Ha a Föld üreges, gömbhéj szerkezetű lenne, a belsejében milyen irányú lenne a gravitáció?
Eddig azt gondoltam, így is a középpont felé irányulna, tehát nem lehetne sétálgatni a belső felületén, mert minden tárgy a középpontba zuhanna, ahol már 0 a gravitáció. Mert a belső felület tetszőleges pontját tekintve nagyobb anyagrész van vele átellenben, tehát az eredő tömegvonzás a középpont felé mutatna.
Viszont ez a modell nem veszi figyelembe, hogy a Föld méretéhez képest már kis távolságban is a gravitáció töredékére csökken. Pl. 100 km magasan már gyakorlatilag közel súlytalanság van. Tételezzük fel, hogy a Föld üreges, mondjuk 200 km vastag gömbhéjból áll. Ha a belső felületén állnánk, akkor az "alattunk" levő kéreg jobban vonzana, mint az átellenben lévő. Tehát mégis tudnánk a belső felületen sétálni?
> Még egy kérdés a fentiekkel kapcsolatban. Egy cikkben az "üreges Föld" elméletének tudományos cáfolatánál azt írták, ez már csak azért sem lenne lehetséges, mert a gömbhéj a saját súlya alatt összeroppanna, és a középpontba zuhanna az egész. Ha viszont a gömbhéj belsejében nincs gravitáció, ezért még szikladarabok sem válhatnának le az aljáról, akkor hogyan tudna összeroppanni a szerkezet?
Mert nem a belső, hanem a külső gravitációs tér, illetve gravitáló anyag nyomja.
Képzelj el egy szappanbuborékot, aminek a gravitációs mezeje olyan, hogy belül 0, a felületén kívül g, majd R^2-esen lecseng.
Ha erre a szappanbuborékra raksz a két oldalán két csapágygolyót, akkor azok be fogják nyomni a buborékot.
Nyilván hogy ha telerakod csapágygolyókkal a felszínét, azok is be fogják nyomni, bár a csapágygolyókból álló gömb jó erős, és nem zuhan össze, például a szimmetria miatt; ezért nehéz elképzelni egy picit.
Nem ismerem az üreges Föld elméletet hogy az mikkel operál, sem a föld (anyag) mechanikai tulajdonságait ekkora méretekben.
A példában a szappanbuborék megfelelője az üreges Föld alsó-belső fele. Ha a külső távolság R, a belső távolság r, akkor mondjuk az (R+r)/2 sugarú gömb felel meg a szappanbuboréknak.
Ennek már jelentékeny mennyiségű saját gravitációs mezeje van, ahogy nagyon nagyon sok anyag is nyomja fölülről.
(Ugye R magasság, a felszín közelében nincs elég mennyiségű anyag fölül, r magasság, az alsó rész közelében meg hiába van sok anyag fölül ha azokat nem vonzza elég erősen az alsó rész. De a közepe táján hatalmas erők vannak)
Amúgy már vagy négyszer volt a kérdés jó részletesen kitárgyalva.
Többek között azt is, hogy FORGÓ Föld esetén csak a sarkokon fúrhatnád meg, különben odakenne a falhoz a Coriollis erő.
Zuhanó test esetén v és h függvényében az egyenlítőnél fúrva mekkora? 0.1 g? 1g? 10g?
Ha bekenjük a falat sikamlós izével az nem elég?
Köszönöm az eddigi válaszokat!
Az eredeti kérdéshez még egy gondolat: ha gravitáció nincs is a gömbhéj belsejében, a forgásából eredő centrifugális erő nem módosítaná a helyzetet? Tehát az egyenlítő közelében nem szorítana oda a belső felülethez? Vagy ez elhanyagolható mértékű?
@19: Aha... kezdem pedzegetni... :)
A centrifugában ugye, a súrlódás miatt kezd el forogni a ruha, és nyomódik neki a dob belső felületének. Az üres gömbhéj belsejében ilyen nincs. Értem.
De akkor mi történne? Lebegnék mozdulatlanul, mondjuk a fal közelében, mellettem meg süvítene el a fal? (És a levegő.) Vagy én is mozognék a levegővel együtt, de akkor...?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!