Mi a tudomány jelenlegi álláspontja, hogyan építették a piramisokat?

Ma már 60 tonna nem hogy daruval emelhető, de önjáró:

[link]

Szóval nagy kamu szöveg, hogy ma sem tudunk ilyet.

Csak a gyárunk udvarán is van egy 10 tonnás sima láncos emelő, amivel kézerővel emelsz. Egy darab ember kézerejével.

A technikát az misztifikálja, aki nem érti.

@Kérdező: " de abban sem, hogy emberek fel tudták vinni az 50 tonnás köveket."

Nem tudom, de ti komolyan beszéltek ilyenkor???

Tényleg nem tud egy UFO-, meg múltcivilizáció mániás se arról, hogy obeliszkek szerteszét vannak Egyiptomtól távol? Pl. Egyiptomból Olaszországba röhögve szállítottak át egy 327 tonnás obeliszket 1586-ban, azután Domenico Fontana vezetésével állították fel.

Ammianus Marcellinus leírásából tudjuk, ahogy Egyiptomból átszállítottak az ókorban a rómaiak egy 455 tonnás obeliszket, és szánkón vontatták végig Róma utcáin, majd minden további nélkül azt is felállították.

Leírás Garcilaso de la Vega-tól az 1500-as évekből, ahogyan látta, hogy Sacsahuaman völgyében az indiának meredek emelkedőn/lejtőn hogyan szállítanak egy irdatlan nagy kőtömböt:

Idézve: "More than 20,000 Indians brought this stone up, dragging it with great cables. Their progress was very slow, for the road up which they came is rough and has many- steep slopes to climb and descend. Half the labourers pulled at the ropes from in front, while the rest kept the rock steady with other cables attached to it, lest it should roll back downhill. On one of these slopes, as a result of carelessness on the part of those who failed to pull evenly, the weight of the rock proved too much for the strength of those controlling it, and it rolled back down the slope, killing more than three thousand Indians. Despite this disaster, the rock was again dragged up and deposited on site."

A munkások száma és a balesetekből adódó halottak száma erős túlzásnak tűnik, de maga a leírás alapján úgy gondoljuk, hogy olyan 70-80 tonnás tömbről lehetett szó.

@Kérdező: " Ja, meg a Níluson úsztatták tutajjal az 5 kamion súlyával megegyező kősziklákat."

Pl.:

[link]

Szentpétervárott a szobor talpazatát képző mesterien formázott gránittömb súlya szállítás előtt eredetileg 1500 tonna volt, majd kifaragás után 1250 tonnát nyomott. 1768-ban gyakorlatilag szinte ókori módszerekkel (de nagyon szellemes megoldásokkal élve) durván 7 km-en keresztül kifaragatlan állapotában szállították le egy a Néva folyón veszteglő szállítóbárkába, amivel el is vitték...

És még lehetne folytatni...

@Kérdező: "És hogyan faragták ki a gránitot, amikor még a vas szerszámokat sem ismerték?!"

Miért kellene vas???

Gránitot szerinted mivel lehet megfaragni? Nyilván legalább ugyanolyan kemény szerszámmal. Na? Mire következtetsz???

Úgy van! Pl. gránittal, de akár diorittal, andezittal is...stb. Tömegével találtak ilyen szerszámokat pl. hatalmas, akár félbemaradt obeliszkek mellett is.

De elárulom neked, hogy gránitot még annál puhább szerszámmal is meg lehet dolgozni (pl. réz), csak az a szerszám gyorsan fog kopni, de ha mögötted áll egy egész brigád, aki azonnal adja neked az elkopott helyett az új szerszámot, akkor a dolog meg van oldva.

Ám az egyiptomiaknak volt egy hatalmas nagy szerencséjük is a rézzel. A természetes módon arzénnal dúsult réz lényegesen keményebb, mint általában a réz, és Egyiptomban ilyet használtak rendre. Nem lényegtelen az se, hogy a többszörösen szakértelemmel kovácsolt réz keménysége növekszik.

