A Holdon így működik a gravitáció, vagy itt másról van szó?

Csak a gravitációs erővel számolva minden test egy parabolapályát ír le. Hogy mennyi idő alatt esik vissza, az a gravitációs gyorsulástól, és a függőleges irányú kezdősebességétől függ. Az űrhajós részben előre rúgja a port, így annak kisebb függőleges irányú kezdősebessége, így gyorsabban visszaér.

A Földön más a helyzet, mert itt van légkör. A gravitáció minden testet ugyanakkora gyorsulással vonz, de a légkör egy ezzel ellentétes irányú, a test felületétől, alakjától függő erővel hat. A Földön egy vasgolyó gyorsabban esik le, mint egy tollpihe, vagy egy papírrepülőgép, mert ez utóbbiakat jobban „fékezi” a közeg. A Holdon a légkör elhanyagolható, ott a tollpihe, a papírrepülő is úgy esik le, mintha vasgolyó lenne. Itt a Földön a felhajtó erő, meg a közegellenállás miatt nem lényegtelen a test tömegének és felszínének aránya, vagy a test alakja. A port egy kisebb szél is felkapja, és akár percekig röpíti, viszont egy kalapácsot ugyanakkora szél nem fog felkapni. (Amúgy egy vákuumkamrában a Földön is úgy esik le egy tollpihe, vagy egy papírrepülő, mintha vasgolyó lenne.)

> 1:30-1:31 között pedig valamilyen fém huzal fénylik az űrhajós hátizsákja fölött?

A felvétel kellően rossz minőségű, hogy biztosat lehessen állítani, de nekem az nem fémhuzalnak tűnik, hanem mintha az űrhajós ruha manőverező fúvókája lenne. De mérget nem mernék venni rá.

A zászló éppen a fényforrás irányában van. Tehát árnyéka csak az élének lehet.

A holdon és a földön pontosan ugyanúgy esik vissza a homok, ha azonosak az egyéb körülmények. Egy nedves, tapadós homok (láb) esetén lassabban, mert később válik el a talptól. Egy száraz változat (a hold nagyon ilyen) esetén a homok azonnal leválik a talpról, miközben az embert a lendülete viszi még felfelé.

A gravitáció mindenütt ugyanúgy működik. A tömegektől és távolságtól függ, semmi egyébtől.

> Én nem látom, hogy a zászlórúdnak lenne árnyéka.

0. A felvétel nagyon rossz minőségű.

1. A zászló eléggé élével a Nap felé néz. Az árnyéka nagyon vékony.

2. Az árnyék sok ok miatt nem látszik. Például lehet, hogy egy gödörbe esik. (Néha az űrhajós árnyéka is vékonyabb lesz, bizonyos helyeken el is tűnik.) De lehet, hogy egyszerűen a környező felületről jövő fény kiégeti a filmet.

+1. Ha a Holdon, ha a sivatagban, ha egy műteremben készülne a felvétel, az árnyéknak ugyanúgy meg kellene lennie. Az, hogy nem látható a felvételen, a helyszíntől független ok.

> Az űrhajósoknak pedig egyből van a lábuktól árnyék.

1. Már ahol. 1:10 környékén a hátsó űrhajós árnyékának részletei el-eltűnnek.

+1. Újfent, ha a Holdon, ha műteremben készült a felvétel, attól még ugyanúgy van a dolgoknak árnyéka. Ha nem látszik, annak más oka van. (A felvétel rossz minőségű, bizonyára az MPEG tömörítés is eltűntet vonalakat, de itt már jobban látszik, hogy a felszín nem egyenletes, az árnyék jó része valószínű egy gödörbe esik, amit elfed egy jól megvilágított kiemelkedés.)

+1. Ez a fénykép is ezt támasztja alá: [link] Itt az űrhajósnál jól látszik, hogy a domborzat miatt az árnyékok elvékonyodnak, illetve eltűnnek. Az is látszik, hogy a zászló árnyéka pont egy gödörbe esik, a zászló árnyékától a képen balra van egy nagyobb hupli.

> Azonos körülmények között minden testre ugyan úgy kellenne hatnia a gravitációnak.

A gravitáció valóban ugyanúgy hat a testekre. Viszont a testekre nem csak a gravitáció hat. A Holdon sok más erőhatás nem éri. Viszont a Földön a levegőt nem lehet kihagyni a számításból. (Lásd papírrepülő. Arra is ugyanúgy hat a gravitáció, mint a vasgolyóra. Csak még hat rá egy erős felhajtóerő IS, ami kompenzálja a gravitációs erőt, ezért esik a Földön lassabban le egy papírrepülő, mint a vasgolyó.)

~ ~ ~

Homok: Látható a felvétel pocsék minősége ellenére, hogy por ott száll fel, ahol az űrhajós ugrás közben kvázi belerúg a homokba. Tehát nem rátapad a lábára a homok, hanem belerúg a homokba. A homok nem 90°-os sebességgel indul el, valószínű a kisebb erőhatás miatt kisebb sebességgel is. Innentől érdemes elővenni a fizika könyvet, megnézni a ferde hajítás részt, kicsit számolgatni.

> Több felvételen is vannak valami szálak fölöttük.

1. Látom az antennát. Addig rendben is van. Hogy függőleges irányban a másodlagos fényjelenségeket pontosan mi okozza, azt nem tudom. Lehet a rögzítés technológiájából fakadó technikai okok miatt ég ki ott a film. Lehet, valamiféle lens flare hatás. Lehet a polárszűrő okozza. Ezt így nehéz lenne megmondani.

