben ábrázlolt fa alapján is látható, hogy az "negrid rassz" parafiletikusnak tekinthető. (Ha jól rémlik, a többi rasszal kapcsolatban is felmerült, hogy nem monofiletikusak, de erre most hirtelen nem találok forrást.)

[link]

(Persze ha az evolúciós taxonómia álláspontját nézzük, az megengedi a parafiletikus csoport létét, de ettől még joggal merül fel a kérdés, hogy miért soroljuk egy kategóriába a szub-szaharai afrikai népességet, ha a genetikailag sokkal inkább hasonló európai és ázsiai népességet nem.)

További érv a rasszok alkalmazása ellen, hogy az, hogy ki melyik rasszba tartozik, nagyon kis százalékban felel a genetikai változatosságért eltérésekért. A criticalbiomasson a következő adatok szerepelnek: a változatosság 8%-áért felel a rassz, 8%-ért a csoporton beüli populációk közötti különbségek és a maradék 84%-ért az egyéni különbségek. Az alábbi első linkben szereplő szakcikkben is leírnak pár eredményt (többek között Lewontin, aki először vizsgálta ezt), és azok is hasonlóak. Továbbá a cikk íróinak saját vizsgálatai alapján is elég jelentős a populáción belüli változatosság a populációk közöttihez képest, pedig nagyon kis mintákkal dolgoztak!

[link]

[link]

[link]

Márpedig hogy ha genetikai szempontból ilyen kis jelentősége, magyarázó ereje van a rasszoknak, akkor mennyi értelme van a használatuknak.

Szóval az talán túlzó állítás volt a 9. válaszoló részéről, hogy a biológiában már nem használják a rassz fogalmát (bár még ebben sem vagyok biztos: én nem találtam friss érveket a rasszok biológiai használata mellett az embernél - igaz, nem is kerestem, szóval érdeklődve várom, ha van), az biztos, hogy bőven vannak érvek a emberi rasszok kategóriájának használata ellen a biológiában.

És nem csak a legutóbbi évekből:

[link]

Sőt:

[link]

Bár sajnos itt pont Dobzhansky válasza, ami igazából érdekelt volna, nagyrészt nem hozzáférhető. :'(

Kedves Sadam

Írod: "hogy elég sok kutató megkérdőjelezi a rassz fogalmának használatát az ember biológiájában."

Tudom nagyon jól. Írtam is egy csomót arról, hogy én ezt egyszerűen csak annak tartom, hogy behátrálnak a tömegigény mögé. Talán ez elkerülte a figyelmedet.

Hulla egyszerű állítást írtam korábban.

Amennyiben elfogadjuk a rassz definíciójaként ezt: "Egy fajon belüli kisebb csoport, akik a többiektől különböző öröklődő sajátságokkal rendelkeznek." - akkor vannak emberi rasszok, és kész.

Mielőtt mélyebben belemennénk, megkérdezném, hogy erre kaptam választ? Ha azt mondod igen, akkor tényleg elolvasom ezt a sok linket, mert bízok benned. De ha nem, akkor légyszi... nem, akkor is elolvasom, de érdekelne konkrétan az álláspontod előbb.

Pusztán a genetika az, ami egyes csoportokra jellemző sajátosságokat kialakít? Tényleg tagadhatóak ezek a csoportokra jellemző sajátosságok???

Most csak hirtelen az első amit találtam: [link]

Igen. Elsősorban azon hökkentem meg, hogy magabiztosan kijelenti valaki (#9), hogy a biológiában már régen nem használjuk a rassz fogalmát. Nos, ez nem igaz ma sem. A dolog remekül használható, és használatban is van, annak ellenére, hogy valóban támadják több oldalról.

Még azt is írtam, hogy pusztán egyes genetikusok oldalhegyeken át levezetett érveléseitől nekem meg kellene vakulnom, hogy ne lássam ezeket a nyilvánvaló sajátosságokat? Nincsenek meg a nyilvánvaló átmenti formák? Nincsenek meg a kevert formák? Egyes genetikusok miatt kellene nekem ezekről elhinnem, hogy nem léteznek azok, amit látok a saját szememmel??? Amiket szakértők vizsgálnak, és megállapítják, hogy ez a rassz átmenet, az meg keverék, és ez volt előbb, és abból lett az, meg amaz?

Válaszoltál ezekre?

