Csökkenthetjük valahogy egy rendszer entrópiáját?
És mi van akkor, ha? Van egy dobozom, amiben egy puzzle kirakós összes darabja összeilleszkedik egymással, képet alkot. Most ugye kicsi az entrópiája, mert ez az egy lehetőség van, ahogy elrendeződhetnek a darabok, hogy egy képpé álljanak össze. Most megrázom a dobozt. A puzzle darabok sokkal rendezetlenebb állapotba kerülnek, össze-vissza. Lehet, hogy még itt-ott 2-3 darabka összeáll, de, ha még tovább rázom a dobozt, ez a kis rendezettség is megszűnik, ezzel tovább növelve az entrópiát.
Most végezzük el a kísérletet fordítva! Az össze-vissza puzzle darabkákat rendezetlenül belerakom egy dobozba, a dobozt pedig megrázom. Biztos, hogy nem alkotnak a darabkák egységes képet, mert azzal csökkentenék az entrópiát, de az kis eséllyel előfordulhat, hogy itt-ott összeálltak véletlenül a darabok rendezettebb formába, tehát mondjuk 2-3 darab összekapcsolódik. Tudom, hogy nagyon kevés az esély rá, hogy véletlenül pont úgy rázzam meg a dobozt, hogy a teljesen rendezetlen darabok csak kis helyen is kezdjenek elrendeződni, de lehetséges!
Tehát az entrópia csökkenhet, de sokkal-sokkal valószínűbb, hogy nőni fog, mint csökkenni?
Valaki elmagyarázná, mert nem értem, előre is köszi! :)
válasza: válasza: válasza:#23
Mondd, te valami humános beállítottságú fickó vagy, aki mindent művészi szemüvegen keresztül lát és mindent szeret relativizálni? Úgy tűnik, hogy neked nem az entrópiával van bajod, hanem a fizikának, mint tudománynak a működését nem érted.
Az entrópia egy matematikailag jól definiált fogalom, amelynek termodinamikai, statisztikus fiziai és kvantummechanikai alapú meghatározása is van. A lényeg az adott makroállapotot megvalósító mikroállapotok száma. Ha ez nagyobb, akkor az egy nagyobb entrópiájú állapotnak felel meg. Ez pedig a molekulák egyenletes eloszlására lényegesen nagyobb, mint egy fagyott jégkockára, amely szabályos kristályrácsban tartalmazza a molekulákat. Ez matematikai tény. És csak pont annyira emberfüggő, mint a fizika bármely más matematikailag leírható fogalma, amelyeknek létjogosultságát a rájuk épített fizikai modelleknek és elméleteknek a tapasztalattal való egyezése igazolja.
A fizika nem egy festővászon, amire bármit rámázolhatsz, mert mindig lesz valaki, aki azt művészetnek fogja tekinteni. A fizika fogalmainak használhatósága egyrészt az empirikus tapasztalatokkal való megegyezés kőkemény kényszere alatt van, másrészt a matematikai konzisztenciának is meg kell felelnie. Ezért sem az entrópia, sem más fizikai fogalom nem egy sárga gumicsirkés "szerintem" dolog, hanem egy jól használható, értelmes fogalom, amely megragad valami alapvetőt a természet működéséből.
Különben senki nem használná.
válasza:"A lényeg az adott makroállapotot megvalósító mikroállapotok száma. Ha ez nagyobb, akkor az egy nagyobb entrópiájú állapotnak felel meg. Ez pedig a molekulák egyenletes eloszlására lényegesen nagyobb, mint egy fagyott jégkockára, amely szabályos kristályrácsban tartalmazza a molekulákat."
Érthető, igazad van.
válasza:"A Nap entrópiája az, ami óriási mértékben csökken, ezen az áron nőhet a mi entrópiánk,..."
Így van, ráadásul a Föld - rajta az "életnek " nevezett valami hártyájával - baromi kicsit "takar" ki a Napból kiáramló energiából.
Tehát iszonyat mennyiségű "pozitív" entrópia fedezete van a Földön fellelhető "negatív" entrópiának.
"Csökkenthetjük valahogy egy rendszer entrópiáját?"
Az össz mérleget nem, de a részletét igen. Baromi rossz "hatásfokkal".
Ez igaz lehet az egész világegyetemre is. (Lehet, hogy 4% az "anyag"? Hidrogén-hélium némi összetettebb atomokkal. A meglévő 4% tömeg elenyésző, kb 1%-nyi része! Mármint a nehezebb elemek. :)
Vajúdnak a hegyek, és az eredmény... egy egérke?
Nem, a helyzet "rosszabb". Hihetetlen milyen gyenge "hatásfokkal" működhet a "valamit - semmiből" típusú folyamat.
De a világegyetem nagy. És dinamikusan az. (Egyébként nem is lenne... működőképes.)
Ezért azután összességében nagymértékben növekedik, (növekedhet) az egész entrópiája, úgy hogy - hozzá képest - elenyészően kis szigeteken csökken az.
Pl. földi élet. A spontán "élet" kialakulásának esélye nem lehetetlen, de roppant kicsi. Viszont ha kialakul, és megmarad "kellő ideig", akkor valószínűsíthető egy helyi - ottani - entrópia csökkentő folyamat, amely persze a nagy rendszer entrópiájára támaszkodik. (Valamit, valamiért. Hatásfok a nullához közel. :DDD)
Gondoljunk csak bele: Hány csillag kellett, hogy szülessen az elenyészően kevés alapanyagból, hogy egyáltalán ebből - ezek körül - kialakulhasson (még elenyészőbb mennyiségű anyagból) némi bolygó, planetizimál.
Jó, földi szemléletünk szerint persze - abszolút értelemben - rengeteg sok, és borzalom mennyiségű ez az anyag, de kozmológiai összehasonlításban elenyészően kicsi. Szinte semmi. :DDD (Ezred százalékokról van szó!) Összességében. :D
Megint kérdem: hatásfok? (A silentium universiti-ről már nem is kérdezek, mert szerintem ez a "természetes".) Igen, magánvéleményem. :)
Oké, tele offoltam a posztomat, de úgy érzem valahol le kellett írnom mindezt. (És ez volt a rövid verzió... :DDD)
dellfil
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!