Ha egy dolog látszólag lefelé esik, akkor az valójában a Föld, a Hold és miden más által közösen meggörbítgetett téren csúszik lefelé?

"Annyit tudok, hogy egyenletesen gyorsulni ugyanolyan, mint gravitációs térben lenni. "

Képzeljük el a következő gondolati kísérletet.

Egy liftben vagyunk, ahol már semilyen erő nem hat. Ezt a liftet egy láthatatlan állandó F erővel elkezdi húzni. A liftben ekkor a benne levő személy érzi, hogy F erő nyomja a lift falához. Ha ez az F erő megegyezik a földi mg - vel, akkor aki a liftben tartózkodik, nem tudja eldönteni, hogy egyenletesen gyorsuló liftben van, vagy pedig a Földön nyugszik.

A tehetetlenségi erőkről:

1. Fonálra kötött golyót forgatunk, akkor érezzük, hogy a golyó körpályán tartásához (a fonál közvetítésével) erőt kell kifejteni. Ez az erő a CENTRIPETÁLIS erő.

2. De érzékelhetjük azt az erőt is amelyet (szintén a fonal közvetítésével) a test a tehetetlenségénél fogva a kezünkre kifejt. Ha a fonalat elengedjük, vagy elszakad, megszűnik a golyót a körpályára kényszerítő centripetális erő és a test tehetetlenségéből származó centripetális ellenerő és a golyó érintölegesen elrepül.

3. A kanyarba haladó vonatra pl a centripetális erőt a sín ellenállása biztosítja, ugyanakkor a vonat tehetetlenségénél fogva ellenerőt fejt ki a sínre. A példákból látható, hogy a centripetális erő az, amely a testet körpályára kényszeríti, a centripetális ellenerőt pedig a test fejti ki a kényszerre.

4. A műszaki életben a centripetális erő ellenerejét centrifugális erőnek (röpítőerő) nevezik. De fizikai szempontból nézve ez mást jelent:

5. Hirtelen fordulóban az utas nekinyomódik a jármű oldalának.

A.) magyarázat: (kívülről nézve)

Kivülálló szemlélő (nyugvó rendszerből) megállapítja, hogy a jármű és benne az utas körpályán mozog. Mivel az utas tehetetlenségénél fogva egyenes vonalban folytatná a mozgását, nekiütközik a jármű falának. Vagyis a jármű oldala nyomja a kanyarban az utast, és ezzel kényszeríti körpályára (centripetális erő); az utas viszont tehetetlenségénél fogva ellenállást gyakorol a jármű oldalára (centripetális ellenerő.)

B.) magyarázat: (belűlről nézve)

Járműben ülő utas (a járművel összekötött, vele együtt forgó rendszerben) viszonylagos nyugalom van. Érzi, hogy erő nyomja a kocsi oldalához, ez a centrifugális erő. Illetve az oldalfal ellenállást fejt ki.Ez a centrifugális ellenerő. Newton törvénye szerint azonban a járműhöz kapcsolt forgó rendszerben nyugalomban maradt, tehát feltételezi, hogy rá a két erő egyenlő nagyságú, de ellentétes értelmű.

@15:43

Amit beidéztél nekem is elég zavaros, nem értem mit akart vele a válaszoló. Ami következtetést levontál belőle, szerintem teljes baromság.

17.10

Az erő nem más. Csak a szemlélet más.

Nem mindegy, hogy egy mozgást milyen koordinátarendszerhez viszonyítunk. Pl. Ha körpályán mozgó testet a vele együttmozgó koordinátarendszerből vizsgáljuk, akkor a test és a megfigyelő egymáshoz képest nyugalomban van, tehát a test nyugalomban van a koordinátarendszerhez képest is.

Ki tudjuk mérni azt az erőt, ami a testre hat.

De mivel nyugalomban van, ezért feltételezünk egy erőt, ami a mért erővel egyenlő nagyságú és ellentétes értelmű - -csak így lehet nyugalomban a test.

Tehát csak feltételezzük hogy van, mert a számítások is így végezhetőek el.

Ebből következik az általad is említett tény, hogy ez csak fiktív erő.

A centripetális erő valódi erő.

Magyarázat: Nyugvó rendszerből görbevonalú mozgás leírható a segítségével. Pl körmozgás.

A centrifugális erő fiktív, képzelt, valóságban nem létező erő.

A centrifugális és centripetális erővel kapcsolatban igen sok félreértés él a köztudatban.

A két erőt gyakran összetévesztik, mert nagyságuk azonos.

Nagyon fontos megállapítás:

a centrifugális erő fiktív erő és csak forgó koordináta-rendszerben beszélhetünk róla.

Az egyik leggyakoribb tévedés, hogy a centrifugális és a centripetális erőt erő-ellenerő párnak tekintik.

Ez durva hiba, hiszen a centrifugális erőnek nem létezik ellenereje.

Pusztán a centrifugális erő bevezetésével csak a forgó rendszerhez képest nyugalomban levő, ill. éppen induló testekre vonatkozó taoasztalatok értelmezhetők.

A forgó rendszerbeli mozgások teljes leírása csak további tehetetlenségi erők bevezetésével tehető meg.

Ilyen erő például a Coriolis - erő.

"A gyorsuló vagy forgómozgást végző vonatkoztatási rendszert nem tekintjük inerciarendszernek."

Mindenki azt tekint inerciarendszernek, amit akar. A könyvek, internet írnak ezt - azt, vagy egyet értünk vele vagy nem.

Az az igazság, hogy a jelenségek leírhatóak mindkét koordinátarendszerben.

Sok esetben a rendszert kívülről nézve, azaz nyugvó rendszerből, könnyebb leírni, mint mondjuk egy gyorsuló forgó rendszerből a jelenségeket.

Ezért aztán azt mondjuk, hogy a nyugalmi rendszer legyen a vonatkoztatási rendszer.

De felmerül a kérdés, hogy mihez képest van nyugalom.

Egy autó mozgása könnyen leírható a Földhöz képest.

De pl. a Plútó mozgása a Földhöz képest már nehezebb...

Ezért azt már a Naphoz képest viszonyítjuk. stb.