Mégis mit mondasz, amikor megállapítod, hogy az ilyen és olyan csoporton megtalálható jellegzetességek ezen és azon a területen már átalakultak amolyanná? Hogy az első csoport nem rassz, hanem kutykurutty volt, de a második csoport meg hambahukk lett, hogy nehogy ki kelljen mondani a rassz szót? Nem lehet megállapítani, hogy melyik csoport volt előbb, vagy később?

Van egy népmese, ahol Mátyás király kihirdeti, hogy amelyik tudós levezeti, hogy a márvány miért puha, az lesz az udvari tudósa. Töménytelen mennyiségű tudományos értekezést kapott erre, és csak az az egy márványlépcsőn elbotló magyar tudós nyújtott be cáfolatot, aki félve bár, de bejelentette, hogy márpedig a márvány kemény, még ha ezért a nagy kék dudorral elcsúfított fejét is veszik.

Ő lett a király tudósa.

Írod: "A manapság általában használatos kladisztikai szemlélet szerint egy taxon a törzsfa egy-egy ága (kládja, azaz monofiletikus csoport). Itt rögtön két gondunk is akad."

Nekem egyelőre csak egy gondom van. Hogy mi köze van ennek a rassz definíciójához??? Már elnézést, de a rassz fogalmának szerintem nem kell kötelezően megkeresnie magát a rendszertanban, de megpróbálhatjuk elhelyezni ott, de ha ez nem sikerül maradéktalanul, az ugye nem jelenti azt, hogy a rassz, mint fogalom megsemmisül, csak azért mert a kladisztikázó erre ítélte? A rassz szó már sokkal azelőtt létezett, mielőtt kladisztikázni kezdtünk volna. Az akármilyen kladisztikázó csoportoknak netalántán már joguk van ahhoz is, hogy a kényük kedvük szerint átértelmezzen szavakat?

Sadam

Egyetértünk abban, hogy ez a rassz szó elsődleges jelentése ez?: "Azonos testi sajátságú emberek csoportja, amelybe külső testi jellemzők alapján történik a besorolás; emberfajta."

Biológiai szempontból: "A szervezetek osztályozásában (rendszerezésében) használt egyik kategória, amely egy fajon belül olyan egyedek csoportját tartalmazza, amelyek földrajzilag, ökológiailag, élettanilag vagy kromoszomálisan megkülönböztethetők a faj többi tagjaitól."

Ezek a definíciók azt sugallják, hogy ezek az állapotok csak akkor fogadhatóak el valóságként, ha ehhez az állapothoz vezető folyamatot a filogenetikus rendszertan modern módszertanával maradéktalanul fel lehet vázolni?

O.K. Ezt most elolvastam.

[link]

Idézve:"Genomically, humans seem to form what might be called fuzzy clusters, rather than discrete groups with sharp boundaries."

Tehát egy a rassz fogalmának szemléletében vizsgált önkényesen határolt halmaz (populáció) egyedeinek jellegzetességei (amely jelen esetben genetikai alapú) nem oszthatóak diszjunkt klaszterekbe, ami azt jelenti, a rasszként megjelölt "terület" nagyon elmosódott határvonalú, és ez nem is határ, hanem nagyon lassan szélesedő, szétfolyó terület.

De ettől még az a rassz nagyon is létezik (a két idézett definíció szerint), még ha az csak egy nagyon elelmosódott határú folt is, és amely folt a "centrum" felé közeledve egyre határozottabb jellegzetességgel bíró egyedeket fog tartalmazni. Az antropológus a folt "közepén" nagyon határozott véleményt fogalmazhat meg a tapasztalt jellegzetességek leírásával, és az antropológusnak ebben akkor is igaza lesz, ha amúgy tévedett, hogy ezek a foltok jól kontúrozhatóak, és így a folt leszármazásáról felállított elve is csak elnagyolt lehet, de irányadóként jó lesz.

Abban semmiképpen nem tévedett, hogy a foltok bizony teljesen hagyományos evolúciós mechanizmusok mentén alakultak ki, és abban sem tévedett, hogy a foltok léteznek, és abban sem téved, hogy egy használható és közelítő módszerrel meghatározható, hogy az egyes foltok kialakulását milyen más foltok befolyásolhatták, vagy előzték meg keletkezésben, vagy stbstb...

A genetikai ismeretek csak pontosíthatják ezt az elképzelést (ill. bővítik leszármazás térképét), de nem fogják megcáfolni csak azért, mert egy folt nem homogén módon egyetlen egy másik foltból alakult ki (mint ahogy azt teszem azt az antropológus képzeli), hanem mondjuk több más folt leszakadó halmazainak fúziójából, de még ott sem jól elkülöníthető határok mentén.

