A bolygók mozgásának számításakor nem kell azt is figyelembe venni, hogy a gravitációs hatásuk mennyi idő alatt ér el a többihez?
válasza:Elvben figyelembe kellene venni. De mivel a bolygók keringési sebessége nagyon kicsi a fénysebességhez képest, néhány óra alatt ez csak elenyésző helyzeteltérést fog okozni.
Például a Föld keringési sebessége 108000 km/h, vagyis egy óra alatt ennyivel "megy arrébb" a Föld. A Mars-Föld távolság (közeli helyzetben) kb 150 millió km, a Szaturnusz távolsága pedig 1,42 milliárd km.
Tekintve, hogy a fény a Mars-Föld távolságot néhány perc, a Szaturnusz-Föld távolságot néhány óra alatt megteszi, a távolságokhoz képest elhanyagolható a Föld (vagy éppen a másik bolygó) helyzetének megváltozása.
válasza:De.
Miért ne kene?
Amúgy jelenlegi tudásunk alapján, a gravitációs hullámok fenysebesseggel haladnak, szóval onnan hat, ahol látod.
#1 Köszönöm.
#2, "onnan hat, ahol látod"
Igen, de nem ott van. Ha pl. egy bolygónak három másik bolygóra kifejtett hatását nézzük, akkor három különböző helyről fog hatni egy adott pillanatban, attól függően, honnan nézzük.
Például ha a Földet nézzük a Jupiterről, Szaturnuszról és Uránuszról, akkor három különböző helyen lesz adott pillanatban. (Tudom, bekavar az egyidejűség relativitása, de azért mégis.. :))
válasza:A bolygók vonzása eleve csak a pontosabb feladatoknál érdekes, mivel a Nap hatása legtöbbször sokkal erősebb.
Természetesen számolni kell a terjedési idővel is, ha már ennyire pontos a feladat.
válasza:"Igen, de nem ott van. "
- És ez nem számít semmit sem, mert onnan hat ahol látod, és nem onnan ahol pillanatnyilag van.
A forrás fénye és a gravitációja egyszerre indul és egyszerre is érkezik meg.
Az sem számít hogy már máshol van a gravitációt eredetileg kibocsájtó objektum, mert a "megfigyelő" saját szempontjából arrafelé vonzódik ahonnan a gravitáció megérkezik hozzá!
Meg azért sem számít mert az újabb pozíciójában sem lesz már ott amikor onnan "vonzza" a megfigyelőt.
Szóval ahogy látod haladni a bolygót onnan is vonz és ez a vonzás is ugyanúgy halad mint a látvány.
Az hogy a valós pozíciója milyen az nem szól ebbe bele.
Más szemléletesebb példa:
Az egész galaxisunk zuhan a 2 millió évvel ezelőtti Androméda galaxis felé. Nem a jelen pillanatban valahol lévő felé, hanem a 2 millió évvel ezelőtti felé zuhanunk!
2 millió év múlva fogunk zuhanni a felé a pozíció felé ahol most van, de nem tudjuk hogy az hol van mert semmi információ nincs róla, semmi fény vagy sugárzás sem ért még ide majd csak 2 millió év múlva!
#5, Akkor ez azt jelenti, hogy a bolygópozíciók, amiket számítunk, az a távolságtól függő látszólagos helyük? És amikor két bolygó egymásra hat, akkor is vehetjük azokat a pozíciókat, amiket a Földről látunk? Mert egymáshoz képest nem ott vannak.
Például a Jupiter hatása a Szaturnuszra, ott a Földről látszó pozíciójukkal számolunk, de az is valós eredményt ad? Csak a hasamra ütök, mondjuk az egyik 5 órával ezelőtti, és a másik 6 órával ezelőtti helyzetével számolunk. (Ha nagyon precíz eredményt akarunk kapni.)
válasza:Nem, ilyenkor egymáshoz képest kell számolni.
Veheted úgy, mint amikor 2 követ a tóba dobsz, és arra vagy kíváncsi, hogy mikor rázzák meg az egyiket a másiknak a hullámai. Itt nem a megfigyelő számít.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!