Hogyan halnának meg az űrhajósok, ha túl közel mennének egy fekete lyukhoz?

Széttépné őket a különböző gravitáció.

Értsd: ha a lábát 5-ször annyira húzza, mint a fejét, és ezért a lába 1 tonnás lesz, ezt nem bírja el az emberi test. Szétszakad.

Aztán ugyanez lesz az űrhajóval is, mikor már 20-szoros az arány.

Persze előfordulhat az is, hogy még előtte elájulnak, mert általában nem egyenesen zuhan be semmi, hanem előtte kering. Az akkréciós korongban pár másodperc alatt 100000 fordulatot is megtehet.

Egy elég nagy, álló fekete lyuk esetén sehogy.

Sõt akkor sem, ha átmennek az eseményhorizonton.

Az előbbi válaszokat illetően erős kétségeim vannak. Nyersebben: nem hiszem el.

Tegyük fel, hogy a jelenség az, amit leírtak (ez sem igaz, de erről később). Az űrhajós űrhajóban utazik. Amely kicsit nagyobb. Emiatt az űrhajó eleje és vége között - ami sokkal nagyobb távolság - lényegesen nagyobb a gravitációs erő, ettől az űrhajó minimum megreped. Levegőnek annyi, bejön a hideg, szóval az űrhajós megfullad és megfagy. Majd csak sokkal később nyúlik meg.

Csakhogy az űrhajó messziről megy, amint a lyuk vonzásába kerül, gyorsulva megy afelé. A megnyúlás még szóba sem kerülhet, olyan mértékű gyorsulásra tesz szert, amibe az űrhajós egyszerűen belehal. Erősen edzett ember speciális körülmények között kibír egy másfél g-t. Aztán a tüdeje szétroncsolódik, az erei eldurrannak és még sok kellemetlen esemény következik be. Az űrhajósnak nincs akkora szerencséje, hogy megismerhesse milyen az, amikor az űrhajója nyúlni kezd.

> A megnyúlás még szóba sem kerülhet, olyan mértékű gyorsulásra tesz szert, amibe az űrhajós egyszerűen belehal.

A szabadesébe? Ott nem érzel gyorsulást..

> Erősen edzett ember speciális körülmények között kibír egy másfél g-t.

A forma1 pilótákra kb 5g hat kanyarodáskor. Gyorsuláskor kb 2g. (de egy közepesen jó sportkocsi tud ennél jóval gyorsabban gyorsulni)

#4:

De, az ûrhajóst is. Csak a térgörbület sokkal nagyobb léptékû mint az ûrhajós, ezért az ûrhajós mindig körülbelül simának fogja érezni a teret (az ûrhajójában, ha az sem sokkal nagyobb nála).

Nem értetted:

a fekete lyuk ÚGY görbíti meg a teret, hogy az egyik részén a gravitáció 5-ször akkora, mint a másik részén, és a kettő között van egy méter.

Aztán, kicsit odébb már úgy görbül a tér, hogy egymástól pár méterre már 500-szoros különbség van a gravitációk között.

Ez széttép mindenféle anyagot. Először a testeket, aztán a molekulákat, utána az atomokat is.

#5, butaságokat mondasz.

Az űrhajóra persze, hogy nagyobb erő hat, mint az űrhajósra, de az többet is bír!

Konkrétan fekete lyuk közelébe nyilván erős (és kicsi) űrhajót küldenek.

Egy edzett ember 15 G-t bír ki, de nem az számít, hogy mekkora a gravitáció, mert azt nem érzed!

Az számít, hogy mekkora a gravitáció KÜLÖNBSÉGE a tested részei között! Szokatlan, mi? Mert itt, a Földön ilyen nincs, nem kell vele számolni. De ha lenne 100 km magas ember, az már érezné, zuhanás közben is.

Na, a fekete lyuk környékén ennyivel erősebb a változás, hogy már mi is éreznénk.

> a fekete lyuk ÚGY görbíti meg a teret, hogy az egyik részén a gravitáció 5-ször akkora, mint a másik részén, és a kettő között van egy méter.

Tiszta mák, hogy nem így csinálja.