Az UFO mániások és múltcivesek rendre hazudják, hogy ókori eszközökkel kísérleti munkák soha nem történtek. No, akkor nézzünk néhány referenciát gránit megmunkálására ókori szerszámokkal. A valóságban a kísérleti régészetet művelő szakemberek még a szerszámokat is az egyiptomi reliefek alapján rekonstruálták.

a) Stone tool manufacturing experiments.

Pond, A. W. (1980) Primitive methods of working stone: based on experiments of Halvor L. Skavlem. Kraus Reprint, Millwood, N.Y., 143 p.

b) Andesite stone dressing by precussion with simple stone pounders.

Protzen, J. -P. (1986) Inca stonemasonry. Scientific American, 254, 94-105.

c) Granite sawing, coring, surface smoothing, and carving with hand powered copper tools, dolerite hammers, flint chisels and

punches, and "quartzite" rubbers.

Stocks, D.A. (2001) Testing Ancient Egyptian Granite-Working Methods in Aswan, Upper Egypt, Antiquity 75, 89-94.

d) Chisels, flint punches, gouges testing in granite, diorite, and limestone.

Stocks, D.A. (1999) Stone sarcophagus manufacture in ancient Egypt. Antiquity, 73, 918-22.

e) Granite carving with flint tools, granite quarrying by wedges and percussion by diorite pounders.

Zuber, A. (1956) Techniques du travail des pierres dures dans 1'Ancienne tgypte. Techniques et Civilisations, V, pp. 161-80, 195-215.

f) Qranite quarrying with stone pounders.

Engelbach, R. (1923) The problem of the obelisks, from a study of the unfinished obelisk at Aswan. G.R. Doran,, New York, 134 p.

g) Hand-powered coring drill experiments using copper tubes.

Gorelick, L. & Gwinnett, A. J. (1983) Ancient Egyptian Stone-Drilling; An Experimental Perspective on a Scholarly Disagreement.Expedition, 25, 40-47.

Ha ezekre rákeresel az Interneten, megtalálod részletezve is. Két pl.:

[link]

[link]

Ám elárulok neked még egy titkot. Az egyiptomiak használtak még a gránitnál is-, de még a vasnál is sokkal keményebb szerszámot.

A homokot!

Szintén a kísérleti régészet mutatta be, hogy hogyan kell hihetetlen pontossággal vörös gránitot vágni rézfűrésszel. Ennek a rézfűrésznek nem fogai voltak, hanem 8-9 cm széles lapja. Az alá homokot szórtak, és a homok kvarctartalma fűrészelni kezdte a gránitot, ugyanis a kvarc sokkal keményebb, mint a gránit. És garantáltan milliméter pontosra lehet fűrészelni vele, valamint ugyanezzel a technikával fúrni is lehetett, akár gránitkoporsókat is lehetett vele csinálni. Ráadásul az ókoriak Mezopotámiától kezdve folyamatosan készítettek mindenféle gránitszobrokat gyönyörű sima felületekkel. Minden szobrásznak az UFOkák segítettek???

És végül eléd tárom a legnagyobb titkot is.

Volt az Egyiptomiaknak vasuk is, méghozzá meteorvas, és még nevük is volt rá, 'BIA-EN-PET' (kopt hangzással: benipe), azaz égi fém. Ám nem elhanyagolható tény, hogy a Hettiták már vasat készítettek, és kereskedtek is velük, viszont aranyáron tették ezt. Petrie talált vasat is Gizában, de teljesen nyilvánvaló, hogy az Egyiptomiak ezeket a szerszámokat nem dobálták el úgy, mint a réz-, vagy egyéb kőszerszámokat.

"hiszek abban, hogy idegen lények építették őket, de abban sem, hogy emberek fel tudták vinni az 50 tonnás köveket"

pedig nincs más opció :XD

@Kérdező! Írod: "Mi a tudomány jelenlegi álláspontja, hogyan építették a piramisokat?"

Néhány dolgot nem árt a Kheopsz piramissal rendbe tenni magadban.