Kedves Sadam

Alapvetően nem akartam tovább menni egyelőre, de egyszerűen érthetetlen számomra, hogy mire akarsz kilyukadni, vagy egyáltalán mit akarsz elérni.

Írod(#15): "Márpedig hogy ha genetikai szempontból ilyen kis jelentősége, magyarázó ereje van a rasszoknak, akkor mennyi értelme van a használatuknak."

Hogy mi? Pl. te magad írod korábban: "A criticalbiomasson a következő adatok szerepelnek: a változatosság 8%-áért felel a rassz"

Áruld már el, ha nincs semmi értelme a rassz fogalmának, akkor te miért használod itt a rassz szót? Esetleg csak elszóltad magad? Mit kellett volna mást mondanod a 8% jellemzésére??? Ez kb. ugyanolyan furcsa elszólás, mint a #9-esé, aki bejelenti, hogy túl sok a rasszok között az átmeneti forma. Ő is elszólta magát? Hogy a bánatban állapította meg valamiről, hogy átmeneti forma, ha szerinte nincs értelme a rassz szónak a biológiában? - mert ha nincs értelme, akkor nincs értelme az átmeneti formának se, ám ő mégis azt egy nagyon is létező dologként kezelte - nemde??? Mégis hány %-ot kellene elérnie szerinted a változatosság alakításában a rassznak, hogy a rassz fogalmát értelmesnek találhassuk? Bár nekem hullára hasznosnak és értelmesnek tűnt az az infó is, hogy "a változatosság 8%-áért felel a rassz".

Folyamatosan a rassz szó értelmezésével leírható valóság elemeivel magyarázzátok azt, hogy miért nincsenek rasszok. Nem találod ezt kissé komikusnak?

Ismételve(#15): "Márpedig hogy ha genetikai szempontból ilyen kis jelentősége, magyarázó ereje van a rasszoknak, akkor mennyi értelme van a használatuknak."

Jól értelek? Ha a biológia nem tud valamit használni, akkor joga van arra, hogy azt a valamit nem létezőként kezelje? Há' ez érdekes.

Most komolyan azt állítjátok, hogy az akármilyen sulikban a biológia tárgy keretein belül, amikor foglalkoznak az ember kialakulásával, akkor ki sem ejti az előadó a száján a rassz szót??? Nem említi, hogy vannak jól körülírható jellegzetességekkel rendelkező emberi csoportok, és hogy ezeket is evolúciós mechanizmusok hozták létre így és úgy? És hogy ezeknek is volt egy meghatározható, leírható menetrendje? Mondjuk ilyenkor az előadó mindig végigsorolja, hogy van olyan csoport, ahol a haj göndör, erős szálú, az arcszőrzet gyenge, a fej hosszúkás, az orr széles, az ajak vastag és az arc előreugró...stbstb

És ha az egyik hallgató megjegyzi, hogy nem lenne-e egyszerűbb a negrid nagyrassz szavak használata, akkor az oktató bőszen felkiált, hogy olyan nincs, mert a biológusok így döntöttek, és valójában ilyen csoport se létezik, hiába tűnik úgy minden épeszű embernek, mintha lenne...

Elárulnád nekem, hogy tulajdonképpen ezzel a nagy rasszfogalom űzéssel mit akartok elérni??? Kukázni kell a negrid, europid, mongoloid stbstb szavakat az egész világból? Meg még azt a tudományt is, ami ezeket meghatározta??? Valami ilyesmi a cél, mint alább?

Tekerjünk itt a 33:05-re:

https://www.youtube.com/watch?v=NTtj3_wtNSA

"...Szigorúan tilos továbbá a lúd, liba, gúnár szavak kimondása, helyettük az izé szó használandó..."

Kedves Pombe!

"Amennyiben elfogadjuk a rassz definíciójaként ezt: "Egy fajon belüli kisebb csoport, akik a többiektől különböző öröklődő sajátságokkal rendelkeznek." - akkor vannak emberi rasszok, és kész."

Természetesen ha így definiáljuk, akkor valóban nincs akadálya, hogy besoroljuk az embereket rasszokba (megjegyzem, ezt nem is cáfoltam). Az jogos, hogy a 9. válaszolónak ez az állítása hibás volt (ezt meg valóban kihagytam előző válaszomból, de a te válaszod ezen némileg túlmutatott).

