Megdőlni látszik az ősrobbanás elmélet?

Én csak ide írtam egy elméletet,amit tudományos dokumentum filmben láttam vmikor,mivel senki nem említette ezt az elméletet. Jó szóval nem húr-elmélet.

Szerintem ez az elmélet logikusabb mint a kérdésben szereplő.

Én csak véleményt írtam, szóval nem kell egyből lehurrogni :),de mint tudjuk ezek csak elméletek.

És nem tudok válaszolni a kérdésedre, mert én csak egy mezei válaszoló vagyok, nem tudós.

Csak kíváncsi voltam, hogy az általam látott elmélethez mit szóltok.

#54: Ezek legalább megválaszolható kételyek, nem sima pufogtatások, hogy a tudomány hányszor tévedett már meg semmiből minden stb.

"1 - Ha nem volt semmi csak egy rendkívűl sűrű valami, amire a pár mikrométertől pár méterig mondják a kiterjedését."

Nos, igen, itt van szórása a kalkulációk eredményének, ki milyen módszerrel mit hozott ki, nem tudjuk, hogy a teniszlabdányi vagy pár méteres az igaz.

"Hogyan lehet mérettel kapcsolatos kijelentéseket tenni, ha a világon ezen kívűl semmi sem volt?"

Attól még a mai mérhető méretekhez, a világegyetem jelenleg felmérhető méretéhez viszonyítva miért ne lehetne mértékegységes közelítést mondani?

"Hogy van értelme azt kijelenteni hogy egy kis térrészre volt összezsúfólva, ha azon kívűl semmi sem volt?"

A mi mai világegyetemünkhöz képest egy kis térrész, jelen értelemben szigorúan belülről nézve, eme viszonyítás semmiképpen sem valami olyasmihez képest értendő, ami kívül van, mert arról semmit nem tudunk. A mai világegyetemhez képest kis térrész.

"Hogyan lehet méterben kifejezni ennek a tartománynak a méretét, ha a relatívitáselmélet szerint az idő és a távolság a téridő tulajdonsága, rajta kívül nincs fizikai értelme."

Nincs is itt "kívülre" semmi utalás. Csakis a nulladik másodperc UTÁNI helyzetet tudjuk számítással közelíteni, bent, az akkor létrejött téridőn BELÜL.

Tény, hogy az ismeretterjesztő jellegű ilyen információkból ez nem egyértelmű, de az ősrobbanás elmélete nem beszél SEMMIRŐL, ami a mi téridőnkön KÍVÜL van.

Egyébként gyanítható, illetve esélyes hipotézis, hogy a rel. elmélet MA érvényes szabályai is az ősrobbanás utáni tágulás közben nyerték el a mai formájukat, vagyis ami ma fix, akkor még akár változó is lehetett, például a fénysebesség mint határsebesség értéke eltérhetett a maitól. Szóval óvatosan hivatkozzunk a rel. elméletre az ősrobbanás utáni első pillanatokban, mert fő csapásai tutira igazak voltak, de konstansai, mai tipikus következményei nem biztosan voltak azonosak akkor.

"Úgy kell elképzelni, hogy volt 2-3 m sűrű valami és rajta kívül a 4m után már az üresség volt a semmi ? Ha ez üresség és ide tágult, akkor mégsem lehetett a semmi."

A semmi elég képlékeny fogalom. Az ősrobbanás-elmélet szerint (továbbiakban hadd rövidítsem már ÓE-nek) a mi téridőnkön "kívül" nincs értelemzhető "kívül", hiszen világegyetemünkön belül van csupán tér és idő. A Kívül kérdését az ŐE nem vizsgálja, mert nincs semmi alapja hozzá, még hipotézisre való sincs. Tehát nem is állít olyat, hogy az ősrobbanást illetve univerzumunkat semmi veszi körül. Ismeretterjesztő irományok írhatnak ilyet, de ez nem igaz.

"2 - Ha egy piciny térrészben volt összezsúfólva minden"

Fentiek alapján látszik, hogy hibás a "pici térrész" értelmezés, nincs, nem is volt egy nagy tér, aminek ez egy pici része.

"akkor mégsem a semmiből..."

Nem hát! Az ŐE NEM állít olyat, hogy a SEMMIBŐL jött létre a világegyetem! simán NEM TUDJUK, mi volt a nulladik másodperc előtt és azt sem, mi volt a világegyetem létrejöttének, az ősrobbanásnak az OKA. Vannak érdekes hipotézisek, például a több dimenziós elképzelések, húr- vagy membrán-elmélet (igazság szerint ezek NEM valódi elméletek, csupán hipotézisek, csak nem bizonyíthatóak - cáfolhatóak jelenleg), ami szolgáltatna valami okot és előzményt, de ezek valóságtartalma egyelőre nem deríthető ki.

"azaz mégsem az ősrobbanás elmélet magyarázza meg a világ keletkezését, hiszen előtte már volt ez a valami.Azaz az ősrobbanás nem alkalmas a világ keletkezésének magyarázatára. Hiszen előtte is volt valami ismert dolog."

