Lehetséges megbocsájtani gyerekverő, terrorizáló, agresszív szülőknek?

Így jártak, most már jó lennél.

Úgy is csak azért lennének most már kedvesek veled, mert szarban vannak, ha reagálsz elkezdődik az érzelmi zsarolás, amivel ki fogod nyalni.

Szarjál a fejükre.

Teljesen érthető a tetted a számomra!

Én anno egy nagyon rossz kapcsolatba menekültem el otthonról és ebben is tűrtem a verést,megalázást.

Az apám évekig nem beszélt velem,mert elmertem jönni otthonról,amikor nagyon nagy szükség lett volna rám.

3-an vagyunk testvérek és anya nélkül nőttünk fel.

Legidősebb lány révén én láttam el a háztartást teljes mértékben.

Apámnak voltam kapcsolatai,de egy sem volt normális!

Szóval elvárás volt bőven ,mert vezető beosztásban dolgozott,aztán nehogy már a főnök kölkei ne hozzák a maximumot.Én nagyon megtörtem lelkileg,és a testvéreim is ki igy-ki úgy de hordozza a hátán a múlt sérüléseit!

Mostanra már nálunk is változott a helyzet,ő egyedül maradt ,mi mindhárman családot alapitottunk.

Én 10-ből 1-szer veszem fel neki a telefont,akkor is csak a lelkiismeretem miatt,mert,hogy az apám.De legtöbbször pár szó és ordítunk egymással sajnos.

Én nem tudom neki elfelejteni a múltat..bár a gyerekemet nem fogom tőle tiltani..igaz nem is kell mert mióta megszületett max 8-szor látta!

De sokszor megsajnálom ,hogy magányossá tette az életét!

Ha majd elég erős leszel, és elszáll a dühöd, akkor majd meg tudsz bocsájtani.

Szerintem nem miattuk, magad miatt kellene megbocsájtani, mert az lelki békét hoz. Sajnálhatod is őket, azért mert ilyen gonoszok. Az a helyzet,hogy ez most még nálad a bosszú. Ha már le tudod szarni, akkor fogsz lelkileg rendbe jönni. Persze, ha neked úgy könnyebb ne találkozz velük többet.

Kérdező, nálunk azért ennyire nem volt elszállt a helyzet, de én sem állok szóba anyámékkal 2 évtizede.

Mindamellett azt gondolom, hogy megbocsájthatatlan bűn NINCS, de ahhoz, hogy erre sor kerülhessen, ahhoz alapfeltétel, hogy az illető belássa a bűnét, őszintén megbánja, és törekedjen annak a helyrehozatalára. Amíg ez nem áll fenn, addig szó sem lehet semmiféle megbocsájtásról, akarhattak akármennyire jót anno, és lehetnek akármilyen megtörtek és rászorulók most.

Másfelől szerintem pont, hogy célszerű példát statuálni a jelen kor szülői számára, akik esetleg hasonló magatartást látnak kívánatosnak vagy folytatnak, hogy ez hova vezet, és időben elgondolkodjanak, és abbahagyják a saját fejük szerinti "csak jót akarást"...

"alapfeltétel, hogy az illető belássa a bűnét, őszintén megbánja, és törekedjen annak a helyrehozatalára"

Valóban. A megbocsátás akkor kerül sorra, amikor azt KÉRIK.

Ezután kezdődhet az a lelki folyamat Benned, aminek az eredménye a megbocsátás.

Amíg ez nincs, addig puszta önvédelemből vagy távol a szüleidtől.

És kötelességed is magaddal szemben.

"pont, hogy célszerű példát statuálni a jelen kor szülői számára"

Ma már ez bűncselekmény, szóval nem szükséges...

Elég csak kihívni a rendőrséget.