De ez alapján hadd javasoljak még pár rasszt, ami szerintem pont ugyanúgy megfelel a fenti rassz definíciónak:

- AB vércsoportú emberek rassza

- kék szemű emberek rassza

stb.

Egyébként:

[link]

Eléggé eltérő külső megjelenés a "normálistól" de nem külön rendszertani csoport, csak színváltozat (jaguárnál is megvan).

"Most csak hirtelen az első amit találtam: [link]

Itt a rasszok vizsgálatánál az egyik jelleg, amit felsorol, a magasság, amiről le is írja, hogy a legkisebb és legnagyobb testmagasságú csoportok is a negrid rasszhoz tartoznak. Ez például pont az én általam leírtakat támasztja alá.

A bőrszínről pedig tudjuk, hogy elsősorban a napsugárzás erősségétől függ az adott területen (elég durva változatosság van földrajzi szélességtől függően például a mongolid rasszban is). Ugyanígy a testalkatról is megjegyzi a szerző, hogy az eltérések ökológiai okokra vezethetők vissza (Allen-szabály). Szerintem kérdéses, mennyire támasztják ezek alá különböző csoportok létjogosultságát.

"Még azt is írtam, hogy pusztán egyes genetikusok oldalhegyeken át levezetett érveléseitől nekem meg kellene vakulnom, hogy ne lássam ezeket a nyilvánvaló sajátosságokat? Nincsenek meg a nyilvánvaló átmenti formák? Nincsenek meg a kevert formák? Egyes genetikusok miatt kellene nekem ezekről elhinnem, hogy nem léteznek azok, amit látok a saját szememmel??? Amiket szakértők vizsgálnak, és megállapítják, hogy ez a rassz átmenet, az meg keverék, és ez volt előbb, és abból lett az, meg amaz?"

Ezt most én nem egészen tudom értelmezni. Azzal érvelsz a rasszok létezése mellett, hogy nincsenek közöttük éles határok?

"Már elnézést, de a rassz fogalmának szerintem nem kell kötelezően megkeresnie magát a rendszertanban, de megpróbálhatjuk elhelyezni ott, de ha ez nem sikerül maradéktalanul, az ugye nem jelenti azt, hogy a rassz, mint fogalom megsemmisül, csak azért mert a kladisztikázó erre ítélte?"

Erre mit mondjak? Következő hozzászólásodban írod:

"Biológiai szempontból: "A szervezetek osztályozásában (rendszerezésében) használt egyik kategória, amely egy fajon belül olyan egyedek csoportját tartalmazza, amelyek földrajzilag, ökológiailag, élettanilag vagy kromoszomálisan megkülönböztethetők a faj többi tagjaitól.""

Most akkor rendszertani kategória a rassz vagy sem? Mert ha folyton variálod, miről beszélsz, akkor valóban elég nehéz ellene érvelni.

Mellesleg én ezt írtam: "A rassz ugye eredendően egy rendszertani kategória lenne."

Talán fogalmazhattam volna pontosabban is, de azt hittem, ebből (és a későbbiekből) elég egyértelmű, hogy a rasszról, mit rendszertani kategóriáról beszéltem.

"Egyetértünk abban, hogy ez a rassz szó elsődleges jelentése ez?: "Azonos testi sajátságú emberek csoportja, amelybe külső testi jellemzők alapján történik a besorolás; emberfajta.""

- tömzsi orrú emberek rassza

- széles homlokkal rendelkező emberek rassza

- kékre festett hajú emberek rassza

"Biológiai szempontból: "A szervezetek osztályozásában (rendszerezésében) használt egyik kategória, amely egy fajon belül olyan egyedek csoportját tartalmazza, amelyek földrajzilag, ökológiailag, élettanilag vagy kromoszomálisan megkülönböztethetők a faj többi tagjaitól.""

Itt a földrajzi kitételt nem tudom értelmezni. Máshol él? Az önmagában miért külön rendszertani kategória?

Ha az ökológiai kitétel az eltérő környezeti viszonyokhoz való alkalmazkodást jelenti, akkor talán lehet valamennyi alapja, de itt megint a rasszokon belüli igen nagy varianciát tudom felhozni. (pl. mongolid rassz - brazíliai indiánoktól észak japán lakosokig,, sőt ha jól emlékszem az eszkimók is idetartoznak.)

Élettanilag: ilyenről szívesen hallok. (Jó, az ázsiaiaknál gyengébb az alkoholbontás, de ha jól tudom, ez sem igaz a teljes mongolid rasszra.)