Na látod, ilyen a hibás feltételezést kiindulási tényként kezelő hibás végkövetkeztetés.

"3 - Ha a mindenség egy kis pontban volt és robbanva kitágult, akkor mégsem lehetett hogy semmi sem volt rajta kívül, hisz kitágult valahova. Ennek úgy lenne értelme, hogy ha a világon csak ez a térrész létezett, akkor nincsen értelme távolságban kifejezni, annak sincsen értelme, hogy azt mondjuk össze volt zsúfólva, hiszen mihez képest hiszen semmi sem volt rajta kívül?"

Ennek minden pontját kifejtettem feljebb. Nem "semmibe" tágult és nem valami kintihez viszonyítunk, mert nem ismerünk olyat, hogy "kint".

"Ha ez a közeg amiből minden létrejött kitágult volna, annak sincsen értelme, hiszen ha csak ez a kezdőállapot volt, hova tágult volna ki belőle minden, hiszen semmi sem volt rajta kívül?"

Ez ugyanannak a ragozása, ismétlése, de remélem, a fentiek alapján már érthető ,miért rossz megközelítés.

"Úgy van értelme, hogy nem kitágult, hanem állapotot változtatott."

Megfogalmazási kérdés, megtehetjük.

"Igazából folyamatos zsugorodás van tágulás helyett, hiszen ebbe a térrészbe amiben minden benne volt, ebben zajlik minden a tágulás valójában zsugorodás."

Addig oké, hogy minden relatív, de nincs semmi adatunk "kívülről", tehát nincs külső viszonyításunk. Nézőponti szempontból persze megtehetem, hogy azt mondom, a világegyetem "határai" egy fix méretet jelentenek és én azért látom tágulásnak ,ami történik, mert én megyek össze egyre kisebbre. Csak ennek nincs semmi plusz értéke az ŐE-hez képest. Meg ehhez egy csomó nehezen felfogható vagy mai tudásunkkal értelmezhető dolgot kéne feltételezni pluszban. Például, hogy a fix térrészre eső összenergia így hogyan tud csökkenő hőmérsékletű háttrésugárzást adni, feltételezni kéne, hogy a "zsugorodás" mértékével lineárisan folyamatosan csökken a fénysebesség stb.

Egy csomó problémát vetne fel, amit a mai ŐE nem. Szóval sokkal kevésbé konzisztens hipotézis.

"Ekkor valójában nem ősrobbanásról, hanem egyfajta fázisátalakulásról van szó, mint amikor egy folyékon anyagból szilárd maradandó makroszkópikus méretű alakzatok keletkeznek."

huh, ez most egy kicsit izé. A plazma-gáz-folyékony-szilárd sor megvolt az ősrobbanás mai elméletében is, a zsugorodós hipotézissel nem tudom, mi az összefüggése.

"Így van úgy az ősrobbanáselmélet nem alkalmas a világ keletkezésének magyarázatára."

Láthatóan az általad felsoroltak sehol sem ingatták meg az ŐE-t, tehát ez egy alaptalan következtetés.

Arra lennèk nagyon nagyon nagyon kíváncsi, hogy hogyan állapították meg az univerzum mèretèt. Ez nagyon èrdekelne. :D mert ugye a mi csúcs műszereink vègesek.

[link]

#65: nem tudjuk. Csak azt tudjuk, hogy milyen messzire látunk el. Vannak jobb-rosszabb saccok, az univerzum hellyel-közzel pontos életkora, a tágulási sebesség meg egyéb mérhető adatok alapján, de az igazság az, hogy franc sem tudja.

Meg hát ugyebár ott van a "határtalan de nem végtelen" paradoxnak tűnő jellemző. Nincsen olyan "pereme", ahonnan a másik peremig mérőszalagot lehetne húzni. Vagy persze bármi más mérési módhoz sincs igazi alap.

@65: sehogy. Nem tudjuk mekkora az univerzum. Még közelítőleg sem.

Az univerzum (elméletileg) belátható része meg triviálisan egy pont annyi fényév sugarú gömb, ahány éve keletkezett. (Nem triviálisan bizonyos okok miatt kb 300ezerrel kevesebb, de tucatnyi milliárdos skálán ez nagyjából mindegy is.)

Na jó, csak közben tágult.

Ezért a sugár jelenleg nem 14 milliárd, hanem 46 milliárd fényév.

# 58/69 "54 szerintem te jársz a legközelebb az igazsághoz. Ezt komolyan mondom. Tegyük fel nem volt ősrobbanás. Tegyük fel, hogy se kezdete se vège nincs a lètezèsnek. Tegyük fel, hogy önmagát felèlve növekszik ès fejlődik, miközben a lètrejött tèr segítsègèvel új minősègekbe formálja magát. Csak tegyük fel."

Mit szólnál hozzá, ha azt mondanám ezt az egész ősrobbanás elméletet csak azért vezették be a tudósok, hogy ne keresd Istent.