Ha a napból egy gombostűfej nagyságú darabot a földre helyeznék, akkor 140 km-es sugárban minden szénné égne. Mi ebből az igaz? Biztosító zseni!
Ugye egy korábbi kérdésemnél éppen az volt a válasz, hogy nem csak a hőmérséklet a lényeg, hanem hogy mekkora felületen adja azt le.
Akkor mégis hogy a fenében lehetséges ez? A nap felszíne 5-6000 C körül van.
Részletes magyarázatot kérek, mert ez most nagyon ködös.
A hőmérséklet és felület mellé még bevenném a hőkapacitást is… De ez az állítás még úgy is túlzásnak hangzik, hogyha úgy vesszük ki azt a darabot, hogy a hőtermelése azonos szinten marad azzal, ami a Napban volt, tehát például a magjából vettük ki, és tartja a 15 millió fokos hőmérsékletét.
Egy hidrogénbomba pont úgy működik, mint ahogy a Nap belseje, méretre is nagyobb, mint egy gombostű, mégsem éget szét mindent 140 km-es sugárban. (Persze rövidebb ideig működik, és még így is éppen elég brutális… De a Napból random kiragadott darab még rövidebb ideig menne magától.)
Itten azt írják, hogy a legnagyobb amerikai hidrogénbomba tesztjétől 50 km-re levő matrózok arra panaszkodtak (tehát nem égtek meg, szénné pláne nem), hogy olyan forróságot tapasztaltak, mintha fáklyát tartanának melléjük.
Mármint a Nap KÖZEPÉBŐL!
Az iszonyú nagyságú nyomás miatt robbanna fel azonnal.
Hali.
Nagyjából ez történne:
A nap (átlagos) sűrűsége: 1410 kg/m'3
a légkör átlagos sűrűsége, talajszinten: 1,23 kg/m'3
a nap hőmérséklete függ a centrumtól való távolságtól, mondjuk átlag 10millió kelvin
ez a kis mennyiség hirtelen el kezd tágulni addig amíg a sűrűsége el nem éri a földi légköréét (a sűrűség ellenére ez a kis térfogat nem tartalmaz számottevő anyagot a légkörhöz képest) eközben folyamatosan hűlne (hőt adna le) a tágulás közben (mint a szódapatron mikor kiszúrod)
A sűrűség hamarabb kiegyenlítődne mint a hőmérséklet, (a nap sűrűsége ~1000 szer nagyobb, a hőmérséklete viszont ~10 000 000 szer nagyobb mint a légköré) ezután a hőmérséklet kiegyenlítődés folytatódna felmelegítve a környezete hőmérsékletét és végső soron az egész légköréét.
ahhoz hogy ez a hőkiegyenlítés milyen sugarú körben (gömbben) lenne halálos, illetve milyen körzetig tágulna a nap anyaga, ahhoz nagyon durva termodinamikai és áramlástani egyenleteket kellene összefésülni, de nem lennék a közelében.
Ha az átlagos napanyagot veszzük, akkor kb. ezerszer olyan sűrű, mint a légkör. Egy köbmiliméter akkor egy köbcentire tágulna. Hát nem egy nagy durranás :) Továbbá az egy köbcenti= egy mililiter plazma se hordoz akkora energiát. Nem hogy armageddon nem lenne belőle, de még egy tisztességes villámcsapás energiáját se hozza.
A nukleáris energiatermelést még senki se vettete fel - és joggal. Ha kiszámoljuk, a Nap köbméterenként 0,3W-os csak (A magja, ahol a fúzió zajlik kb. 70W köbméterenként)
Szóval nem, a Napból egy gombostűfejnyi, az nem egy hidrogénbomba....
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!