Nem vagyok nagyin jartas a temaban, nagyon sok filmet es dokumentum filmet neztem ezzel kapcsolatban es erdekel, de igy lajikus felfogassal amit tudok rola, hogy az anyag at tud alakulni energiava, de a fekete lyukba ha barmi bele megy teljesen mindegy milyen tomegu, az nem alakulhat at energiava mert akkor nem none a tomege a fekete lyuknak, viszont ha nem alakul at, akkor hova tunik? Ertem hogy nagy lyukat ut a terbe, de ez is veges gondolom, mert ha egy relative kisebb fekete lyuk magaba huzz egy nagyon nagy csillagot az "osszepreselodik" de ebbol peldaul mennyit tudna magaba szivni?
Ott van az anyag egy nagyon (végtelenül) kicsiny pontban. Amikor a gravitáció minden más kölcsönhatásnál erősebbé válik, akkor nincs ami gátat szabna az összehúzódásnak. Ha ekkor az anyag sűrűsége végtelen naggyá tud válni, akkor a kiterjedése lehet végtelenül kicsi.
2018. ápr. 27. 20:56
Hasznos számodra ez a válasz?
2/10 anonim válasza:
Átkerül egy másik világegyetembe. Egy harmadikból pedig hozzánk a fehérlyukon keresztül. Kölcsönös energiacsere.
Körfolyamat, mint minden másnál. Ez egy természetes folyamat. Röviden.
2018. ápr. 27. 20:57
Hasznos számodra ez a válasz?
3/10 anonim válasza:
Röviden: nem tudjuk. Annyi tudunk, hogy a tömegét valóban megtartja az anyag, de hogy milyen formában van jelen, az még nyitott kérdés. Felső tömeghatárt sem ismerünk.
2018. ápr. 28. 00:57
Hasznos számodra ez a válasz?
4/10 anonim válasza:
Az energiának is van tömege, valójában ez a két szó ugyanazt jelenti, csak egy szorzószám köztük a különbség.
Szóval ha a fekete lyukban az anyag netán "energiává alakulna", akkor egy grammal se csökkenne a tömege.
2018. ápr. 28. 01:48
Hasznos számodra ez a válasz?
5/10 anonim válasza:
Energiává alakul.
2018. ápr. 28. 14:32
Hasznos számodra ez a válasz?
6/10 anonim válasza:
Bocs nem olvastam el a válaszokat.
2018. ápr. 28. 14:33
Hasznos számodra ez a válasz?
7/10 anonim válasza:
Sokan tévedésben vannak. Nem kell feltétlenül nagyon sűrűnek lenni az anyagnak hogy fekete lyuk legyen belőle. A definíció szerint akkor válik egy test fekete lyukká, amikor a gravitációja akkora, hogy a felszínén a szökési sebesség meghaladja a fénysebességet. Elméletileg akár víz sűrűségből is lehet fekete lyukat csinálni, ha elég nagy a tömeg, vagyis a méret. Az anyag minden valószínűség szerint nagyrészt benne kell hogy maradjon a fekete lyukban, mivel a bezabált anyag gravitációját érzékeljük. Ajánlom Dávid Gyula előadásait ha érdekel a téma.
2018. ápr. 28. 21:45
Hasznos számodra ez a válasz?
8/10 anonim válasza:
Kérdező: az energiának is van tömege!
Pont annyi, mint az anyagnak.
Úgyhogy észre se vennéd, ha átalakul.
Amúgy a töltése is megmarad, és minden más is, ami általában nem tűnik el.
A legújabb elméletek szerint nem végtelenül kicsi, hanem Planck-méretű gömb, és az anyag húrok formájában van ott jelen (ezek a legkisebb részecskék, amelyeket ismerünk).
Maguk a húrok 2 dimenziósak, nem foglalnak helyet.
2018. ápr. 28. 23:29
Hasznos számodra ez a válasz?
9/10 anonim válasza:
"Elméletileg akár víz sűrűségből is lehet fekete lyukat csinálni, ha elég nagy a tömeg, vagyis a méret"
A gond az, hogy a méret növekedésével a felszín is távolodik a tömegközépponttól. Fekete lyuk akkor tud létrejönni, hogy egy objektum elég kis térrészre zsugorodik ahhoz, hogy a teljes tömege egy adott sugarú gömbfelület mögött legyen, vagyis ha elég kicsivé tud válni és ezáltal elég nagy tud lenni a felszíni gravitáció. Ilyen szempontból nincs is tömeghez kötve, akár a Föld is képezhetne fekete lyukat, csak önmagától nem fog tudni olyan kis méretűvé zsugorodni.
Amúgy egy fekete lyukban (szingularitásban) valószínűleg azért fér el akkora tömeg, mert látszólag a Pauli-elv érvényét veszti (ami a neutroncsillag stabilitását is adja), de valószínűbb, hogy a tömeg bozonok formájában van jelen, tehát hagyományos anyagot (fermionokat) már nem tartalmaz.
2018. ápr. 29. 07:15
Hasznos számodra ez a válasz?
10/10 anonim válasza:
A gravitáció csökkenése az 1/R2 szerint történik, ez alapján egy adott tömegközépponttól a fenti képlet alapján azt várná az ember hogy ha egy gömb kiterjedésű objektumon áll, akkor a gömbhéjon már csökkent gravitációt észlel a középponthoz képest. Matematikailag kimutatták, hogy a gravitáció a gömbhéjon a legnagyobb, mivel az alatta lévő teljes anyag gravitál. Ha van még anyag felettünk, az már nem számít bele a gravitációba. Ezek alapján pedig elképzelhető fizikailag víz sűrűségű fekete lyuk. Matematikailag pedig nincs értelme a nulla sugárnak, mert ha két pontszerű elemi részecske összeérne, akkor végtelenül nagy lenne a gravitáció R2=0. Persze ez könnyen kidumálható, hogy a valóságban még a legkisebb elemi részecskéknek is van fizikai kiterjedése, tehát a sugara nem nulla. Abban nem is vitáznék, hogy a jelenleg ismert fekete lyukak minden bizonnyal sűrűbbek a neutroncsillagnál, ahol a Pauli nyomás szab gátat a további sűrűsödésnek, mivel minden jel szerint a neutroncsillag fázis további gravitációs beszakadásából jönnek létre. Az pedig érzésre elfogadhatjuk hogyha egyszer már a gravitáció összenyomta az anyagot neutronanyaggá, mi a franctól hígulna vissza hogy kisebb legyen a sűrűsége. Az biztos hogy valami hipotetikus anyagforma van a fekete lyukban, amiről a legnagyobb koponyáknak sincs lila gőze hogy mi lehet, mert ott véget ér minden jelenlegi fizikánk. A kérdezőnek azt mondanám, hogy ha a feltett kérdésére valaki egzakt választ tudna adni, akkor soron kívül év közben fáradhatna a Nóbelért.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza: