Mi a tudomány jelenlegi álláspontja, hogyan építették a piramisokat?

A tudomány álláspontja minden esetben a legunalmasabb opció: azaz, hogy emberek építették őket, ókori egyiptomiak.

És ha a Cheyenne-hegyben ott is rejtegetik a csillagkaput, a tudomány álláspontja akkor is marad az ókori egyiptomiaknál, mert nincs mindenki orrára kötve ez valószínűleg.

Nagyon lenézed az ókori embereket, köveket faradni végképp nem nagy cucc, azt más civilizációk is megoldották, nem kell hozzá vas.

A köveket pedig igenis úsztattták, aztán sok ember segítégével kötelekkel húzták a nedves földön. (Esetleg fa görgöknek is szerepe lehetett későbbi fázisokban) Mindezt maguk az egyiptomiak is lerajzolták, leírták, szóval találgatni sem kell. Erről források is fennmaradtak:

[link]

Délkelet-Egyiptomban az ismert Dzsehutihotep sírjában egy falfestmény található, amely egy férfit ábrázol, amint a homokot vizezi a szánt húzó rabszolgák előtt, akik egy óriás szobrot szállítanak. A festmény keletkezése i. e. 1900-ra tehető. Az egyiptológusok becslései alapján a szánon levő kolosszus 6 méter magas, és közel 60 tonna tömegű. Ahogy az az ábrán is látható, a szállításban összesen 172 személy vett részt.

[link]

Amúgy a nagy pirmis egy-egy köve általában inkább csak 2 tonná, szóval egy kicsit olyan mintha majd pár ezer év múlva nem értenék, hogy egy nagyobbacska gépkocsit hogyan tudtunk mozgatni ha pl elromoltt a motorja.

Marha jó lenne egy regénybeillő történet idegenekről, meg elfeledett, eltitkolt szupercivilizációról, de az a helyzet, hogy bizonyítékok (bár kevés) csak arra vannak, hogy az ott államot alkotó egyiptomi civilizáció építhette.

"Nem hiszek abban, hogy idegen lények építették őket, de abban sem, hogy emberek fel tudták vinni az 50 tonnás köveket."

Sokkal nagyobbakat is. Ha elszakadunk a piramisoktól, akkor Egyiptom szerte rengeteg templomot, óriási szobrot, obeliszket és egyéb műemléket találunk. Ezek mérete nem ritkán többször 50 tonna. A piramisok egyes építőelemei eltörpülnek mellettük, és ezeket is mozgatták. Számos leírás és ábrázolás van erről.

Valahol még egész a közelmúltig hasonló technikával mozgattak nagy köveket: [link]

Ezek legfeljebb olyan technológiák, melyekre a mai emberiség már nem szívesen vállalkozik, de nem kell lebecsülni a régieket.

"Ja, meg a Níluson úsztatták tutajjal az 5 kamion súlyával megegyező kősziklákat."

Így van, de nem tutajjal, hanem fa hajóval. Több 10 méteres óriási szállítóhajókkal. A Nílus volt a legkézenfekvőbb és egyszerűbb szállítási útvonal. Sokkal kényelmesebb mint a sivatagon át vonszolni óriási megalitokat. Az akkori szállítási kapacitás elképesztő volt. Hajók százai jártak keltek a bányák és az építkezések között. De nem csak kövekkel, az élelmiszernek és egyéb árúknak is ez volt a legjobb szállítási módja a sivatag helyett.

Amúgy a rómaiak később több egyiptomi obeliszket pakoltak hajóra és szállították át a Földközi tengeren, szintén hajóval. Ezek nem ritkán több 100 tonnásak. Ők ugyan már ismerték a vasat, de az emeléshez, pakoláshoz csak emberi és állati erő állt rendelkezésükre, mint az egyiptomiaknak.

Ezek az obeliszkek ma is állnak Róma-szerte. A lateráni például 450 tonnás volt (mai állapotában "csak" 330 tonna). A vatikáni obeliszk a Szt. Péter tér közepén áll mai napig. Több száz tonna. Szintén a rómaiak hozták fa hajón több ezer kilométerről. 1586-os újra felállításáról - mai helyén - egy ábrázolás: [link] Fa, kötelek, rengeteg ember és állat, valamint erőfeszítés. Jó eséllyel az egyiptomiaknak sem volt többre szüksége.

"És hogyan faragták ki a gránitot, amikor még a vas szerszámokat sem ismerték?!"

