Hogyan halnának meg az űrhajósok, ha túl közel mennének egy fekete lyukhoz?

#18 : "Amúgy elárulom, hogy a "lyuk" az az egyetlen pont, ami középen van. "

"A black hole is a region of spacetime exhibiting such strong gravitational effects that nothing—not even particles and electromagnetic radiation such as light—can escape from inside it." (wikipedia)

Foglaljuk össze, mert talán tényleg nem árt:

Tehát fekete lyuknak nevezzük azt a PONTOT, ahol az összes anyag összegyűlik. Ezt beburkolja egy eseményhorizont, ami a zuhanó űrhajósnak olyan nagyon nem számít: pl. nem fog beleütközni, még látni sem fogja.

HA a fekete lyuk elég nagy, akkor az eseményhorizontja nagyon messze van, EZÉRT ott a gravitáció változása még kicsi, tehát OTT még nem tépi szét az űrhajhót és az űrhajóst. De lényegében minden fekete lyuknál ugyanaz történik: VALAHOL a gravitáció változása már elég erős lesz ahhoz, hogy széttépjen mindent.

Ezt még színezi az, hogy keringesz-e, mert akkor nagyon szédülni fogsz, ill. hogy milyen sugárzás van a környéken, mert akkor az is megölhet.

Feketelyuknak nevezzük a szingularitást, ha az ostobaságunkat akarjuk mosdatni.

Amennyiben ez nem áll fenn, úgy az eseményhorizont által határolt téridõtartományt nevezzük annak.

Nézd:

bár abban tényleg nem vagyunk biztosak, hogy mi van az eseményhorizont mögött - de az nagyon valószínű, hogy nincsenek azonnali hirtelen változások. Ahogy írtam: nem függöny, csak egy különleges hely.

Tehát utána ugyanaz történik, mint előtte: ott is lehet esni és tovább szakadni.

Megállni már nem lehet, de ez csak elvi korlát. Előtte sem tudunk megállni, az iszonyú gravitáció miatt, amit AZONNAL éreznénk, ahogy megpróbálunk megállni. És ez nem 15G - hanem mondjuk 15 millió.

"Egy edzett ember 15 G-t bír ki,"

Néhány millisecundumig, a vadászpilóták, speciális szorítóruhában.

Huzamosabb ideig aktív szorítóruhában 7-9G-t lehet elviselni.

15G amúgy is csonttörő erejű.

Egyébként igen ha az űrhajó nem küzd a gyorsulás ellen hajtóművel hanem egyenesen zuhan a fekete lyuk felé, akkor akár fénysebesség közelébe gyorsulhat már az eseményhorizont előtt is. És ha ez a gyorsulás elég rövid úton következik be akkor bizony az űrhajóst már kinyírja a G erő mire szétszakad az űrhajó!

Ha mégsem akkor az akkréciós korongból áradó röntgensugárzás végez vele biztosan!

Persze ha nem aktív és nem eszik az a fekete lyuk akkor nincs röntgen sugárzás sem.

Itt valóban 2 lehetőség van:

- Ha kicsi a lyuk akkor az eseményhorizont a szingularitás közelébe esik. Ott akkora különmbségek vannak a gravitációban (ami egyenlő a térgörbülettel) hogy széttépődnek a tárgyak. Ami spagettifikációt jelent. Majd részecskéire szakad bekerül az akkréciós korongba és plazmaállípotban röntgent sugároz utolsó sikolyként mielőtt végleg eltűnik! Tehát ezeket már tuti nem éli meg!

//Itt megjegyezném nem maga a térgörbület öl hanem annak szélsőséges változása! Most is térgörbületben vagyunk a földében és napéban is egyaránt, mégsem látszunk torznak!!! Mert nekünk ez a görbült tér a normális! És elég kicsi a görbület mértéke is. Ez kb olyan mint a föld, síknak látod mert hatalmas, de valójában nem az mert pl körbe tudsz rajta menni!

//

- Ha nagy a lyuk akkor kicsit tovább juthatsz. (Milliárd naptömegűnél.) Akkréciós korong hiányában akár észre sem veszed hogy már nincs visszaút. Mert az eseményhorizont jóval távolabb esik magától a szingularitástól.

viszonylag színvonaltalan, de azért ide teszem, a kérdéssel foglalkozik:

[link]

@EagleHUN:

"És ha ez a gyorsulás elég rövid úton következik be akkor bizony az űrhajóst már kinyírja a G erő mire szétszakad az űrhajó!"

Már dq írta, az űrhajó és az űrhajós szabadesésben zuhan a fekete lyuk felé. Nem lép fel semmilyen inerciaerő, azaz nem éreznek semmiféle gyorsulást. Sem 15g-t, sem egyet, sem semennyit.

Mojjo, ez addig igaz, amíg elég messze vannak.

Kellő közelségben ez már egyáltalán nem teljesül, és ilyenkor szakad szét minden.

#29:

Homogén (konstans) térben való zuhanást nem érzünk (majdnem homogént majdnem nem érzünk).

Ha a tér gyorsabban (gradiens) változik mint amekkora a testhosszunk (értsd jól), akkor azt már megérezzük.

Szerintem mindenki ezt írta.

(Ebbõl persze nem következik az, hogy egy nagy f.ly. esetén ha végtelen messzirõl esünk nagyon közelre, ahol a "g" értéke jó nagy, ezt a zuhanást sem érezzünk, de mondjuk ezt elhisszük.)