Megdőlni látszik az ősrobbanás elmélet?

1 - Ha nem volt semmi csak egy rendkívűl sűrű valami, amire a pár mikrométertől pár méterig mondják a kiterjedését. Hogyan lehet mérettel kapcsolatos kijelentéseket tenni, ha a világon ezen kívűl semmi sem volt? Hogy van értelme azt kijelenteni hogy egy kis térrészre volt összezsúfólva, ha azon kívűl semmi sem volt?

Hogyan lehet méterben kifejezni ennek a tartománynak a méretét, ha a relatívitáselmélet szerint az idő és a távolság a téridő tulajdonsága, rajta kívül nincs fizikai értelme. Úgy kell elképzelni, hogy volt 2-3 m sűrű valami és rajta kívül a 4m után már az üresség volt a semmi ? Ha ez üresség és ide tágult, akkor mégsem lehetett a semmi.

2 - Ha egy piciny térrészben volt összezsúfólva minden, akkor mégsem a semmiből, azaz mégsem az ősrobbanás elmélet magyarázza meg a világ keletkezését, hiszen előtte már volt ez a valami. Azaz az ősrobbanás nem alkalmas a világ keletkezésének magyarázatára. Hiszen előtte is volt valami ismert dolog.

3 - Ha a mindenség egy kis pontban volt és robbanva kitágult, akkor mégsem lehetett hogy semmi sem volt rajta kívül, hisz kitágult valahova. Ennek úgy lenne értelme, hogy ha a világon csak ez a térrész létezett, akkor nincsen értelme távolságban kifejezni, annak sincsen értelme, hogy azt mondjuk össze volt zsúfólva, hiszen mihez képest hiszen semmi sem volt rajta kívül?

Ha ez a közeg amiből minden létrejött kitágult volna, annak sincsen értelme, hiszen ha csak ez a kezdőállapot volt, hova tágult volna ki belőle minden, hiszen semmi sem volt rajta kívül?

Úgy van értelme, hogy nem kitágult, hanem állapotot változtatott. Igazából folyamatos zsugorodás van tágulás helyett, hiszen ebbe a térrészbe amiben minden benne volt, ebben zajlik minden a tágulás valójában zsugorodás. Hiszen ha van egy adott térrész és folyamatosan nő a látható része az univerzum, akkor a saját térrészéből egyre zsugorodik a benne keletkező anyag. Ekkor valójában nem ősrobbanásról, hanem egyfajta fázisátalakulásról van szó, mint amikor egy folyékon anyagból szilárd maradandó makroszkópikus méretű alakzatok keletkeznek.

Így van úgy az ősrobbanáselmélet nem alkalmas a világ keletkezésének magyarázatára. Magad is gondolkoztál már ezen? Saját magad is jutottál már ilyen összefüggésekre?

Igazából nincs érelme a méreten lovagolni, lehetett akár Föld méretű is az a sűrű „pont”, de ez nem változtat a lényegen.

Ettől függetlenül nagyon is megmérhető lett volna a mérete, ha valaki ott van, mert valamit nem csak kívülről lehet megmérni, hanem belülről is. Hiába kint nincs téridő (vagy legalábbis nem tudjuk), bent már van, így teret és időt is mérhet(t)ünk (volna).

Az ősrobbanás valóban nem magyarázza meg, hogy mi váltotta ki magát a robbanást (vannak rá elméletek), de az ősrobbanáson ez mit sem változtat. Mintha ott kapcsolódnál be egy történetbe, hogy látod, hogy repülnek szét valaminek a darabjai és robaj visszhangzik. Attól, hogy nem tudod, mitől robbant fel az a valami, attól még felrobbant.

A többit, amit leírtál nem tudom értelmezni. Azt nem értem, hogy ha azt látom, hogy valami szétfelé repül, akkor miért kellene arra a következtetésre jutnom, hogy tulképp. összezsugorodik?

@54-55: az idetévedő olvasóknak jelezném, hogy a témát itt folytattuk:

https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomany..

51-es

Igen Húr-elmélet csak nem találták az ujjaim a GPS-t.

Hat en ugy tudom, hogy vegtelen szamu parhuzamos univerzumok vannak egymas mellett, es mikor ketto talalkozik, akkor minden kezdodik elolrol.

A lenyege ez lenne.