Mik a legnagyobb tudományos mellélövések, amikről kiderült, hogy hibás, vissza kellett vonni, stb?

Például, hogy a genetikai információt a fehérjék hordozzák, pedig az Avery-MacLeod-McCarty kísérlet egyértelműen bizonyította már 1944-ben, hogy a DNS-ben tárolódik az információ, mégis majdnem egy évtized telt el, mire széles körben elfogadták az igazságot.

Egyébként a Nobel-díj indoklásokban számos ilyen tudományos "mellélövés" cáfolata olvasható, bár Avery nem kapta meg a díjat, ami a tudományos igazságszolgáltatás egyik baklövése.

@1: A többiről nem tudok nyilatkozni, de olyat a tudomány soha nem állított, hogy levegőnél nehezebb tárgy nem képes a repülésre. Ha csak kicsit is belegondolsz, erre magad is rájöhetsz: valószínűleg régebben is láttak már az emberek madarakat, amik elég feltűnően nem könnyebbek a levegőnél, mindig is tudták tehát, hogy nem kell ahhoz a levegőnél könnyebbnek lenni, hogy valami repüljön.

Valami tudós - talán lord Kelvin - mondta, hogy levegőnél nehezebb tárgyak nem repülhetnek, csak épp a kor technikai színvonalán a gyakorlatban is megépíthető szerkezetekről beszélt, és igaza is volt, akkoriban ilyesmit nem tudtak volna építeni. Aztán kicsit elferdült ez a történet az idők során.

És azt honnan tudjuk, hogy amit mai tudósaink - és így mi is - gondolunk az biztosan úgy van?

Lehet 200 év múlva ugyanúgy mondják, majd mint ti itt, hogy bezzeg 1990-ben azt gondolták, hogy az oxigén szükséges az égéshez.. Bármi kiderülhet..

@5: Azt sem mondta soha a tudomány, hogy kell oxigén az égéshez :) Ezt maximum az általános iskolai természetismeret tanár mondhatta neked.

Az égéshez valami erős oxidáló ágens kell. Erre a legtipikusabb jelölt valóban az oxigén, de bőven nem az egyetlen. Pl teszem azt, naszcensz klór, vagy fluor is remek erre.

Te csak ne nevezz naszcens klórral való reakciókat égésnek :)

"1.3.2 Az égés feltételei

Az égés csak akkor indulhat meg és maradhat fenn, ha éghető anyag, a levegő megfelelő

mennyiségű oxigénje (vagy más oxidáló anyag van jelen), valamint az égés megindulásához

szükséges gyulladási hőmérséklet egy időben és egy térben megtalálható. Az égési

feltételek ezek szerint a következők:

– éghető anyag,

– égéshez szükséges oxigénmennyiség,

– megfelelő hőmérséklet,

– a három feltétel egy időben és egy térben való megléte.

Azért, hogy az égés folyamatát jobban megértsük, a továbbiakban részleteiben is

áttekintjük a fenti feltételeket. "

Dr. Restás Ágoston

Égés- és tűzoltáselmélet

@7: Ezt biztos elolvastad? :D

"a levegő megfelelő mennyiségű oxigénje (vagy más oxidáló anyag van jelen)"

ismételten:

"vagy más oxidáló anyag"

Értem én, hogy utána ezt a zárójeles részr már nem tette oda az oxigén minden egyes említésénél, de szerintem elsőre is érthető ;)

Ez a kérdés egy kicsit nehezen értelmezhető. A tudomány minden eredménye hozzátesz a tudományhoz. Az is, ami zsákutcába vezet. Sőt sokszor végig kellett járni a zsákutcába torkolló utat, hogy lássuk, hogy zsákutca, és ezáltal megleljük a helyes utat.

Pl. a newtoni fizikában is van valamiféle relativitáselmélet jelleg. A sebesség a newtoni fizikában sem egy abszolút tulajdonság, egy adott viszonyítási rendszerhez mérten lehet csak értelmezni. Csakhogy megjelent több helyen is egy olyan sebesség, ami viszonyítási rendszertől függetlenül értelmezendő volt. Az egyik az elektromágneses kölcsönhatás leírásánál jelent meg, a másikat meg kísérletek során mérték meg, ez pedig a fénysebesség. Oké, a fény vákuumban fénysebességgel terjed. De mihez képest? Ekkor jött elő egy előtte már elvetett, de újra előásott elképzelés, egy abszolút viszonyítási rendszer. Megszületett az éter elmélete, ami egy olyan anyagszerű valami, ami semmivel nem lép kölcsönhatásba, de a fény ehhez az éterhez képest terjed fénysebességgel. Joggal merült fel a kérdés, hogy akkor mi – a Föld – milyen sebességgel haladunk ehhez az éterhez képest. Ennek a megmérését célozta meg a Michelson–Morley-kísérlet, ami negatív eredménnyel zárult, az éter elméletét elvetették, és helyette megszületett Einstein speciális relativitáselmélete.

Zsákutca ez? Mellélövés? Nehéz annak nevezni, mert ezt az utat be kellett járni ahhoz, hogy eljussunk a relativitáselméletig.

Számos paradigma, elképzelés, tudományos eredmény volt a történelem során, ami az adott kor tudományának színvonalán teljesen elfogadható volt, de később új ismeretek birtokában tarthatatlanná vált. Az ősrobbanás elméletéig évszázadokig volt teljesen elfogadott és a tudományos módszertannak teljesen megfelelő világkép az, hogy a világegyetem végtelen kiterjedésű, végtelen ideje létezik és végtelen ideig létezni is fog abban az állapotában, ahogy ma is. Mellélövés? Nem, csak a tudomány akkor és ott eddig jutott el.

De vehetünk egy átfogóbb kérdéskört. A hermetikus tudományok – amit ma már nem tartunk tudománynak – egyik alapvetése volt az, hogy „ahogy fent, úgy lent”. Ebből született meg az asztrológia, vagy az alkímia is. Az emberi intelligencia egyik fontos tényezője a mintafelismerés, ez az akkori világképben teljesen tudományosnak volt tekinthető. Az ókorban írta felül ezt az az elképzelés, hogy a földi és az égi fizikát más törvények írják le. Ez megint csak fizika, megtapasztalásokból levont következtetés. A csillagok, bolygók ha nem is statikusak, de stacionáriusak, nem változnak, nem tűnnek el, nem állnak meg. A földön meg elgurítasz egy golyót, megáll. Ami él, idővel meghal, a dolgok elkopnak, elrohadnak, stb… Teljesen logikus a következtetés, hogy más törvények működnek a földön, mint az égben. Újabb eredmény volt az, hogy rájöttünk, hogy az égi és a földi fizikát ugyanazok a törvények írják le, és amitől merőben különbözőnek tűnnek, azok nem a törvények maguk, hanem az eltérő környezet. A földön van súrlódás, közeg, a bolygók pályáján nincs. De a törvények azonosak.

Ennek tükrében nehéz azt mondani, hogy a tudomány fejlődésének egy-egy szakaszában felállított elmélet, modell, elképzelés hibás lett volna, még ha az újabb ismereteink aztán felül is írták ezeket, és ma egészen más, jóval pontosabb, átfogóbb, és igen, a régieknek akár teljesen ellentmondó modelljeink, elméleteink vannak. Az adott kor adott tudományos eredményeiből akkor és ott az volt a helyes, logikus elképzelés.