Ha egy csillag az összeroskadása után fekete lyukként meggörbíti a teret, akkor eredetileg miért nem?

@4: pedig szerintem ez általános iskolás fizika, ehhez elegendő newtont érteni.

Természetesen NEM a sűrűségtől függ. Lehet valami baromi sűrű, ha nincs meg hozzá a kellő tömege. És nem is a tömegtől, mert lehet valami nagyon nagy tömegű, ha túl nagy a kiterjedése. A sűrűségtől és a tömegtől is, ha így tetszik.

Bővebben:

[link]

Pongyolán fogalmazva attól függ, hogy mekkora a gravitációs gyorsulás egy adott pontban, illetve a csillag környezetében (vagy akár benne) lévő pontokban. Egy nagy kiterjedésű csillag felszínén lesz mondjuk X g, a belsejében pedig ennél kevesebb bármely pontban, a középpontban pedig nulla. (A nyomás persze más, azt nem az ott lévő gravitáció okozza, hanem a felette lévő tömegre ható össz gravitáció.)

Viszont ha összeroskad, akkor a felszíni gravitációs gyorsulás a sokszorosára nő, a felszín bármely pontján. Szóval a tömegtől függ, és hogy egy a tömeg milyen maximális gravitációs térerősséget tud létrehozni.

Pl. a Föld gravitációs gyorsulása 1 g a felszínen, alatta és felette ennél csak kevesebb. Ez elég kevés egy fekete lyukhoz. De ha összenyomjuk a Földet kockacukor méretűre, akkor annak a felszínén hatalmasra nő a gravitáció, miközben a tömege nem változott.

** Szóval a tömegtől függ, és hogy egy a tömeg milyen maximális gravitációs térerősséget tud létrehozni.

Na szóval,

- a tömegtől függ,

- és hogy az a tömeg mekkora sugarú gömbbe van beszuszakolva,

hogy milyen maximális gravitációs térerősséget tud létrehozni.

T. kérdező

A lényeg a tömeg, ami az anyag és energia értékét mértéke. Így már világos a kérdésedre adott válasz, mert a fekete lyukban rengeteg az energia, ezért görbíti meg a teret, minden bizonnyal végtelen erejűre.