Ha egy dolog látszólag lefelé esik, akkor az valójában a Föld, a Hold és miden más által közösen meggörbítgetett téren csúszik lefelé?

1.) A centrifugális erő egy fiktív erő. Tehát az említett "centrifugális ellenerő" is fiktív, vagyis a valóságban nem létezik.

Bevezetése csak a leírás szempontjából történt.

2.) A két állítás egymással egyenértékű.

3.) Inerciarendszer fogalma:

A.) Elméleti megállapítás:

Mindíg található olyan koordináta-rendszer, amelyben a minden más testtől távol elhelyezkedő testek nyugalomban vannak vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végeznek. (ez Newton 1. törvénye más megfogalmazásban.)

Az ilyen koordináta-rendszereket nevezzük inerciarendszernek.

B.) Gyakorlati megvalósítás:

1.)Szűk értelemben vett inerciarendszer:

Állócsillagokhoz, pl. Naphoz viszonyított

koordináta-rendszer.

2.)Tágabb értelemben vett inerciarendszer:

Sok esetben a Földhöz rögzített koordináta-

rendszert is elfogadhatjuk inerciarendszernek.

(pedig a Föld forog + pályamenti mozgás a Nap körül

+ egyéb mozgások.

Következtetés: Az inerciarendszer megválasztása önkényes.

Attól függ, hogy mit akarunk vizsgálni. Nyílván való, hogy egy lejtőn leguruló golyó mozgását nem a Naphoz, mint állócsillaghoz viszonyítjuk, hanem a Földhöz.

Értelmezzük a megállapításokat!

"Pusztán a centrifugális erő bevezetésével csak a forgó rendszerhez képest nyugalomban levő, ill. éppen induló testekre vonatkozó tapasztalatok értelmezhetők."

Mit jelent?

Azt hogy, a forgó rendszerben a test nyugszik.

"Akkor most nem akkor használjuk, amikor a körpályán lévő test mozgását a vele együtt haladó rendszerből nézzük?"

Mit jelent?

Azt hogy, a forgó rendszerben a test nyugszik.

Azért nyugszik, mert vele együtt forog.

"Az első esetben arról van szó, hogy a forgó rendszerhez képest nyugalmi helyzetű vagy éppen induló testek vannak figyelve, a másik esetben viszont arról, hogy "

"a forgó rendszerből a vele együtt forgó test van figyelve."

Figyelj csak!

1.)A forgó rendszerhez képest a test nyugalomban van.

2.)A forgó rendszerrel EGYÜTT forog a test.

1. és 2. állítás egyenértékű.

Miért is? Képzeljük el a következőt:

Figyeled az asztalodat!

1.)A forgó Földhöz képest az asztal nyugalomban van.

2.)A forgó Földdel együtt forog az asztal.

A két megállapítás ekvivalens egymással.

Érted már?

Tehát az eredeti két állítás is egyenértékű. És ezt akartuk megmutatni...

Egy test lehet, hogy tartósan nyugalomban van a vonatkoztatási rendszerhez.

Ha éppen indul, az azt jelenti, hogy kezdetben nyugalomban volt.

Vagyis a kezdeti állapot az a nyugalom.

Ezt a kezdeti nyugalmat használjuk ki a feladatok megoldásánál is.

Tekintsük egy autó mozgását.

A legelső dolog, hogy meghatározzuk a kezdeti feltételeket.

Ha ezt nem tennénk meg, akkor a jármű mozgásának leírása értelmetlen.

Tehát a kezdeti feltétel:

1.) Sebesség:

a.) 0, ha nyugalomból indul. (Erre vonatkozott az hogy éppen indul.)

b.) van kezdősebesség.

c.) van kezdősebesség + erőhatás.

2.) Gyorsulás:

a.) nincs gyorsulás.

b.) van kezdőgyorsulás.

c.) már állandó gyorsulás hatott.(nem egyenletesen változó mozgások esetén.)

3.) A mérés kezdete:

a.)Honnan kezdjük mérni az időt.

b.)És mihez képest.

4.) Elhelyezés a koordinátarendszerben.

a.)A pálya kezdőpontja.

b.)A megfelelő inerciarendszer megtalálása.