Kromoszómálisan - ez itt nyilván nem jön számításba.

Azt nem cáfolom, hogy attól még lehet csoportokat kijelölni, hogy nincs éles határvonaluk. A kérdés az, hogy ha néhány szempont alapján létrehozunk csoportokat (jelen esetben rasszokat), akkor azok mennyire mutatják jól más tulajdonságok eloszlását is - hiszen épp ez a rendszertan lényege. Az általad linkelt oldal 8 szempontot hoz fel az emberi rasszok vizsgálatára, elkülönítésére. Ezeken kívül mennyi olyan tulajdonság van, ami jól jellemzi a rasszokat (vagy legalább azok egyértelmű részét)?

"Bár nekem hullára hasznosnak és értelmesnek tűnt az az infó is, hogy "a változatosság 8%-áért felel a rassz"."

OK. És ha tök random csinálunk csoportokat, szerinted mennyi lesz közöttük az eltérés. Mert biztos, hogy nem 0. És könnyen elképzelhetőnek tartom, hogy ki lehetne jelölni az emberi fajon belül úgy is csoportokat, hogy sokkal jobban magyarázzák a változatosságot (pl. a negrid rassz felosztásával, ami -azt hiszem, ebben egyetérthetünk - a legősibb, és így a legváltozatosabb).

Amit meg én nem értek, hogy mi értelme van az anti-polkorrekt hisztinek. Itt csinálód a drámát, hogy egyetemen, iskolában, stb. nem szabad kimondani a rassz szót. Én ehhez képest azt írtam, nem látom, mennyi értelme van a rassz szó használatának (a biológiában, rendszertani fogalomként). A 9. válaszoló azt írta, hogy nem használják a biológiában a rassz fogalmát. Ebben egyrészt nincs semmi tiltás, másrészt semmit nem mond a biológián kívüli használatról.

(És csöndben megjegyzem, az utóbbi állításra nem az a cáfolat, hogy kirohanást intézel a szólásszabadság általad vélt elnyomása ellen, hanem az, hogy bemutatsz olyan friss biológia publikációkat, amiben felhasználják a rassz fogalmát (és nem csak arra, hogy használata ellen érveljenek), vagy érvelnek a fogalom használata mellett.)

Menjünk lépésenként, ha javasolhatom, mert így csak iszonyatosan nagy megjegyzéshalmok születnek.

19#: "De ez alapján hadd javasoljak még pár rasszt, ami szerintem pont ugyanúgy megfelel a fenti rassz definíciónak: - AB vércsoportú emberek rassza - kék szemű emberek rassza"

Én az antropológia által elfogadott rassz-szemléletmódban elemeztem a rasszokat, és mérget vehetsz rá, hogy ilyesmire gondolt a topik gazdája, a Kérdező is!

Tehát jellemzően földrajzilag behatárolható egységes csoportokat vizslattam, ahol nyilvánvalóan etnikai jellegű az egyedek csoportösszetartó ereje (ebbe beleértve a csoport keletkezését elsősorban, ill. a még sokáig tartó közös életvitelüket), és amelyekben mondjuk észrevenni vélem az egyedek olyan jellegeit, amelyek egyúttal a csoportot is egyedivé teszik, és ezek a csoportot fémjelző jegyek akár evolválva terjedhetnek is a csoporton belül.

Nem hinném, hogy létezik bárhol is a tudományos szemléletmódokban olyasmi rassz-felmérési igény, hogy egy emberi tulajdonságot kiemelve, ahhoz kutatjuk fel a világ bármely részéből az embereket. Nem tudom, hogy ez mire lenne jó. Én fordítva csináltam, ahogy kell. Vagyis én először az adott népcsoportot jelölöm ki a vizsgálat tárgyául, mert azok tulajdonságai érdekelnek, és nem a világból mindenhonnan összeverbuvált kék szeműek brigádjai. Megnézem a népcsoportot, hogy egy rasszként tekinthetek-e rájuk a tulajdonságaik felmérései után, vagy esetleg érdemes tovább bontani a csoportot alcsoportokra...stbstb.

Nézd! Ha alapvetően sem tudunk egyetérteni abban, hogy milyen szemléletmódok verziói jöhetnek számításba a vitánkban, és milyen szellemben kutathatjuk a feltételezett rasszok létezését, akkor ez a diskurzus közöttünk teljesen felesleges.