Igaz az, hogy a tárgyak nem a Föld gravitációs vonzása miatt esnek "lefelé", hanem a térnek a Föld általi meggörbítettsége miatt?
De akkor hogy van meggörbítve a tér?
Úgy, hogy mindenhol merőleges a Föld felszínére?
Hirtelen sok kérdés felmerült.
A leglényegesebb:
A tárgyak az őket és a Föld közééppontját a lehető legrövidebb úton összekötő vonal mentén próbálnak esni mind a Föld középpontja környékén, mint a levegőben, mint pár cm-el a felszín felett.
Ez a vonal a Föld felszínénél merőleges a Föld felszínére.
Akkor viszont, ha a nehézségi gyorsulás nagyságát a tér görbültsége okozza, a Föld középpontjának környékén hogy lehet a nehézségi gyorsulás még nagyobb? (Az iménti elmélet, úgy látszik, esett.)
Hiszen meredekebb már nem lehet ott sem a tér görbültsége, mint a felszínen...
A nehézségi gyorsulás nagysága, a nehézségi erő által egy x tömegre kifejtett erő a relativitáselmélet értelmében attól függ, mennyire görbül a tér. Viszont ha már a felszínnél is teljesen meredek, akkor ott hogy lehet még meredekebb?
Ha pedig nem lehet meredekebb, ezek az értékek ott miért nagyobbak?
A kérdés megválaszolását bízzuk inkább szakemberekre.
Mindenesetre a te hozzászólásaid is érdekesek voltak.
:)
válasza:Lássuk be a tényt. Van olyan bolygó aminek nicns fémtartalma és csillagok is-pl hidrogénbolygó. Mégis van gravitációja. Tehát a sima mágnesesség nem lehet, mert akkor tutira rájönnénk, és mi is tudnánk létrehozni mesterségesen az űrállomásokon.
Gondolom a tér úgy görbül, hogy mindenhol berőleges, tehát mintha egy gyo is mondjam sok merőleges vonal lenne a földre. Amúgy minél közelebb vagyunk a maghoz, annál gyorsabban forgunk a tengelyünk körül, és annál nagyobb a gravitáció. Nem fura?:) Nem leeht hogy csak sima centrifugális erő hat ránk? Viszont mivel a föld folyamatosan forog, hogy lehet hogy leejtek valamit és az egyenesen leesik, nem pedig slégan? Mert azt mondják hogy ha megállna a föld tehetetlenségünk vinne tovább. De ezek szerint nem, mert ha leejtünk valamit annak sincs tehetetlensége.
"Amúgy minél közelebb vagyunk a maghoz, annál gyorsabban forgunk a tengelyünk körül, és annál nagyobb a gravitáció."
Azt állítod, hogy ha két kilométerrel mélyebben lennél, mint ahol most vagy, akkor gyorsabban forognál a saját tengelyed körül?
Ráadásul anélkül, hogy ezt észrevennéd?
válasza:
válasza:Engem viszont a jelenlegi tudományos álláspont érdekel.
Ha a Föld felszínén és a középpontnál is egyformán meredek a tér görbülete, akkor hogyhogy a középpontnál nagyobb a nehzézségi által egy adott tömegre kifejtett erő és a nehézségi gyorsulás?
Hiszen ott sem lehet nagyobb a görbülés?
Az iménti magyarázat nekem nem tűnik helyesnek.
"Nem leeht hogy csak sima centrifugális erő hat ránk? Viszont mivel a föld folyamatosan forog, hogy lehet hogy leejtek valamit és az egyenesen leesik, nem pedig slégan? Mert azt mondják hogy ha megállna a föld tehetetlenségünk vinne tovább. De ezek szerint nem, mert ha leejtünk valamit annak sincs tehetetlensége."
Egyébként ebből mit akartál kihozni? Mert nem nagyon értem, hogy ebben a részben hogy következnek a gondolatok egymásból.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!