FIZIKUSOK, Csillagászok! Mi a gravitációnak a lehetséges legnagyobb nagysága? Azaz mi a maximuma, a legszélsőségesebb esetben (pl. szésőségesen agresszív fekete lyuk) lehetséges szélsőértéke?

A feketelyuk tömegközéppontjában elméletileg végtelen erők léphetnej fel, vagy más értelmesésben végtelen torzult téridő, szingularitás keletkezik.

Lehet a hagyokányos téridő szövetét már nem lehet értelmezni ott.

A lényeg nincs top szélsőértéke.

Itt szerintem neked fogalmi zavaraid vannak.

Einstein óta a elfogadott elmélet, hogy a gravitáció nem egy klasszikus erő, mint a mágnesesség, hanem a téridő torzulása.

Megint a gumiasztalt hozom. Ott sincs semmiféle tömegvonzás, egyszerűen a gumiasztal megnyúlik lefelé, ha rádobsz egy vasgolyót, és a kis vasgolyó elkezd felé szabadesni és spirál pályán halad.

3D-ben persze nehezebb elképzelni a tér torzulásait.

Egy feketelyuk belsejében bármi lehet, leginkább fogalmunk nincs erről. Annyi szent, hogy borzasztóan erős gravitációs hatás annyira meggyűri a teret, hogy a fény az állandó sebességével sem tudja elhagyni, (pl a fekelyuk közelében a hatalmas gravitáció lelassítja a fényt, látszólag. Holott a fény időben lassul csak le. Maga az idő lassul le 0-hoz közelítve.

Ja és nagyon figyeljetek az alaposságra.

A mondat elejére nem emléksszen az okossáfrac jogy elmentem bekúri

#6 Úgy lám, sikerült :D

Kérdező, valószínűleg nincsenek végtelen értékek egy fekete lyuk eseményhorizontján vagy azon belül sem. Csak a jelenleg ismert matematikai formulák eredményei tartanak a végtelenbe, ha az általunk ismert értékeket próbáljuk behelyettesíteni az egyenletekbe. De ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezek a végtelen értékek valósak lennének, reális eredményekként jelennének meg a csillagászati számításokban. Én valószínűbbnek tartom azt, hogy csupán a jelenleg ismert matematikai formulákkal nem lehet leírni kellő mértékben a fekete lyukak belsejére vonatkozó körülményeket, másképpen fogalmazva nem vagyunk birtokában azoknak a matematikai követelményeknek, egyenleteknek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy helyes, valós eredményeket kapjunk egy fekete lyuk belsejében történő dolgok leírása során.

Ezzel pedig nem csak én vagyok így, hanem a világ kutatóinak jelentős része is. Épp ezért ezt már évtizedek óta kutatják, ez lenne a Nagy Egyesített Elmélet, amely képes lenne egy egyenletbe foglalni a makrovilág és a kvantumvilág leírása során használatos egyenleteket (vagyis képes összekötni a relativitáselméletet a kvantumelmélettel). Ennek hiányában a jelenlegi matematikai apparát két korlát közé van szorítva mind térben, mind időben: az Ősrobbanás pillanatától a fekete lyukak eseményhorizontjáig. Ami e kettő között van, annak leírására alkalmas az ember által eddig elért és megismert matematikai szint, de ami ezeken túl van, arról jelenleg nincs ember, aki bármi érdemlegeset vagy biztosat is tudna mondani.

Annyit mindenesetre lehet mondani, hogy ha az általunk ismert, belátható méretű univerzumunkban fellelhető részecskék egy tömegben lennének, akkor annak mekkora lenne az eseményhorizontja. Nem tudom a pontos értéket, de így tippre kb. néhány vagy néhányszor tíz fényév lehet. De ez sem a gravitáció "lehetséges legnagyobb nagysága", hanem csak az általunk belátható univerzum méreteire vonatkozik.

Maga a gravitáció értéke elméletben valóban a végtelenhez közelíthet, hiszen jelenleg semmi olyan hatást vagy jelenséget nem ismerünk, amely egy idő után meggátolná a gravitáció további növekedését, ha pl. további anyagot tudna magába vonzani egy akármekkora nagy fekete lyuk.

Nem írom le ismét, de vedd úgy kérdező, hogy a #7 választ adtam én is.

Még annyit. Az ember valóságos megfigyelése mindig konkrét és ezért véges. Az is, amit megfigyel. De az ember a kíváncsisága kielégítésére szeret modelleket alkotni, ami valójában egyfajta általánosítás, tehát egy következő megfigyeléstől már eleve várok egyfajta eredményt. Aztán ha jó a modellem, bejön ha rossz, nem jön be. Viszont finomíthatok a modellemen.

És mi a modell? Egy matematikai egyenlet, vagy egyenletrendszer, függvények, képetek. Itt lehetségesek végtelenek. Csakhogy van még egy fontos fogalom, amit figyelembe kell venni. A függvényeknek, képleteknek van értelmezési tartományuk. Nem mindenütt, nem mindenre használhatók. Amikor köznapi nyelven azt mondjuk, például a fekete lyuk belsejében a gravitáció a végtelen felé tart, akkor ezt a modellre értjük. Hogy lehet ilyen is. De hogy be is következik-e, azaz kimértük és ezt találtuk, az egy teljesen más kérdés. Erre a válasz: nem mértük ki és nincs ilyen eredmény. Csak (joggal) feltételezzük, hogy az eddigi véges mérésünk után lesz majd egy olyan mérés, ami nagyobb eredményt ad, mint az eddigi legnagyobb. Ezt a jelenséget nevezzük úgy a matematikában, hogy "végtelenhez tart".

A legújabb elméletek szerint a fekete lyuk középpontjában egy Planck-méretű golyó van 3 húrból, és erre tapad rá a többi húr.

Mivel azonban ez már véges távolságot jelent, ezért a gravitáció NEM végtelen itt sem.