+1. Tegyük fel, hogy műteremben vették fel a jelenetet. Az „űrhajósokat” drótkötéllel rögzítették. A drótkötél ugye kör keresztmetszetű, így akárhogy forgatod – hacsak nem hátulról világítják meg – ugyanúgy veri vissza a fényt. Ha nem kör keresztmetszetű, akkor is kell, hogy csavarodjon, bizonyos pontokon – ha az űrhajós nem forog és a fényforrás helyzete sem változik – ugyanúgy kell visszavernie a fényt. De nem folyamatosan látod a hipotetikus drótkötelet. Ezt maximum úgy lehet eltüntetni, hogy retusálják a képkockákról. Ha viszont annyira alaposak voltak, miért hagytak volna ki képkockákat? Ha én fake felvételekkel operálnék, akkor bizonyára ráállítanák vagy tíz embert, akik képkockáról képkockára ellenőriznék a filmet, nehogy valami árulkodó jelet hagyjak.

> Fogalmam sincs hogy volt-e Holdra szállás, de te sem tudhatod, mivel inkább politikai, mint tudományos célú volt.

Kétségtelen. Pont ezért ellenséges hatalmak, meg független hatalmak is folyamatosan követték a kommunikációt, illetve amíg lehetett a rakéta útját vizuálisan is. Ha nem a Hold irányából, nem a megfelelő távolságból jöttek volna a rádióadások, akkor arra elég gyorsan fény derült volna. Tehát a Holdig mindenképpen el kellett, hogy jussanak. Onnan bár további technikai problémát okoz maga a leszállás, de még mindig olcsóbb áthidalni ezeket, mint lefizetni, megvesztegetni pár ezer embert, hogy tartsák a szájukat. Mert pár ezer embernek tudnia kellett, hogy a felvételek nem valós idejűek.

Az egészet élőben közvetítették (már ameddig volt rá érdeklődés, mert az első holdraszállást egy világ nézte élőben, az utolsóra már a kutya sem volt kíváncsi). Élő adásban lejátszani egy korábbi holdra szállásról készült fake videót macerás. Egy csomó technikai probléma jöhet közben, megakad a film, rosszul időzítik a kérdéseket és válaszokat, stb… Sokkal könnyebb lett volna azt mondani, hogy hát a valós idejű képkommunikáció nem megoldható, mert…, mert…, mondjuk a napszél miatt. Vagy valami jó ürügyet lehetett volna találni rá. Minek hazárdírozni, ha ekkor a tétje van a dolognak.

> A politika pedig már nem egyszer hazudott a népének, világnak egy háború kirobbantása céljából.

Ez is kétségtelen, a holdraszállásnak nagyon komoly politikai tétje volt.

De egy hazugság fenntarthatósága nagyban függ attól, hány ember tud róla. Minél többen, annál kevesebb ideig tartható fenn a hazugság. A holdraszállás meghamisításához ezreket kellett volna beavatni. Ebből elég egyetlen kevésbé lojális, vagy nem elég jól megfizetett ember, vagy egy kettős ügynök, aki cáfolhatatlan bizonyítékot gyűjt be, és azt jó pénzért, névtelenségbe burkolózva eladja egy tévécsatornának, vagy meggyőződése miatt átadja egy ellenséges hatalomnak. (Mondom cáfolhatatlan bizonyítékot, nem ilyeneket, mint amilyenekkel a konteó gyárosok elő szoktak állni.) A viszonyok dinamikájáról sem szabad megfeledkezni. Lehet, hogy valaki az adott helyzetben lojális volt, de az USA-n belül állt át idővel a másik politikai oldalra, vagy egyszerűen csak összeveszett valakivel, vagy valamilyen oka támadt, hogy valakit besározzon. Neki is elég lehet ennyi, hogy lebuktassa a korábbi társait.

Egy ekkora összeesküvést egyszerűen képtelenség lett volna ennyi éven át titokban tartani, képtelenség, hogy ne kerültek volna elő cáfolhatatlan bizonyítékok az összeesküvésről.

~ ~ ~

> de a mérési eredményeiknek nem szabadna igaznak lenniük, amin GONDOLKODNI kellene, hogy miért van így. A hivatalos tudomány nem megcáfolja, hanem nem foglalkozik velük.

Én is ezt ajánlom: gondolkodni.

Élőben közvetítették a holdraszállást. Szerinted a szovjetek nem állítottak rá néhány tucat fizikust, akik azonnal jelezték volna, ha valami olyasmit látnak a felvételen, aminek „nem szabadna megtörténnie”? Valószínű hetekig elemezte egy raklap fizikus kockáról kockára a felvételeket. Ha találtak volna valamit, azonnal tele lett volna vele a keleti blokk összes sajtója. De „bizonyára” elsiklottak olyan részletek felett, ami számodra a középiskolai, vagy alapszintű egyetemi fizika tudásod alapján világos, érthető. Nem lehet, hogy ők esetleg jobban értenek a fizikához, hogy mi az, aminek „nem szabadna megtörténnie”?

6-os vagyok kérdező. Aszt mondon nem tudok felhozni épkézláb érveket?

A Holdon hagytak ott fényvisszaverő tükröket egy olcsóbb(ne 1000 forintba hondolkozz) lézelberendezéssel le tudod ellenőrízni hogy valóban ott vannak, és mivel azok ott vannak ez egyértelművé teszi hogy jártak a Holdon.