Gránit edényeket és szobrokat a piramisok előtt és utáni időben is faragtak. A gránit faragásához nem kell vas, csak sokkal könnyebb vele. Egyrészt megmunkálható gránittal, másrészt nem ez legkeményebb kő, úgyhogy keményebb kövekkel. Ilyeneket használtak, pl. korundot. Azon kívül vas helyett volt bronzuk, ami megfelelően ötvözve igen kemény, de a bronz véső nagyon drága volt. Viszont réz eszközzel is dolgozhattak rajta, de ez rendkívüli mértékű elhasználódást jelenthetett. Egyes régészek szerint a kőfaragók mellett folyamatosan volt egy szerszám javító ember, aki szinte folyamatosan újraélezte az eszközeit, melyeket gyakran kellett cserélni.

A gránit faragása egész biztosan mai fejjel elképzelhetetlenül hosszadalmas és nehéz volt. Nagyon drága volt, így jobbára csak királyi szobrok és az uralkodó osztálynak készült drága edényeknél alkalmazták.

Denys A Stocks végzett kísérleteket a gránit akkori technikával való vágására, faragására. Réz fűrészlappal és nedves homokkal óránként 12 cm-t tudott haladni.

A piramisoknál felhasznált gránit elemek száma elenyésző volt a többi építőanyaghoz képest. A Nagy Piramisban 56 db gránit tömb van, ami a teljes tömegének 1%-át sem teszi ki. Több évtizedes építésük alatt elfarigcsáltak rajtuk még fejletlen eszközökkel is.

A Khufuban a legnagyobb kőtömbök 6,5-10 tonna közöttiek.

Nálunk a tűzoltóságon rendszeresített daruk 60 tonnát tudnak emelni, egy komolyabb önjáró Liebherr LG1750 már felránt 750 tonnát, a Liebherr LR13000 meg akár 3000 tonnát is megemel.

4 ilyen daruval és megfelelő kiszolgálással simán 25 évet lehetne verni a piramisépítők munkaidejére. Hidd el, ha akarnánk akkor ez ma gond nélkül menne.

Részletes leírás és emelési táblázat:

[link]

A tudománynak jelenleg az a határozott álláspontja, hogy emberek építették. Abban, hogy hogyan, több lehetséges teória is van. Néhány hibás is létezik, ezek számítási tévedések miatt hibásak. A tudomány azért nem egyértelmű ebben, mert több módszert is el tud képzelni, de az akkoriak nem írták ezt egyértelműen le, ezért nincs ismeret a döntéshez.

A nagy súlyok felviteli technikáját te lehet, hogy nem ismered, pedig korabeli rajzok is vannak róla. Sok lehetőség van. Egyetlen egyet megemlítek. A kő fekszik valahol. Alá lehet ásni, hogy például fatörzset tegyünk alája. Sokat. És a görgő mozgással - kellően sok ember - alkalmas méretű lejtőn 100 tonnát is simán elhúz. Számolgass, gördülési ellenállások, erő, erőkar ismeretek kellenek hozzá, középiskolai fizika és kis idő.

Igen, a Níluson lehet úsztatni tutajjal, felhajtóerőt kell számolni hozzá. Mi számolunk gyorsan, ők próbálgattak lassan, idejük volt.

A faragást illetően: ha van egy irdatlan szikla, és egy picike kalapácsod, a sziklából lehet port csinálni. Ki lehet számolni, hányszor kell a sziklára ütni, hogy repedjen, hányszor a daraborra, hogy porrá legyenek. Kicsit sok idő, de vegyünk nagyobb kalapácsot, célszerszámot (éket), sok embert. Mindjárt reálisabb idő jön ki.

Egyszóval nekünk némi fizikai ismeret és kevés számolás, hogy igazoljuk, "elvileg" lehetséges-e. És sokan kiszámolták: lehetséges! Csak gondolkodni tudó emberek több (kiszámított és működő) ötlettel is előálltak, választani közülük viszont csak a fáraók tudnának (meg a munkavégzők).

Kérdező!

Konkrét tervrajzok, vázlatok maradtak a piramisokban. Nem kell hinni.

Banditos! Rossz helyről szerzed az információt.

Ez a " nem tudná egy daru sem felemelni " duma nagyon régi, és már akkor sem volt igaz, mikor kitalálták.

Ez a Demag iker 3200 tonnát emel:

[link]