Mégis mit jelent az, hogy c (celeritas) a négyzeten!?!?!?

"Itt figyeld az okosságot hapikám " m^2/s^2. ". Ez mégis milyen mértékegyseg?:dd"

Miért, mi a bajod vele? A fizikában minden kifejezhető a 7 alapegység adott szorzatával illetve hányadosával. Ha Ha elosztasz egy mértékegységet egy másikkal, akkor kapsz egy harmadikat. Mondjuk ha a távolságot elosztod a sebességgel, akkor méter/sec-ot kapsz. Ha egy mértékegységet a négyzetre emelsz, akkor is kapsz egy másikat. Mondjuk méter * méter = négyzetméter. Ezek miért szimpatikusak neked és a m^2/s^2 miért nem? Mert annak tudsz fizikai értelmet nyilvánítani? Ez esetben, mint ahogy az Einstein féle egyenelt is mutatja, a m^2 / s^2 az olyan dolog, ami tömeget vált át energiává, tehát a m^2/s^2 = J/kg.

Kis dimenzióanalzis: A helyzeti energia képlete E = m * g *h. A változók dimenziója: J = kg * m/s^2 * m

Átrendezve pont kijön, hogy J / kg = m^2/s^2.

Csak megerősíteni tudom hogy a fénysebesség nem növekszik ettől a négyzetre emeléstől mert az továbbra is c és nem c^2.

A kettő nem összehasonlítható!!!

Vagyis a m/s nem egyenlő m^2/s^2 -el!!!

Itt egy matematikai absztrakcióról, ha úgy tetszik egyenletrendezési megoldásról van szó. Ahol a mértékegységeknek van jelentősége és nem magának az "állandó" vagy változó értékének.

E=m*c^2 -> E [kg*m^2*s^-2] = m[kg] * (c[m/s])^2

Most tüntessük el az eredeti egységeket hogy jobban látható legyen mértékegység oldalról miről is van szó.

Ekkor így néz ki a dolog:

[kg*m^2*s^-2] = [kg] * [m/s]^2

Mit állít a képlet? Hogy a 2 oldal egyenlő?

Lássuk egyszerűsítsünk.

[kg*m^2*s^-2] = [kg] * [m/s] * [m/s] ->

[kg*m^2*s^-2] = [kg] * [m^2/s^2]

// s^-2 = 1/s^2 vagy másképpen egy példával:

1/(2^2) = 2^-2

Tehát rendezhetjük akár 2 féle képen is a képletünket.//

[kg*m^2*(1/s^2)] = [kg*m^2/s^2] ->

[kg*m^2/s^2] = [kg*m2/s^2]

Vagy másképpen:

[kg*m^2*s^-2] = [kg*m^2/s^2] ->

[kg*m^2*s^-2] = [kg*m^2*1/s^2] ->

[kg*m^2*s^-2] = [kg*m^2*s^-2]

Remélem így már érthetőbb hogy mire volt jó ott a négyzetre emelés!

Az hagyján, hogy a fénysebességet négyzetre emelték. De már a klasszikus fizikában is ott a gyorsulás, aminek a mértékegysége m/s². Hogy lehetne a másodpercet négyzetre emelni? Sőt bár ritkán használják, ott a rándulás, ami a gyorsulás változását – pontosabban a gyorsulás idő szerinti deriváltját – fejezi ki, aminek a mértékegysége meg m/s³. Mennyi idő is az a köbmásodperc?

Viccet félretéve, ha valaki elolvassa a speciális relativitáselméletet, akkor logikusan jön ki az E=mc² képlet. Ennek az interpretálása az, hogy tulajdonképpen a tömeg az energia egy megnyilvánulási formája, így ugyanúgy kifejezhető az energia mértékegységével. A c részben a mértékegységek egyeztetése miatt kell, részben meg a rosszul megválasztott mértékegységek miatt. A Planck-idő és Planck-hossz úgy függ össze, hogy a Planck-idő az az idő ami alatt a fény – vákuumban – pont egy Planck-hossz távolságot tesz meg. Így a fénysebesség 1 tₚ/lₚ-nek fog adódni, kvázi egy olyan konstanssá, ami elhagyható, ha a tömeget az energia mértékegységével fejezzük ki. Ilyen módon a képlet máris E=m képletre egyszerűsíthető, és máris nem kell semmit négyzetre emelni.

(((> „Látom páran elkezdtek beelőzni a mértékegységes példákkal miközben hosszan írtam. ;)”

Jó, hogy már az első oldalra írtam ilyeneket, hogy megmutassam, nincs értelme az összehasonlításnak, csak próbáltam nem elbonyolítani, hátha úgy könnyebben érthető… Nem volt az. Legközelebb én is a joule-lal, newtonnal és pascallal kezdem.)))