Az ősrobbanást bizonyították, vagy elmélet?

"Az erősen határterületek (mint pl az itt tárgyalt kozmológia) kivételével a természettudományokban pont, hogy csak és kizárólag 100% van. Ez következik a természettudományok módszertanából."

Ez teljesen igaz, csak ki kell hangsúlyozni, hogy ez az elméleti modellezésre igaz, hiszen a valóságban bármilyen mennyiséget csak valamilyen tűréssel tudunk mérni.

Természetesen az elméleti képlet egy természeti törvényre halálpontos, csak ugyebár a mérésünk, ellenőrzésünk rendelkezik mindenképpen hibahatárral.

Ha egy törvény alapján és a valósan mért eredmény a természetes hibaszázaléknál jobban eltér, az azt jelenti, hogy a törvény, képlet hibás, valamivel nem számol.

Éppen ilyen hibák mutattak rá, hogy a newtoni fizika kevés és vezettek az einsteini fizikához.

A newtoni képletek nem számoltak térgörbülettel, idődilatációval stb. és nagy méreteknél, mint pl. a csillagászat, már jelentős eltérés szúrt szemet.

De ez csak egy példa, a lényeg már le volt írva, amit elfogadunk természeti (fizika, kémia stb.) törvények kutya kötelesek halál pontosak lenni. 100%-ban.

Még a jelentős statisztikai tartalmú atomfizika is.

Pont a legjobb modelljavító, új szabályok, ismeretlen természeti törvények felismerése így lehetséges a legjobban, annak a révén, ha eltérést tapasztalunk.

@41: igen, ez a newtoni vs einsteini fizika klasszikus és nagyon jó példa - és sajnálatosan sokszor félreértett.

Ahogy utalsz is rá, fontos megérteni, hogy a fizika modellezi a valóságot. Például az altalános relativitáselmélet is egy modell, amivel a valóság _bizonyos részeit_ modellezhetjük.

Ami a newtoni és einsteini fizikát illeti, itt zseniálisan jól kijön, hogy a már megszerzett fizikai tudás biztos, és az életben semmi nem fogja felülírni, akármilyen új felfedezéseket teszünk - viszont az új felfedezések segíthetnek nekünk abban, hogy megértsük, egy-egy fizikai modellünk milyen jelenségekre alkalmazható. Kis gravitáció mellett, kis sebességeknél a relelm modellje gyönyörűen visszaadja a newtoni modellt. Leredukálódik rá. És ez kutya kötelessége is: egy új elméletnek, egy új fizikai modellnek a régi modell alkalmazhazósági keretein belül vissza kell adnia a régi modellt. Bármely kvantumgravitációs modellnek is vissza kell adnia az áltrelt nagy térléptékben, hogy egyáltalán komolyan vegyék.

És igen, a mérd nanométerben, jelöld krétával, vágd baltával elv NEM használatos ebben a tudományágban. Ha van egy iskolai feladat, miszerint két sétáló ember megy egymással szemben egy egyenes úton, egy 30 fokos emelkedőn, a szintkülönbség 100 méter, az egyik 4m/s-el, a másik 3m/s-el, akkor igen furán nézne a tanár, ha relativisztikus sebességek idődilatációjával ÉS a szintkülönbség miatt eltérő gravitáció miatt fellépő idődilatációval is számolna a diák. Valószínűleg ráhívnák a mentőket... :)

@43: két dolgot ajánlok olvasnivalónak neked:

- [link]

- [link]

Ez utóbbit ugyan meg kellene venni, de igencsak jól jönne, ahogy elnézem

... Ne hagyd ki!

@45: extrém esetek kivételével nem is szoktam lecsapni, de amikor szemrákot kapok valaki _hejjessirásátoll_, mire végigbogarászom a pár sornyi hozzászólását, akkor nehéz ellenállni az ingernek. :)

A tudomány pedig tényleg elkülönül az azzal dobálózó emberektől, szóval ez igazán ne befolyásoljon. Az élet minden területén lehet tapasztalni hasonló jelenségeket, aztán az mégis kényelmetlen lenne, ha azért nem vennék Samsung mobilt, vagy Nikon fényképezőt, mert a használóik egy része intenzív demagóg harcban él és ég az Apple és a Canon sátáni termékeivel szemben...