A Kheopsz piramis jórészt külső részét alkotó mészkömagok (2 vagy 2,5 tonnásak) valójában nagyon hányavetien vannak kifaragva, és belül a többség kisebb kő, és rengeteg sima törmelék, és habarcs (ugyanis tévedés, hogy az nincs), mivel rengeteg hibát fedtek el azzal.

A közel 50 tonnás gránitcuccok csak a sír- és a tehermentesítő kamrát alkotják, és amik tényleg hihetetlenül pontosan illeszkednek, de ezt az akkori technikával is lehetett kivitelezni, csak sokkal hosszabb időbe-, és sokkal nagyobb energiabefektetéssel járt az.

A Daniken és Zecharia Sitchin féle csaló piramidióták (az utóbbi hordott össze hegynyi méretű baromságot, rágalmat, hazugságot arról, hogy a tehermentesítő kamrákban az ókori egyiptomi feliratok Vyse hamisítványai) kiszámolták, hogy rámpákon felvinni ennyi magkövet, meg a gránitokat lehetetlenség. Ez bornírt matekos marhaság, hiszen az egyiptomiak nem kockát építettek. A legtöbb anyag a piramis alsó egyharmadában van, mivel felfelé rohamosan szűkül a rétegsorok átmérője. Az egyiptomiak rengeteg egyenes agyagrámpát építhettek az épülő piramis körül, pillanatokon belül (Karnakban most is láthatunk agyagtéglákból épült magas építőállványt), és ezek nagyon erősek voltak, növényi szálakkal erősítve, és vizezve ezek remekül csúsztak (szánkók, amik itt sokkal jobbak, mint a szekerek). Tehát a munkások, ökrök, szinte hangyaként lephették el a piramis kezdetben még alacsonyan lévő alsó szintjeit, vagyis ahol gyakorlatilag a legtöbb anyag van. Találtatott arról ókori feljegyzés is, hogy Sznorfu egyik piramisának alsó, húsz méteres része három év alatt készült el. Külső, tekeredő rámpákra (de belsők is számba jöhetnek) csak jóval később volt szükség, és ott már kisebb köveket vittek fel, ami alól az egy kivétel a felső zárókő volt.

A magkövek bányahelyei történetesen megtalálhatóak hiánytalanul, míg a külső borító 6-10 tonnás Turából származó mészkövek már nem, és ezek még tényleg pontosra lettek faragva (ezek maradványai a Dahsuri tört piramison még megtalálhatóak). Ezek bárkákon történő szállításáról történetesen még papiruszon is találtak pontos leírást 2013-ban, ami Kheopsz uralkodásának 27. évéből származik egy Merer nevű felügyelő "tollából".

[link]

Amúgy itt egy szellemes kőszállítási módra is rámutatnak...

[link]

Itt a papirusz lefordítva is:

[link]

Nem kell hasraesni a Kheopsz piramistól annyira, bár valóban tiszteletreméltóan grandiózus munka, de technikailag semmi varázslatos nincs benne (ahogy kaptam is nemrég egy személyes üzenetet, hogy vajha az egyiptomiak miért nem építettek pl. boltívet? - mert nem tudtak), ám a kivitelezéshez szükséges logisztikának tényleg lenyűgözően magas fokon kellett állnia, de ne feledjük, hogy a Kheopsz piramis építése előtt a derék egyiptomkiak már 150 éve folyamatosan masztabákat és piramisokat építettek, és baromira látszik, ahogy azokat egyre jobban és ügyesebben csinálták, de még így is csúszott komoly statikai tervezéshiba a Kheopsz piramisba, hiszen a tehetmentesítő gránittömbök némelyike szétrepedt.

Végezetül itt van egy valóban szakmai értekezés, hogy a Kheopsz piramis építéséhez igazándiból még 20 év sem kellett, főleg ha figyelembe vesszük, hogy Kheopsz (Hufu) apukája Sznofru az élete alatt három olyan piramist építetett meg, amik bár egyenként nem olyan magasak, mint a Kheopszé, de a tömegük összességében jóval nagyobb! :D

[link]

Még ezen felül is rengeteg egyértelmű bizonyíték (írásos, tárgyi) támasztja alá, hogy a piramisokat az egyiptomiak építették, és akkor, amikorra mondják azt a szakavatott egyiptológusok. Az UFObiás múltcivesek beteg fantáziálása pedig mehet ahova mindig is való volt, a lefolyóba...

