Melyik ér a túloldalra hamarabb?
Most lehet, hogy butaságot írok, kedves tanár úr.
A klasszikus harmonikus rezgőmozgás egyik jellemzője, hogy a nyugalmi helyzettől való kitérés egyenesen arányos a testre ható erővel (ld. pl. rugó). A gravitációs erő viszont négyzetesen arányos vele, legalábbis a felszín felett, csak alatta egyenesen.
A szeletet ki lehet hagyni, apósomnál vagyunk látogatóban. :D
Amúgy én is dq linkjéhez hasonló megfontolásokkal gondoltam végig, Kepler annyiból problémás, hogy az űrhajó esetén nem biztos, hogy pont a fél nagytengely végpontjában van a robot. Utána megpróbáltam valami perverziónál fogva meghatározni az időt mindkét esetben, de már jobban vagyok.
Magát a kérdést nem annyira vizsgaként, hanem kíváncsiságból adtam fel, vajon hányféle megközelítéssel fogok találkozni.
"A lyuk fölött lebeg egy robot, ami a lyukba ejt egy kavicsot"
1. Ha ez mondjuk a felszín magasságában értendő, akkor egyszerre érnek ugyanabba a vonalba, tehát amikor a kavics megjelenik a túlsó lyuknál, elvileg(!) akkor ér a lyuk fölé az űrhajó. Azért elvileg, mert az űrhajónak ehhez első kozmikus sebességgel kellene közvetlenül a felszín felett köröznie, nagyobb magasságban több idő kell neki.
Ha az űrhajóról ejtenénk le függőlegesen a kavicsot, az kicsit érdekesebb eset.
2. Ha a felszín felett indul a kavics, akkor gravitáció erő és a magasság fordított arányossága miatt több idő kellene a felszín eléréséhez, mint harmonikus rezgőmozgás esetén. Ebben az esetben az űrhajó hamarabb érne a túloldalra.
Szögezzük le azért, hogy forgás nélküli bolygóról van szó. Vagy sarkok közti lyuk és poláris űrhajó-pálya.
Mert ha nem, akkor a középponton áthaladó egyenes kavicspálya kényszerpálya kell hogy legyen.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!