A dínók fele ekkora gravitációs térben éltek. Hol lehet ennek utána olvasni?

Ahm, a dinoszauruszok azért tudtak nagyra megnőni, amiért ma a madarak is tudnak repülni. Kettős légzésük volt, egy csomó plusz tüdővel (légzsákkal) a testükben, így sokkal hatékonyabb volt az O2 anyagcsere a szervezetben, ellentétben az emlősökkel, amiknek a légzőrendszere eléggé "fejletlen".

A dinoszauruszok idejében az O2 szint egyébként is eléggé hullámzó volt, volt olyan, hogy sokkal 20% alatt volt, de olyan is, hogy felette. (Hiszen kb. 150 millió évet ölel fel.)

A garvitációt meg már leírták.

@14: hádde a _felszíni_ gravitációt lehet mással manipulalni, most írtam, meg eléggé biztos vagyok benne, hogy te is tudod :)

Amúgy nem én pontoztalak le - én kb sosem használom a piros kezet, akkor sem, ha nem értek valakivel egyet. Akkor csak nem pontozom fel, de amúgy utálom ezt a lepontozósdit. De ha már ilyen szépen kértél, akkor adok egy zöld pacsit :D

"Illetve még azt is szokták mondani, hogy sekély vizekben éltek, gyakorlatilag félig úsztak (felhajtóerő), illetve a légkör is más volt, sűrűbb, tehát annak is nagyobb volt a felhajtóereje."

Nana, ilyen mondatokkal azért óvatosan, a vízben élő dinoszauruszok hipotézise ugyanis a paleontológia egyik legtöbbet cáfolt állítása. Még a ma élő őslénykutatók sem biztosak benne, hogy eleve honnan származott ez az ötlet. Talán onnan, hogy a 19. században pár dinoszaurusz fosszíliáról eleinte azt hitték, hogy vízi krokodiltól származik, és mikor kiderült, hogy nem krokodil volt, valamiért továbbra is azt hitték, hogy vízi állatról volt szó.

A másik elmélet, hogy az akkori tudósok egyszerűen minden bizonyítékot sorra félreértelmeztek. Egyes Ornithopoda dinoszauruszok lábáról azt hitték, hogy úszóhártyás, a farkukról pedig, hogy oldalról lapított, ezért uszonyként használható. Azóta kiderült, hogy az ujjak közti "úszóhártya" igazából a súly szárazföldön történő megtartására és eloszlatására szolgáló bőr volt, a farkukat pedig aligha használhatták úszásra, hiszen elcsontosodott merevítő rostok futottak át rajtuk.

Ahogy más is írta, sok dinoszaurusz testében súlycsökkentő és levegőtároló légzsákok voltak, tehát nem volt szükségük a víz felhajtóerejére, mert alapból lebegtek volna.

Ettől persze még nyugodtan fürödhettek sekélyebb vízben, ha úgy tartotta kedvük, de valószínűleg huzamosabb ideig nem nagyon tartózkodtak ott, mert nem volt rá szükségük. (Azt a régi mesét pedig, hogy a növényevők a vízbe menekültek a ragadozók elől, mert a ragadozók valamiért féltek a víztől, gondolom nem kell külön cáfolnom.)

Tudom, hogy nem szorosan a kérdéshez kapcsolódik, csak szerettem volna eloszlatni pár esetleges tévhiedelmet.

"Nana, ilyen mondatokkal azért óvatosan, a vízben élő dinoszauruszok hipotézise"

Én olyanról tudok, hogy soknak a lábcsontjaik tömörek voltak, a felső csontok meg üregesek. Azért ez már szempont, nem?

A nagyméretű, sauropoda dinoszauruszok a legújabb kutatások szerint teljesen szárazföldi élőlények voltak, életmódjuk kb. a mai zsiráféval, elefántéval összevethető.

A nagy tengeri őshüllők pedig mégcsak nem is voltak dinoszauruszok, a Mosasaurus pl. a kígyókkal rokonítható, az Ichthyosaurus egy mai hüllőktől teljesen elkülönülő hüllőcsoporttól, a Sauropterygia pedig a teknősökkel.

"Vízi dinoszauruszok" sosem léteztek max később a dinoszauruszoktól származó madarak közül kerültek ki vízben élő fajok, tehát a vadkacsa pl. egy "vízi dinoszaurusz".

Érdekesség, hogy a repülő pterosaurus-ok sem dínók, csak a legközelebbi rokonaik.

Lényegében minden dínó (a madarakat kivéve) teljes mértékben szárazföldi állat volt.

Voltak vízben élő dinoszauruszok: pl. Spinosaurus, vagy a mostani új feltételezés szerint egy páncélos is, mint a Liaoningosaurus.

És még van egy pár, amiről feltételezhető. Ill. amiket még fel sem fedeztek.