Ha érdekelnek részletek, kérdezhetsz, vagy ha akár valami lókötő UFO-logusi marhaság cáfolatára vagy kíváncsi...

#1: "A tudomány álláspontja minden esetben a legunalmasabb opció: azaz, hogy emberek építették őket, ókori egyiptomiak."

Mondjuk kirabolnak, és jön Daniken mester meg a többi fantaszta, és meggyőzi a rendörséget, hogy a jelek alapján az UFO-k raboltak ki, így ne is törjék magukat a nyomozásal, te meg tegyél keresztet a vagyonodra.

Biztos ezt is nagyon érdekesnek fogod találni, ugye? Sőt annyira, hogy Danikentől megveszel egy halom könyvet, amik az UFOkák által kirabolt emberekről szólnak. Persze innentől az a kérdés, hogy miért mész bele boldog együgyűséggel abba, hogy még egyszer kiraboljanak? A tudomány által elnyomott Daniken mesternek ilyenre futotta a vagyonából:

[link]

Nyilván nem gond, hogy Daniken mesternek ez van és volt a vérében: "19 évesen egy rablási ügybe keveredett, amiért elítélték és négy hónapot kellett börtönben töltenie..."...stb

[link]

Így tehát biztosan megállapíthatod, hogy a csalók ennek ellenére is a tudomány oldalán keresendőek:

#1: "És ha a Cheyenne-hegyben ott is rejtegetik a csillagkaput, a tudomány álláspontja akkor is marad az ókori egyiptomiaknál, mert nincs mindenki orrára kötve ez valószínűleg."

Persze! A világ kitermel egy halom egyiptológust, és a világ minden részén mindegyiknek sikerül a fejébe tuszkolni, hogy titkoljanak el minden UFO-t, és hiába látják, hogy egy halom lókőtő degeszre keresi magát pénzzel az UFO-, meg MúltCiv hittérítéssel, meg hiába látják, hogy semmi bajuk se lesz, ha csalókká válnak, de azért ők csak szerényen megmaradnak a kis egyiptológusi fizetésük mellett, hiába koppan bele az ásójuk egy idegen űrhajó tetejébe...

Nem gondolod, hogy más szempontból is elég beteges a látásmódod? Én pl. érdekesnek találom ezt is, ahol egy szem ember akár 10 tonnát tud megmozgatni:

https://www.youtube.com/watch?v=-K7q20VzwVs

Ugyanis ilyen megoldások nekem nem jutottak eszembe, tehát pont ugyanúgy leesett tőle az állam, mintha csak egy űrhajót láttam volna leszállni. Te valami lelkileg sérült ember vagy, hogy kizárólag a meséket találod érdekesnek, meg a hitterjesztésüket? Mindenáron el kell oda jutnod, hogy egy nagyszerű ókori népet (egyiptomiak) hülyének tarts, csak azért, mert löveted sincs arról, hogy elektromos/benzines gép nélkül miképpen lehet a gránitot megdolgozni?

Nem érdekes ez is? Ha egy ember kizárólag szögbelövőt használ, akkor az agya kellően ellustul ahhoz, hogy már senkinek se higgye el, miszerint mással is lehet szöget beverni, így helyette azokat isteníti, akik kinevetik, sőt(!), rágalmazzák a kalapácsot elképzelő, gondolkodó embereket.

Hm?

@4

Érdekes, informatív megjegyzés. De elénézést, egy valamin megakadt a szemem:

#4: "de az a helyzet, hogy bizonyítékok (bár kevés) csak arra vannak, hogy az ott államot alkotó egyiptomi civilizáció építhette."

Bocsika, nem tudom mit értesz kevés alatt, de ahhoz többszörösen elég, hogy baromi határozottan megállapíthassuk: ők építették.

"Hm?"

