Egy bolygó felszínének két pontját a közepén keresztül egy 100m átmérőjű alagút köti össze. Az égitest gravitációs erejének határáról egy test indul a bolygó felé és belezuhan az alagútba. Hogy alakul a mozgása, sebessége ill. a rá ható gravitáció?

Nincs az égitestek gravitációs mezejének határa, szóval onnan biztos nem tud indulni.

Amúgy ki tud és ki is fog jönni a másik oldalon, akkor nem jönne, ha a felszínről indítanánk.

Elvileg kijonne, ha a bolygo nem forogna. De mivel forog, az alagut elfordul az eses iranyabol, igy az alagutban zuhano test minduntalan neki fog utodni az alagut falanak, ezaltal fekezodik, igy nem er ki a tuloldalon.

Kiveve, ha az alagut vonala egybeesik a bolygo forgastengelyevel.

1. Nincs olyan, hogy "gravitációs erő határa". A végtelenből kéne indulnia a testnek.

2. A tömegközéppontig gyorsulna, utána lassulna.

3. Ha homogén testnek veszed a Földet, akkor a sötétzöld görbe, ha lineárisan növekedne a Föld sűrűsége a közepe felé, akkor a világoszöld, a valós Földnek pedig közelítőleg a kék görbe írja le a testre ható gravitációt.

[link]

A The Universe című általános iskolás szintű érdességek szánt gyenge tudományos sorozat egyik részében credit express címen említenek ilyet, míg az elmélet megjelenik a Total Recall, Az Emlékmás remake-jében egy Angliát Ausztráliával összekötő gravity express vonat formájában.

A csupán érdekességnek szánt ismeretterjesztő sorozat szerint a Föld felszín bármely két pontja között, ha nem volnának ellenállások,mint közegellenállás, súrlódás, akkor 42 perc alatt bármi éppen elérné a túloldalt.

Kétséges, hogy középig, pontosabban félútig (az nem feltétlen középen lenne) gyorsulna, mivel már negyedúton is volna visszahúzó erőt kifejtő tömeg is.

Az elmélet szerintem jelentős pontja az, hogy bármely útvonal, bármely két pont esetén a Föld felszínén mindig 42 perc volna az út.

> Kétséges, hogy középig, pontosabban félútig (az nem feltétlen középen lenne) gyorsulna, mivel már negyedúton is volna visszahúzó erőt kifejtő tömeg is.

Fejt ki, fejt ki, de gyengét.

> Az elmélet szerintem jelentős pontja az, hogy bármely útvonal, bármely két pont esetén a Föld felszínén mindig 42 perc volna az út.

Ez meg nem igaz.

Honnan a megállapítás, hogy nem igaz?

Misétekéhez

Kísérletet tudtommal nem áll módunkban elvégezni, de majd talán Elon Musk csinál egy hyperloop gravity express-t vákuum alagútban a légellenállást kiküszöbölendő és maglev síneken a súrlódást kiküszöbölendő :)

Ha a Föld felszínén konstans sebességgel halad a valami, akkor s út megtételéhez

t = s/v

idő szükséges, és nem konstans 42 perc.

Több ok miatt lehetetlen keresztülfúrni a Földet, elsősorban azért, mert a Föld külső magja folyékony.

A belső mag extrém nyomáson van és a sűrűsége is nagy, 14 g/cm³.

A Földkéreg 2,5-3 g/cm³

Pontosan nem tudni, miből áll, lehetséges, hogy hasonló nagy sűrűségű anyagokból, mint irídium, arany, platina, de az is lehetséges, hogy fémes szerkezetű hidrogén, különböző elméletek vannak, de annyi bizonyos, hogy nem tűnik jó ötletnek megfúrni és így lecsökkenteni a nyomást a Föld közepében.

Az a gondolat, hogy a Földfelszín alá hatoló test visszahúzó erőt szenved, az valós és ahogy egyre lejjebb hatol, ez a visszahúzó erő egyre nő, de amint túlhalad a középponton, akkor a visszahúzó erő mellett ugyanúgy egy kifelé ható húzóerő is tapasztalható,így hát ez a két hatás végeredményben kiegyenlíti egymást, ha ugye in theoritice mégis elképzeljük a bolygó átfúrását.

Nem tudni viszont a középpontban mekkora a gravitáció eredője, lehetséges, hogy nulla, hiszen amint haladunk egyre lejjebb, a gravitáció egyre csökken, majd a középponttól továbbhaladva nullától növekszik, de ez ugyanaz, másképpen megfogalmazva.