A világegyetem tágulása miért nem mutatkozik meg a galaxisokban, vagy a Naprendszerben?

A csillagok tömege változik, ezért változik a gravitációjuk, ezért változnak a pályák, amiken a körülötte kerigő égitestek haladnak. Általában csak nagyon kicsit, de változnak. Viszont ennek a világon semmi köze a tér tágulásához, az ezt nem befolyásolja. Ezek a pályák pont ugyanúgy változnának akkor is, ha nem tágulna a világegyetem.

A rézdrót, ha megcsavarodik, a hozzá rögzített kavicsok helyzetét megváltoztatja akkor is, ha nyújtják alattuk a gumiszallagot, meg akkor is, ha nem. És pont ugyanúgy.

A tér tágulásának mértéke kb. 70 km/s/Mpc körül van, vagyis egy 3,6 millió fényéves távolságon kb. másodpercenként 70 km-rel nyúlik meg a tér.

Ha ezt visszaosztod, akkor kijön belőle, hogy egy fényév távolságon ez másodpercenként 2 cm-es nyúlást jelent. Ha még jobban visszaosztod, akkor kiderül belőle, hogy a Hold a Földtől a tér nyúlásának következtében minden másodpercben kb. 50 attométerrel (nanométer milliomod része) kerül távolabb, vagyis durván egy év alatt távolodik emiatt durván kb. egy mikrométernyit. Hát, ugye, ez nem túl jelentős távolodás.

Na most, egyrészt, hogy ennek galaktikus viszonylatban bármi jelentősége is legyen, kellene hozzá sok-sok ezermilliárd év, ehhez képest a Naprendszer néhány évmilliárd múlva kihuny.

Másrészt, a tér nyúlásának csak ott van hatása, ahol más erők nem nyomják el ezt a hatást, más erők miatt nem vész bele a "háttérzajba". Itt a Naprendszerben a Nap és az őt körülvevő égitestek annyira sűrűn vannak, gravitációs vonzásuk olyan erős, hogy sok-sok nagyságrenddel nagyobb, mint ez a tágulási mérték. És akkor még csak a leggyengébb erőről, a gravitációs erőről volt szó, ehhez képest a több mint 30 nagyságrenddel erősebb, a molekulákat összetartó elektromágneses erőről (meg a többiről) még szó sem esett.

Tehát igen, valóban van némi hatása a tér tágulásának a Naprendszerünkre, de ez ilyen pici léptékben még annyira sem számottevő, mintha tüdőből akarnád elfújni a Jupiter Vörös Szemét.