Hm...neked van valamiféle autizmusod? Komolyan érdekel.

Danikent fogalmam sincs hogyan sikerült beleszőni a hozzászólásomba, így erre nem tudok mit írni.

Ha lelki sérült vagyok, mert érdekesnek tartom a meséket, hát legyen. Senki kedvéért sem fogok megváltozni és nem is tudok. Ez van, unalmasnak tartom bizonyos esetekben a valóságót és izgalmasabbnak azt, amit az emberek tudnak költeni a dolgok köré. Bár a lelki világomnok nem tudom, hogy mi köze a piramisok építéséhez.

A cheyenne-hegyi csillagkapu a Csillagkapu sorozatban szerepel. Egy goa'uld nevű faj hozta a Földre, akiket az emberek egyiptomi istenekként ismertek és rabszolgasákban éltek az uralkodásuk alatt. Nekik építették a piramisokat is, ahova az űrhajóikkal tudtak leszállni.

Mivel ebben a filmben/sorozatban az ő segítségükkel épülnek, gondoltam vicces, ha megemlítem.

Néha te is próbálj relaxálni, inni egy pohár kakaót vagy valami. Elhiszem, hogy nem mindenki talál humorosnak mindent. Én is sok mindent találok annak, hanem inkább sértőnek vagy bosszantónak, amin mások röhögcsélnek. De nem költök hozzá fél oldalas hozzászólást. Ezen az oldalon a legrosszabb esetben is ott az opció a piros kézre. Ha le akarod vezetni a feszültséget, szerintem máskor nyomj rá inkább arra.

Én azt hittem az egyiptológusok arra kellenek, hogy legyenek kiszolgálók a kfc-ben és a mekiben. Höhö...na ez mondjuk jó példa olyan poénra is, amit én sem szeretek.

Sokat ültem apám műhelyében, amíg ő szerelt, bütykölt, épített mindenfélét. Azt várta, hogy majd megszeretem, de én utáltam minden percét, mert unalmas volt. Ahogy néztem ezt a videót, valami hasonló érzés fogott el.

Bocsánat, de nekem nem esett le az állam attól, hogy egy pasas súlyokat pakolgat egy nagy kőre, hogy a helyére tegye. Elhiszem, hogy okos megoldás, de én azért az űrhajó leszállását választanám. Nem tartom betegesnek a látásmódom ettől még. Tudtommal sehol sem írtam, hogy az unalmas megoldás hülyeség.

De persze te beleláthatod. Ez is érdekes. Nem írtam semmi olyasmit, amiről próbálsz meggyőzni és mégis biztos vagy benne. Akár ez is lehet egy mese kitalálása és hitterjesztése. :)

Visszatérve Danikenre azért eszembe jutott valami. Habár neki pont csak egy könyvét olvastam. (A horrorisztikus darabok jobban bejönnek, pl. emberrablás, állatcsonkítás, emberkísérletek. Daniken pedig az általam olvasott könyve alapján pont nem erről ír.) A legtöbb irodalmi alkotásban hazugságokat írnak, fikciót. A történelmi regényekben is rengeteg dolog csak az író képzeletének a szüleménye. Fantasy, scifi...hú, egy csomó beteges látásmód, mint egy érme eldobásától nagyobbat ugrani mint rugólábú Jack, stb. A lényeg, hogy ugyanazt nyújtják: kiszakadást a valóságból. Nem tartom rosszabbnak ezeket a könyveket, mint a többit. Csak tudni kéne helyén kezelni a történeteket, de láthatóan sem a "hívőknek", sem a kritikusoknak nem megy ez.

No de én még soha nem borzongtan olyan jól könyvön, mint Budd Hopkins: Betolakodók c. irományán. Pedig akkor már olvastam Stephen Kinget is. Lehet, hogy csak kitalálta, de akkor is nagyon szépen felépítette az egészet. Lehet ha horror regény kategóriában indul, akkor még díjat is bezsebelt volna anno. De így csak csúnya pillantásokat kap...én nem is tudom...materialistáktól? Kár érte.

