Ha megállna a Földön minden de minden ketyegő működő óra, de utána mindet el lehetne indítani, hogyan lehetne megállapítani a hajszál pontos időt újra, hogy beállítsák újra a pontos időt az órákon?

Csak az órákat zártad ki, az időbélyeggel rendelkező dolgokat nem, tehát bármi, aminél van egy felvételünk egy korábbi állapotról annak az idejével együtt, és ahol az eltelt időt az időközben lezajlott változásokból pontosan ki lehet számítani, szolgálhatna mintaként.

Csiilagvizsgálók felvételeit használni például logikus lenne.

Ja, könnyen lehet, hogy akkor választanak egy új zérót. Mondjuk nagyjából tudjuk mikor van dél, így dél.körül azt mondjuk, "most van dél" és elindítunk minden órát. Az lényegtelen lenne, hogy mondjuk az "előző dél" 5 percel hamarabb volt tegnap. 5-10 percre be tudjuk lőni, mennyi az idő, az meg nem számít.

Különben léteznek napórák, de ha véletlen! azok is mind tönkremennének (mondjuk úgy, hogy szétesik az óra, eltörik a mutató, felrobbantják stb) akkkr is kb be tudjuk lőni az időt.

Mondjuk azt szerintem fontos leszögezni, hogy az atomóra nem azért pontos, mert a pontos időt mutatja, hanem azért, mert pontosan méri az időt folyását. Tehát a legpontosabb intervallumokban "ketyeg".

Az, hogy hány óra van, önkényes dolog, nem ez a lényeg az idő mérésénél, hanem a mérésnek a pontossága.

A kérdést két különböző kérdésre kell bontani. Ha megállana minden óra, valamiért újra kellene indítani őket, és mondjuk visszazuhannánk a középkorba, ahol csak mechanikus órák voltak, akkor két különböző dolgot kellene újra megállapítani.

Az egyik az, hogy mennyi egy másodperc (vagy óra, vagy nap). Ez a könnyebb feladat. Az időtartamak van egy definíciója. Az SI mértékegységrendszer így definiálja a másodpercet: „A másodperc az alapállapotú cézium-133 atom két hiperfinom energiaszintje közötti átmenetnek megfelelő sugárzás 9 192 631 770 periódusának időtartama.”

Ez megfelelő mérésekkel újra meg lehetne állapítani, teljesen egzakt módon. De akár megállapodhatunk egy új másodperc fogalmon. Vagy származtathatjuk másodlagos értékekből. Pl. a fénysebességből. Vagy ugye tudjuk, hogy egy nap 23 óra, 56 perc, 4,09054 másodperc. Ha több évig nézzük egy nap átlagos hosszát egy akármilyen órával (mondjuk ami 1,2391 másodpercenként lép egyet), akkor következtetni tudunk arra, hogy az óránk pontosan mennyit siet vagy késik másodpercenként.

~ ~ ~

A másik kérdéskor, hogy mi a zéró pont, mit nevezünk mondjuk éjfélnek. Ez alapvetően megállapodás kérdése ma is. Gondolj bele, itt Magyarországon egészen máshogy telik a nap, mint mondjuk Spanyolországban. Itt korábban kel a nap, és korábban nyugszik, mint a spanyoloknál, csak praktikus okokból mégis azonos időzónában vagyunk.

Anno az alap az volt, hogy az időt a greenwichi középidőhöz mérjük. Ergo mikor Greenwichben pont dél van, ahhoz képest van x óra egy-egy időzónában. Ez is meg lehet állapítani. Meg kell mérni, hogy egy Greenwichben felállított karónak mikor a legrövidebb az árnyéka. Na akkor van ott 12:00. Persze minél több napig mérjük, minél pontosabban, annál jobb. Lehet, hogy ez az idő nem fog egyezni a mai idővel, de ha nincs rá mód, hogy ezt megállapítsuk, akkor teljesen mindegy. Ha meg van rá mód, akkor az alapján tudunk korrigálni.

Az év is ugyanígy újra megállapítható, hogy délben mikor a legrövidebb vagy a leghosszabb annak a karónak az árnyéka, az alapján be tudjuk lőni, mikor van június 20-21, illetve december 21-22. Az eddigi évek napfordulói alapján tudunk a modellekből pontos számítást adni, hogy mikor is kellene az adott évben lennie a napfordulókon, tehát újra tudnánk, hogy mikor hányadika van.

De összességében, ha nem tudjuk ellenőrizni, hogy az új időtartamunk, 0:00-ánk mikor van, akkor teljesen lényegtelen, egyszerűen csak kell gyártani egy új etalont, ki kell tűzni egy új időpontot mondjuk 0:00 GMT+00-ra, és kész. Ha meg meg tudjuk állapítani, hogy van-e eltérés a jelenlegi időnkhöz képest, akkor meg fogjuk tudni mondani azt is, hogy pontosan mennyi, így tudnánk az új rendszert korrigálni.

Ha esetleg a periodikus időmérés is eltűnne (pl. atomóra) akkor szerintem a méter definíciójából vissza lehetne vezetni, mennyi is egy másodperc. Anno direkt ilyen esetekre alkodtak pontosan rekonstruáló etanolokat.

Mert mi a méter definíciója? 1 méter az a távolság, amit a fény vákuumban megtesz a másodperc 1/299 792 458-ad része alatt. Ebből lehetne alkotni egy olyat, hogy egy másodperc az az időintervallum, amemmyi idő alatt a fény megtesz x métert. Mondkjuk az egyszerűség kedvéért!!! a fény tegyen meg pontosan egy másodperc alatt 100 métert (tudjuk, hogy nem így van, de az egyszerűség kedvéért!). Ha ezt tudjuk, akkor elindítunk egy lézert és 100 méteren keresztül mérjük. 100 méter múlva "stopp" és akkor ennyi egy másodperc.