Miért jönnek ki a fotonok a Napból?

Kérdező, ha nem érted a válaszokat, akkor mondd azt, és ne durcáskodj. Nem a mi kötelességünk PONT ÚGY válaszolni, ahogy te is megérted.

Ha pedig nem bírod elképzelni a jelenséget, akkor képzelj el egy bordás felületű rázóasztalt, aminek a közepére bedobsz valamit. Ha megy az asztal, akkor amit bedobtál, az ide-oda pattog rajta, és bizony előbb-utóbb leesik a szélén.

"Bocsánat, hogy kérdezni mertem és ilyen tudatlan vagyok."

Én sem értem, ez új jelenség itt az oldalon és egyre gyakoribb, hogy valaki kérdez valamit, amiben laikus, aztán a válasz alapján megsértődik, hogy őt most kioktatják.

Nincs végül is rajta semmi szégyellnivaló, hogy ha valaki általános napi ismeretgyűjtésből nem tud még "mindent" pl. a fotonról. Az sajnos oktatásunk hiányossága, hogy az ilyen, ma szinte alapvető tudást nem adja meg.

A középiskolás fizika az elektron-proton-neutron szintjénél maximum plusz info szintjén lép tovább, NEM tananyagként.

A rel. elméletet egy oktatási órányi anyagként, meglehetősen vázlatosan tálalja.

Amit meg a suli nem ad meg, azt nem szégyen önszorgalomból, érdeklődésből pótolni.

Sokaknak egyes ismeretek ezen a téren már hétköznapiak, másoknak nem. Ez még nem szégyenfolt.

Kérdező, javaslom, hogy keresgélj guglin a foton, fúzió, gerjesztés, elektronpályák, lumineszcencia, foszforeszkálás, fluoreszkálás címszavakkal és szerintem a kérdésedhez (és az esetleg nem teljesen érthető válaszokhoz) szükséges háttérinfók tömkelegét fogod találni.

Talán azt nem íták meg előttem világosan (bár többen is utaltak rá), hogy a fotonnak van egy talán nem túl magától értetődő tulajdonsága, nevezetesen az, hogy a sebessége csak attól függ, hogy milyen közegben halad. Ha a közeg változatlan, akkor a fotont sem lelassítani, sem felgyorsítani nem lehet.

A vákuumban haladó fény sebessége pl. egy természeti állandó: c-vel szokták jelölni, az értéke pedig kb. 3E+8 m/s

Persze a foton is kaphat vagy veszíthet energiát, de ettől nem a sebessége, hanem a frekvenciája fog megváltozni. Az energiája egyenesen arányos a frekvenciájával:

E = h * ν

ahol

h a Planck-állandó: 6,63E-34 Js

ν pedig a foton frekvenciája (ez utóbbi nem v, hanem egy görög nű betű)

Ha a foton mégis "megáll" akkor elnyelődik, azaz megszűnik létezni, és az amiben elnyelődött, annak megnő az energiája pont annyival, amennyi a foton-é volt. Pl. ha egy tetszőleges atomban elnyelődik, akkor gerjeszthet vagy kilökhet egy elektront az atom elentonfelhőjéből.

"kb. 5000 évet tölt el a napban"

Figyelembe vetted, hogy most már nem a középpontban van a fúzió? Ott hélium van, az meg most nem csinál semmit.

"Ha pl. egy labirintusba bezárunk valakit, nem fog csak úgy kisétálni belőle, hatalmas energiával."

A foton nem törekszik kifelé.

És energiája minden egyes elnyelődésnél-kilépésnél csökken.

Nem "akar" ő kijönni, ő csak megy folyamatosan, így előbb-utóbb akaratlanul is kijut. És ugyebár van belőle dögivel, folyamatosan keletkeznek.

"De akkor maradhatunk annál, hogy nem tudjuk, nem értjük teljesen, miért ilyen mozgékony a foton, miért nem bír magával, hiszen nem is olyan anyagi természetű, amire az általános fizika törvényei igazak lennének."

Hát, tudtommal a foton tulajdonságait elég jól magyarázza a rel. elmélet, sőt, a kvantumfizika is.

A "miért ilyen" kérdésnek nem tudom, van-e értelme, ebben a miértekkel visszamehetünk az ősrobbanásig, ahol véget ér a tudományunk.

"a fotonok a Nap belsejéből kijönnek, mert ki akarnak jönni"

Nem, nem azért. Nem akarnak kijönni, hanem csak mennek: pattognak az atomok között mindig véletlenszerű irányba - és előbb-utóbb elérnek a Nap széléig, ahol nincs több atom, amin megpattanjanak.

Persze ez a "pattogás" úgy néz ki, hogy belerohan egy atomba, az elnyeli, gerjesztett állapotba kerül, majd sorra kibocsát pár fotont, mindenféle irányba, amelynek az összenergiája annyi, mint ennek az egy fotonnak. A sebességük ugyanúgy fénysebesség.

"Belegondoltam, hogy ha a Föld belsejéből akarna kijutni valaki/valami, akkor nem lenne könnyű dolga"

A foton sem jut ki könnyen, ahogy már mondták is neked.

Azt is mondtam, hogy a fotonnak a Nap vonzása alig számít. Egészen kicsi vöröseltolódást szenved csak a Nap felszínétől, mire ideér. Nagyon nagy az energiája ahhoz képest, amennyire vonzza a Nap.

Ja, egyébként a Föld belsejében is ugyanez történik.

Az ottani radioaktív sugárzásban szintén vannak fotonok (nagyon erős gamma sugárzás), amelyek ugyanígy elkezdenek pattogni az atomok között. Ettől izzik a Föld belseje még mindig.

Aztán ugyanígy több, kisebb energiájú foton lesz belőlük. Ha kicsit leásol, és megnézed az ottani lávát, ott a fotonok egy része még látható fény.

Aztán, mire kiérnek a felszínre, már infravörös fotonok, vagyis hősugárzás lesz belőlük. Ezért melegebb a Föld felszíne legalább 20 fokkal, mint amit a napsugárzás indokolna.