Egyébként nem használok szögbelövőt. De valahogy nem hiszem, hogy egy kalapácsot és szögeket használtak a piramisok összerakásához. Kivéve...ha szupererősek voltak, kryptoniak, akik a nap fényétől lettek ilyenek és bele tudták nyomni kézze la szögeket a kőbe. Na de akkor meg nem kellett a kalapács...várj, akkor ez így nem jó.

Látod, más is tud fárasztó lenni, ha (szándékosan) félreértelmezi a hozzászólásodat.

#18: "Hm...neked van valamiféle autizmusod? Komolyan érdekel."

Nem csak egy, de több is...

Na, akkor ezt most kiderítettük rólam. Mire jutottál ezzel a tudással piramis ügyben, meg önismeretben?

#18: "Ha lelki sérült vagyok, mert érdekesnek tartom a meséket, hát legyen. Senki kedvéért sem fogok megváltozni és nem is tudok."

Így van, tehát alanyi jogon jár neked az a kiváltság, hogy mélységesen lenézd az ókori egyiptomi népet, és a történelmüket kutató szakembereket is csalással vádolhasd meg egy B-kategóriás film sugallatára, mert neked az jobban tetszik, és érdekesebb, mint mondjuk a magyar Kákosy László egyiptológus világhírű könyvei.

Tiszta sor! Csak nyugodtan vállald fel ezt a nemes tulajdonságodat. Csak nekem az a furcsa, hogy ezzel vered a melled itt a természettudomány rovatban. Nem gondolod, hogy ennek nem itt van a helye, hanem inkább a lelki-, vagy ezotéria rovatban, vagy esetleg a közeli orvosi rendelőben?

#18: "Ha le akarod vezetni a feszültséget, szerintem máskor nyomj rá inkább arra."

Mást dolgot nem szűrtél le a mondanivalóimból? Mondjuk esetleg olyan infók az egyiptomi történelemből, amiről nem tudtál? Az ember azt hinné, hogy mégis érdekelt a dolog, ha már ide jöttél a piramisokról véleményt nyilvánítani... ismétlem: a tudomány rovatban!

Én nem vagyok feszült, csak tárgyilagosan leírtam, hogy miért ne vegyél készpénznek ostobaságokat, mert neked se éri meg. Minek nevezzem a félrevezetést és mellébeszélést, ha nem elítélendőnek??? Te is ugye most direkt tekersz vakvágányokra... igaz, mint mondtad, te már nem fogsz tudni, és nem is akarsz megváltozni.

#18: "Nem írtam semmi olyasmit, amiről próbálsz meggyőzni és mégis biztos vagy benne."

Biztos, hogy ilyet írtál. Azt írtad, hogy a tudomány elleplezné a számodra érdekes dolgot mindenképpen, és ha az egyiptomiak csinálták a piramist, ha nem, akkor is az egyiptomiakat választaná, mert azok az unalmasak, és a tudomány az unalmast szereti.

Pitiáner vádaskodás ez, ráadásul egy olyan embertől, akinek semmiféle tudása nincs a témakörről, bevallottan unja is, és teljes szívvel az UFO mániásokhoz húz érzelmileg is.

Szóval! Mi a bánatnak mondtál itt bármit is? Csak egyszerűen tájékoztatni akartál minket a senkit sem érdeklő nem túl vonzó lelki tájképedről? Még egyszer: ezzel az orvosi rendelőbe tessék átfáradni, de mint említetted, nincs betegségtudatod, így továbbra is javasolnám, hogy az ezotéria rovatban keresd ehhez a megfelelő lelki partneredet.

#18: "Egyébként nem használok szögbelövőt."

Nem is kellene a példázatom megértéséhez. Ha van a szomszédban egy kissé értelmesebb 9 éves gyerek, akkor hívd át, ő elolvassa, és majd kifejti bővebben az értelmét... Sok sikert! :)

#18: "Látod, más is tud fárasztó lenni, ha (szándékosan) félreértelmezi a hozzászólásodat."

Ja... hogy a szögbelövőst értetted...!

Akkor ezért bocsika... a többi azonban áll részemről.